A vetések, fejlődő növényeink károsítói és védekezési lehetőségek

A növények egyik legérzékenyebb, legvédtelenebb időszaka a magcsíra- és a palántakor. Az apró magvakat a csírázás során, a dugványokat, palántákat pedig az átültetéskor erős stresszhatás éri. Ha ezen időszak alatt a környezeti feltételek nem a növény igényének megfelelőek, a gyökérzet képződése lelassul, a fejlődő növények veszítenek természetes ellenálló-képességükből, legyengülnek, végső esetben elpusztulnak.

A fiatal növényekre a legnagyobb veszélyforrást a talajban, a magban, illetve a magon élő károsítók jelentik. Ezek felszaporodva a fejlődő növényeket megtámadják, megbetegítik, bizonyos esetekben elpusztítják.

 

A talajban élő károsítókat talajfertőtlenítéssel lehet elpusztítani. A gyomokat, az állati kártevőket és valamennyi kórokozót a talaj gőzölése – 30 percig 90-110 fokon tartással – elpusztítja. A teljes talajfertőtlenítő hatású gőzölés után a talajt – rövid pihentetés után – hamar hasznosíthatjuk.

A talajfertőtlenítő szereket a vetés, ültetés előtt kell a talajba dolgozni. Elbomlásukat a talaj felfűtésével lehet gyorsítani. Az esetleges szermaradék felmérésére, károsító hatásának kimutatására saláta- vagy mustármag-csíráztatási próbák ismertek. A magvetés és kelés után fellépő palántadőlés ellen – a gomba továbbterjedésének megállítására, a kár enyhítésére – a talaj áztatásszerű beöntözésével kell a gombaölő szert kijuttatni, 2-3 liter/négyzetméter adagban.

Pajorkár ellen nagyon nehéz védekezni. Az ültetés évében a tuskózott területen jelen pillanatban a teljes talajfertőtlenítés a közismert technológia. Leggyakrabban a Force 10 SC, és a Marshal 25 EC gázosodó talajfertőtlenítő szerek és ezek bedolgozása ismert. Ebben az esetben viszont a részterületre alkalmazott gázosodó szerek a sorközökben nem érnek el akkora koncentráció, hogy megfelelően hatékonyak legyenek illetve a fenti talajfertőtlenítők rendelkezne repellens hatással is, ami miatt a minimum helyeken lévő pajorok a kezelést nagy valószínűséggel túlélik. Ráadásul a kolloidszegény homoktalajokon a hatóanyag molekulái nem tudnak az aktív gyökérzónába maradni hamar kimosódnak ezáltal hatásukat vesztik. Új generációs transzlokálódó rovarirtó hatóanyag használata során a gyökérzónába jut, a gyökéren keresztül felszívódik, a növényben 2-4 hétig tartozkodik és a rágáskor veszi fel a pajor a hatóanyagot. Ezek a hatóanyagok kiváló toxikológiai, ökotoxikológiai tulajdonságokkal bírnak (imidakloprid, tiakloprid, acetamiprid) ezért alkalmasak lehetnek az ilyen jellegű kezelések környezetkímélő megoldására.

Talajfertőtlenítő granulátum használatával tovább tudunk hatékony vegyszerkoncentrációt a gyökérzónájába fenntartani, mivel a gipsz alapú granulátumból az illékony hatóanyag folyamatosan oldódik ki, így elégséges lehet a vegetáció folyamán a hatékony kezelésre. Ezen kívül a fokozatos kioldódás miatt a koncentráció a csemetétől távolabb jóval alacsonyabb, ami a talajélet számára sokkal kedvezőbb.