Farkas László zimányi gazdálkodóval, a Farkas Kft. alapító tulajdonosával az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának siófoki szakmai estjén beszélgettünk. Jelenleg 630 hektárt művel, ebből 440-t saját kockázatra.

Az interjút egy „vallomással” indítjuk: ha a precíziós gazdálkodásról bárhol, bárkivel beszélget az Agroinform.hu kérdezője, mindig előjön Farkas László neve: idézik példáját, történeteit, de még egyes kijelentéseit is. Egyszóval a precíziós gazdálkodás mintaképének tekintik. Mióta csinálja, és egyáltalán mi vitte rá, hogy belevágjon? – indítottuk a beszélgetést. Feleségemmel közösen 2003 januárjában alapítottuk a vállalkozásunkat, tehát elég későn. Előtte is mezőgazdálkodással foglalkoztam – általános agrármérnök vagyok –, de  komolyan vettem, amit az iskolában tanultam, hogy kell egy üzemméret az önálló gépesítéshez. Amikor elértük azt a bizonyos méretet, bele is fogtunk! A nulláról kezdtük el felépíteni a gépsorunkat.

Rögtön eldöntötte, hogy így fogja csinálni

Ekkor találkoztam a precíziós gazdálkodással mint termesztéstechnológiával. Azt gondoltam, hogy a földjeim heterogén adottságai miatt ez a gazdálkodási forma lesz az, ami hozzásegít, hogy eredményesen és stabilan gazdálkodjam.

Tehát szakemberként tanulta a precíziós gazdálkodást? – kérdeztük. Nem! A keszthelyi agrártudományi egyetemen 1979-ben végeztem, és a vállalkozásunk megalapításáig semmit sem hallottam erről. Viszont jobbára agrárközgazdasággal foglalkoztam, így mindig is foglalkoztatott az optimalizálás meg a hatékonyság kérdése, és amikor meghallottam, hogy létezik egy ilyen gazdálkodási forma, rögtön eldöntöttem, hogy így fogom csinálni.

Farkas László (jobbról): a kártevők, a gombák elleni védekezés még teljes egészében hagyományos módon megy, az eszköz ugyan megvan hozzá, de a tudás még hiányzik – fotó: Agroinform.hu

Mi volt az első lépés? Az első műtrágyaszórót, permetezőt és vetőgépet már úgy vásároltam meg, hogy alkalmasak legyenek a precíziós megoldásokra. Még manapság sem árt hangsúlyozni: ez azt jelenti, hogy nem tekintjük egységnek az egyes táblákat, hanem ezeken belül alakítunk ki kezelési egységeket, és adottságaiknak megfelelően más és más dózisú műtrágyával, növényvédő szerrel, vetőmaggal kezeljük.

Precíziós talajvizsgálat, differenciált tápanyag-utánpótlás és gyomirtás

Akkor gazdaságuk 2003-ban már kapásból így kezdte? Ezt állítani enyhe túlzás lenne. Alkalmassá tettük, hogy így kezdjük, de igazából 2005-ben indult meg, az első precíziós talajmintavétel után. Ennek révén már rendelkezésre álltak olyan adatok, amelyek nyomán  meg lehetett valósítani a táblán belüli differenciálást. Ez a tápanyag-gazdálkodásban 2005-től kezdődött. Az első differenciált gyomirtást 2007-ben hajtottuk végre a kukoricában és a napraforgóban.

Ebbe a munkába 2008-ban belépett Reisinger Péter, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Növényvédelmi Intézeti Tanszékének professzora, az ő segítségével pedig megvalósítottuk a kalászosok differenciált gyomirtását. Ebből tulajdonképpen már kilencéves adatsorunk van, és elmondhatjuk azt is, hogy környezettudatosan és nagyon hatékonyan vagyunk képesek gyomot irtani a kalászosainkban.

A piac még nem differenciál

Ez az értékesítésben is hasznot jelent, vagy a piac még nem igazolja vissza? – tudakoltuk. Sajnos nem. Pedig a nagyon jól irányítottan, környezettudatosan kezelt termények mindenképpen jobb minőségűek, mint a hagyományosan termesztettek, „de én is csak ugyanabba a garatba tudom beborítani”, mint a többiek.

Ha a piacnak mindegy, akkor miért csinálja? – érdeklődtünk. A hatékonyság érdekében – így a válasz. Azokért az eredményekért, amelyek a táblaegységek szintjén képződnek, tehát a költségtakarékossággal és a hozamtöbblettel mindenképpen előrébb vagyunk, mint a környezetünkben gazdálkodók.

Farkas László az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának siófoki szakmai estjén – fotó: Agroinform.hu

Egy idézet következik: „Ő két dolgot emel ki ebből az egészből: este úgy megy el aludni, hogy 100 százalékosan biztos abban, hogy a gép, amelyik kinn dolgozik éjszaka, úgy, azt, akkor csinálja, ahogy ő ezt kitalálta. Tehát ez a technológiai fegyelem előnye. A másik az, hogy „minden növényét egyesével” az optimumon tudja kezelni.” Ezt önről mondták. Jól mondták? – kérdeztük.

Sok szó esik mostanában az informatika térnyeréséről a mezőgazdaságban. Már 2005-től fedélzeti számítógépek dolgoznak a traktorainkban, különböző kijuttatási terveket valósítva meg. A döntés előre megszületik, az embereim nem kerülnek döntési kényszerbe. Ahogyan haladnak a táblán, programot kapnak, és tudják, melyik ponton mekkora dózist kell kijuttatni, és tulajdonképpen a gépirányítás csinálja az egészet. Tehát valóban nyugodtan alhatok.

Az adatfelhasználás és a "kockásfüzet-módszer"

Ki készíti a különböző kijuttatási terveket? Külső szakembereket foglalkoztatunk, akik javaslatokat küldenek nekünk e-mailen. Ezekből a legkisebb gyermekem készíti el a kijuttatási terveket, tehát mi magunk olvassuk be a fedélzeti számítógépekbe.

Az adatgyűjtés terén hogy állnak, milyen adatokat gyűjtenek, és mit csinálnak velük? Nagyon röstellem magam, mert bár már három éve rendelkezésemre áll az AgroVIR nevű program – amelyről itt is hallottunk –, de csak januártól fogjuk beélesíteni, hogy az adatnyilvántartásban alkalmazzuk. Pedig már három évvel ezelőtt is azt tartottam róla, hogy ez olyan megoldás, amelyet mindenkinek használnia kellene, mert így lehet az adatokból döntéseket hozni.

Ezzel azt mondja, hogy eddig nem is használta döntéseiben az előző évekből származó adatait? – vetettük közbe. A tápanyagmérlegek készítésénél elengedhetetlen az előző évek adatainak (talajvizsgálat, hozamok) felhasználása. Ezek rendelkezésre állnak, és fel is használjuk őket. A vetésszerkezet változtatását megalapozó döntésekhez eddig az úgynevezett "kockásfüzet-módszert" alkalmaztam. Be kell látni, hogy változtatni kell az adatkezelésen. Egy ideig vártam a megoldásra, mert meg akartam valósítani a kezelési egységszintű adatnyilvántartást, a táblaszintűvel szemben. Az AgroVIR tulajdonosával erről sokszor tárgyaltam, de nem jutottunk közös nevezőre. Azt szerettem volna véghez vinni, hogy a fedélzeti számítógépen keletkező tényleges adatok közvetlenül kerüljenek a nyilvántartási rendszerbe, a kezelési egységen alapuló megfigyelési egység adatállományába. Ez a munka megtorpant, de nem adom fel a megvalósítását.

A régi tapasztalatok jöttek elő? – firtattuk tovább. Nem. Két AKG-s programban vettünk részt, a mostani a harmadik, ezek sajnos a döntések egy részét kiveszik a kezünkből. Meghatározzák például a vetési sorrendet, azt, hogy milyen növényeket termeszthetünk egymás után. Az igazi döntések tehát nincsenek a kezünkben, mert a program szerint kell haladnunk. Így nem voltam még rákényszerítve arra, hogy az adatállományból hozzam meg a döntéseket, elhittem vagy elfogadtam, amit a szaktanácsadók mondtak. A jövőben mindenképpen a szeretném alkalmazni az agrovires adatbázist.

A növényvédelem még teljes egészében a hagyományos módon megy

Ha száz százaléknak tekintjük a precíziós gazdálkodás által nyújtott lehetőségeket, akkor a gazdaságuk hány százalékon áll most? – kérdeztük. Mindent tudunk, amit a precíziós gazdálkodásban meg lehet valósítani. Arról viszont nem esett szó, hogy a tudomány sem áll azon a szinten, hogy a gazdálkodás minden területére vonatkozóan megfelelő adatokat, tanácsokat adjon. Még további kutatások kellenének ehhez, hiszen a gyomirtás területén ugyan már vannak eredményeink, de a növényvédelmet illetően még nincsenek precíziós megoldások.

A kártevők, a gombák elleni védekezés még teljes egészében a hagyományos módon megy, tehát mindenhol egyformán kezeljük az állományunkat. Pedig ha be lehetne határolni, hogy ma itt van a fertőzési góc, holnap ott, akkor tudnánk a betegség terjedési sebességét, és akkor csak a foltot kellene lepermeteznünk, nem az egész táblát. Az eszköz megvan hozzá, csak a tudás hiányzik még.

Annak, aki most fogna bele a precíziós gazdálkodásba, mit tanácsolna? Az első és a legfontosabb, hogy csináltasson egy precíziós talajvizsgálatot, hogy megismerje területe adottságait. Ez olyan fontos kiindulási alap, hogy akár törvényben is elő lehetne írni: legalább egyszer az életben mindenki végezze el a különböző foltok behatárolását. Ha nem is tudja kezelni, de legalább ismerje meg! Bár ha tudja, hogy a domboldalban van egy folt, akkor simán be lehet állítani a műtrágyaszórót menet közben is, hogy oda más dózist adjon.

A precíziós gazdálkodásnak most már tényleg itt az ideje, mindenkinek el kellene indulnia ezen az úton, de a többség még nem mer lépni, segítséget pedig nem kap hozzá – zárta értékelését Farkas László zimányi gazdálkodó.

A precíziós gazdálkodás és az agrárinformatika legújabb megoldásairól mindent megtudhat az Agroinform.hu által szervezett III. PREGA Konferencián 2017. február 22-én.

prega