Azt, hogy a vetés körül melyek a legfontosabb teendők, talán minden gazda tudja, de a sok fejben tartott információ nem mindig jön elő akkor, amikor a munka dandárjában a legjobban oda kell figyelni valamire – állítja a szakember. David Hula (világrekorder kukoricatermelő, USA) szerint, amikor a vetőgép lejön a tábláról, eldőlt a termesztéssel kapcsolatos dolgok zöme. Ezután még némi kozmetikázásra van lehetőség, de a termés alapjait jelentő tennivalók lezárultak. Éppen ezért,

rendkívül fontos a vetés megtervezése, hiszen, ha nem tervezünk kellő alapossággal, akkor nem tudjuk meghozni azokat a döntéseket, amelyeket a vetés során végre kell hajtani.

Dr. Szieberth Dénes szerint az első és legfontosabb kérdés a vetéssel kapcsolatban maga a vetőmag kiválasztása. Ez két részből áll, egyrészt egy szellemi termékből, ami már be van építve a magba, ez a hibrid. A másik rész a mag minősége. Nagyon alapos előkészületek kellenek ahhoz, hogy jól döntsünk egy vetőmag kiválasztásakor. A hibridről kellő információt kell begyűjteni. Előadásában segítséget fog nyújtani, hogy milyen módon válasszunk hibridet.

A termés azon múlik, hogy milyen lesz a vetőmag kapcsolata a talajjal – fotó: Liza agrophoto

A másik kérdés, amire nagyon figyelni kell a Kukorica Klub elnöke szerint, az maga a vetőmag minősége. Amikor a gazda megrendeli a magot, még nem tudja, mit is fog megvásárolni, talán még be sem takarították! A döntést segítő lehetőségek is szóba kerül a bemutató helyszínén.

Nagyon fontos előkészíteni a talajt is, amibe a mag kerül, hiszen a termés azon múlik, hogy milyen lesz a kapcsolata a vetőmagnak a talajjal. Az, hogy minden csíraképes mag, amit elültettünk, kikeljen és egészséges növényt hozzon, ezen a kapcsolaton múlik!

A mag a magággyal kerül kapcsolatba a vetéskor, így ennek minősége a vetés pillanatában nagyon fontos. Szoros kapcsolatnak kell kialakulni a mag és a magágy között.

A mag először a talaj nedvességével találkozik, és ez indítja el azokat a – főképp enzimatikus - folyamatokat, amelyek megindítják az életet. Utána, a későbbi időszakban a magágy alatti talajréteg lesz a fontos, hiszen a kikelt növény gyökeret ereszt és így biztosítja a fejlődési feltételeket a növény talajfelszín feletti világgal találkozó részének.

Ami ezután következik, ugyanolyan fontos, mint a víz, ez pedig nem más, mint a levegő. A növénynek az energiatermeléshez oxigénre van szüksége, nem szén-dioxidra, és ezt az életét megkezdő növény a talajpórusokban lévő levegőből nyeri. A növény a gyökerét kibocsátva találkozik azokkal a mikroszkópikus gombákkal, amelyek a gyökérzetéhez kapcsolódnak. Mire a növény eléri a harmadik leveles állapotát, a magban található tápanyagok elfogynak, s a talajból nyert tápanyagból kell megélnie

Dr. Szieberth Dénes a márciusi és az április első hetében való vetést a hazardírozás kategóriába sorolja – az előadó felvétele

Előadásomban részletes tájékoztatást adok arról is, hogy mi határozza meg a vetés minőségét. A biológiai folyamatoknál nincs egy meghatározott optimum. Vannak statisztikai optimumok, amelyek évente változnak. Az ember szeret játszani, a játék izgalma pedig a kockázatvállalásban van, amit bizonyos mértékig meg is tehetünk. Azonban nem mindig hoz sikert, ha a statisztikai optimumtól eltérően vetünk. Hiszen az időjárás alakulhat úgy is, hogy ezek az állományok kerülnek a legjobb helyzetbe, de úgy is, hogy elveszítjük őket – hangsúlyozta.

Éppen ezért, túl nagy területet nem szabad a korai vetésre hagyni, főleg nem a túl korai vetésre. A márciusi és az április első hetében való vetést például a hazardírozás kategóriájába sorolom. Előadásomban tehát szót fogok ejteni arról is, hogy mi az optimális időintervallum, mit jelent, a vetésidő széthúzás a kockázatmegosztás és a gazdaságosság szempontjából, Ne felejtsük el, hogy a termés a legfontosabb a folyamat végén – tette hozzá.

Fontos pontja lesz Szieberth Dénes előadásnak a vetésmélység. Kevesen vizsgálják meg a vetőgép után, hogy az valójában milyen mélyre vetett. Kevesen tudják, hogy kell megmérni, és hogyan lehet utólag jól ellenőrizni a vetésmélységet. Azokat az apróságnak tűnő folyamatokat is meg fogom mutatni, amelyek a kelésre és a kukorica életére jelentős hatással lehetnek.

A minőséghez tartozik a tőelosztás. Ha túl közel vetünk egymáshoz két növényt, azok egymás forrásaiért fognak versenyezni. Ha helyesen választjuk meg a távolságot, biztosítjuk, hogy a rendelkezésükre álló körülményeket jól ki tudják használni. Ez egyúttal meghatározza a táblába vagy a kezelési zónába tervezett növényszámot, más szóval sűrűséget is.

Itt érintjük a mai értelemben vett precíziós vetést, mert ha átgondoljuk, a vetés mindegyik eleme abszolút része a precíziós vetésnek. Az ok, egyszerű. A történet végén soha nem annyi növényt fogunk kapni, mint ahány magot elvetettünk, hanem kevesebbet. De hogy mennyivel kevesebbet, azt az előkészített és végrehajtott döntéseink fogják meghatározni.

A kukoricatermesztésben az utógondozás és visszacsatolás kérdése is nagyon fontos – fotó: Liza agrophoto

Felmerül egy fontos gazdasági kérdés a precíziós vetés kapcsán, és ez a felhasznált vetőmag mennyisége. Ez ma már valódi gazdasági kérdés, hiszen a vetőmag egyre drágább. Minden hibridnek van egy optimális tőszám intervalluma az adott termőhelyen, amely a precíziós gazdálkodásnál nem jelent mást, mint az adott területzónában felhasznált vetőmag mennyiséget.

Ha keveset vetünk, nem használja ki az állomány a zóna adottságait. Ha túl sokat, akkor terménydepresszió elé nézünk.

Hazardírozás azt hinni, hogy végtelenül lehet emelni a növénysűrűséget. Gyakran vetődik hát fel a kérdés, hogy az adott területen vajon mennyi az optimális intervallum, amit a gazdánál jobban talán nem tudhatna senki. Ám legtöbbször sajnos épp a gazda tudja erről a legkevesebbet. Fontos, hogy kell ezt megítélni, emiatt erről szintén szó esik a bemutató helyszínén.

Az eszközrendszerről is lesz a rendezvényen belül egy nagyon részletes bemutató és lehetőség nyílik rá, hogy szakemberekkel beszéljék meg a gazdák a felmerülő kérdéseket a résztvevők. Világosan kell látni, hogy a kukorica nem találkozik többel, mint a talajjal és mindazzal, amit fentebb leírtunk.

Hogy mindezeket milyen eszközzel és miként hajtjuk végre, az három kérdéskör köré csoportosítható:

  1. A gazdának mi az igény - mit szeretne végrehajtani és elérni.
  2. Mit szeretne, vagy mit tud a növény igényeiből kielégíteni.
  3. Mire képes a gazda – anyagilag, mentálisan és tudásban.

Nagyon fontos, hogy a gazda ki tudja használni a felkínált gazdasági előnyöket. Ha viszont a kukorica igényét nem teljesíti, akkor nem fogja tudni visszafizetni azt, amit befektetett a technológiába és a szakértők munkájába.

Manapság ugyanis a szakértői tudást meg kell fizetni. Akár a talajművelést, akár a tápanyag visszapótlást, akár a növényvédelmi feladatokat tekintjük, nagyon magas szintű szakismereteket igényelnek. A fejlett géprendszerekbe beépítik a technológiai tudást, s ezt érvényesítik is az árban, de csak akkor tudják a feladataikat sikeresen végrehajtani, ha az ember tudja, hogy mit akar.

Itt ötvöződik a technológia, a tudás, a biológia és a környezet.

A szakember rendkívül fontosnak tartja az ellenőrzést, hiszen még nem bízhatunk meg 100%-ig sem a mesterséges intelligenciában, sem bármelyik input anyagban. Sőt, szerinte a saját tudásunkban sem szabad teljes mértékben megbíznunk. A tudásunkat folyamatosan egyeztetni kell a változó körülményekkel. Tudnunk kell, hol vétettünk hibát, hol van szükség beavatkozásra, de arra is, hogy hol végeztünk valamit olyan kiválósággal, amit a jövőben is ugyanígy szeretnénk tenni. Mindezt a minden lépés során elvégzett ellenőrzéssel ismerhetjük és tehetjük meg. Így hát az ellenőrzés módjairól is fog beszélni Szieberth Dénes.

Amivel pedig a Kukorica Klub elnöke előadását zárni fogja, az az utógondozás és visszacsatolás kérdése. Nagyon fontos ugyanis, hogy amikor egy kukoricaállomány már kikelt és fejlődik, megvédjük, gondozzuk, segítsük, s minden nyert tapasztalatot és ismeretet visszacsatoljunk a következő termelési ciklusba.

Ne szalaszd el a gyakorlati tapasztalatok megismerését, gyere el Te is!