A növénytermesztés során alkalmazott termesztéstechnológiának olyannak kell lennie, hogy fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmas, megfelelő minőségű és egészséges növényi terméket hozzon létre, amely nem tartalmaz az emberi egészségre ártalmas vegyületet. Ennek egyik legjobb útja az integrált növényvédelem/gazdálkodás alkalmazása, olvasható a Nébih összefoglalójában.

Az integrált növényvédelem alapelveit hazánkban a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 8. melléklete tartalmazza, melyek a következők:

1. A károsítók megjelenésének megelőzése vagy gazdasági kárt okozó szint alá szorítása

A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására az agrotechnikai, biológiai, biotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereinek felhasználása során az alábbi eszközöket kell alkalmazni:

  • megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek;
  • rezisztens vagy toleráns növényfajták, fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok;
  • talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerinti meszezés és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító öntözési vagy vízelvezetési eljárások;
  • a károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával;
  • a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezeteknek a fokozott védelme, és tevékenységük erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belüli és kívüli ökológiai infrastruktúrákkal.


2. Növényvédelmi előrejelzés

Környezetkímélő, gazdaságos és eredményes növényvédelmi technológiát csak üzemi előrejelzésre alapozva lehet kidolgozni. Az eredményes növényvédelemhez elengedhetetlen a növényvédelmi helyzet alakulásának folyamatos megfigyelése, előrejelzése.

3. Folyamatos monitoring

A folyamatos megfigyelés (monitoring) eredményei alapján a hivatásos felhasználónak el kell döntenie, hogy kell-e, és ha igen, mikortól kell növényvédelmi intézkedéseket alkalmazni. A szilárd és tudományosan megalapozott küszöbértékek a döntéshozatal elengedhetetlen elemei. A károsítók esetében a kezelést megelőzően figyelembe kell venni a régióra, a konkrét területekre, a terményekre, és a különleges éghajlati viszonyokra meghatározott küszöbértékeket, ha lehet.

4. Előnyben kell részesíteni a környezetbarát megoldásokat a kémiai védekezéssel szemben

A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a hatásos, környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét.

dróntechnológia

A legszükségesebb mennyiségű növényvédő szer alkalmazására kell törekedni, amiben a drónos technológia is nagy segítséget jelenthet – Fotó: Envato

5. A lehető legmegfelelőbb peszticid alkalmazása

A felhasznált peszticideknek a célnak a lehető legmegfelelőbbnek kell lenniük, és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve.

6. A legszükségesebb mennyiségű növényvédő szer alkalmazása

A növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartaniuk (pl.: csökkentett adagok, kevésbé gyakori alkalmazás vagy részleges alkalmazás révén), figyelembe véve azt, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak a kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.

7. A növényvédelmi technológia kialakítása során figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának megelőzésére

Ha ismert a valamely növényvédelmi intézkedéssel szembeni rezisztencia kialakulásának a kockázata, és ha a károsítók szintje peszticidek ismételt alkalmazását követeli meg a növényeken, a rezisztencia kialakulását gátló hatékony stratégiákat kell alkalmazni a termékek hatékonyságának megőrzéséhez. Ebbe beletartozhat a különböző hatást kifejtő többféle peszticid használata.

8. A növényvédelmi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése

A peszticidek használatáról vezetett nyilvántartás, valamint a károsítók nyomon követése alapján a hivatásos felhasználónak meg kell vizsgálnia a korábban alkalmazott növényvédelmi intézkedések hatékonyságát.

Az elektronikus permetezési napló bevezetéséról szóló cikkünk ITT érhető el.

aratás

A vetésváltás az agrotechnikai védelem egyik legfontosabb eleme – Fotó: Agroinform.hu

Az integrált növényvédelem alapjairól további információk olvashatóak dr. Kádár András 2018-ban, az Agroinform.hu-n megjelent írásában, melyet az alábbiakban közlünk.

A viszonylag kevéssé mérgező kategóriába sorolt növényvédő szerek használata is jelentős terhelést jelenthet a környezetre, a kivitelezést végző emberre és a kezelt terményeket fogyasztó felhasználóra, azonban számos tényező szükségessé teszi a növényvédő szerek alkalmazását.

Az integrált növényvédelemre (Integrated Pest Management – IPM) rövid meghatározása szerint a növényvédő szerek használata során akkor és csak abban az esetben kerülhet sor, amikor valóban szükség van rá, továbbá csak annyi növényvédő szert kell kijuttatni, amennyi feltétlenül szükséges annak érdekében, hogy a károsítók okozta kártétel mértékét a gazdasági kárt okozó szint alá csökkentsük.

Az integrált növényvédelem jelentőségét növelik az élelmiszer-termelésben szerepet játszó növényvédelmi, termesztési és környezeti tényezők. Ezekről a szakirodalom és a napi sajtó rendszeresen közöl elriasztó híreket.

A növényvédő szerek engedélyezése, alkalmazása gyakran már politikai kérdéssé nőheti ki magát, a fogyasztók körében kialakult félelmek miatt. Ugyanakkor a Föld népességének robbanásszerű növekedése, a növénytermesztésre alkalmas termőterület csökkenése és más tényezők szükségessé teszik a növényvédő szerek alkalmazását.

növényvédő szerek használata

Számos tényező szükségessé teszi a növényvédő szerek alkalmazását – fotó: Agroinform.hu

A népesség növekedése, a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek csökkenése, a Föld légkörének melegedése, a környezetszennyeződés és a hovatovább már Magyarországra is kiterjedő szélsőséges időjárási viszonyok kiemelik a környezetkímélő, egyidejűleg intenzív mezőgazdasági termelés jelentőségét és a fenntarthatóság fontosságát.

Az integrált növényvédelem eszköztára négy csoportba sorolható:

  • genetikai védelem: fajtaválasztás, a fajta genetikájába kódolt, a kártevők, kórokozók, gyomok elleni rezisztencia kialakítása;
  • agrotechnikai védelem: minden olyan művelési módszer felhasználása, ami a gyomborítottság, kártevők, kórokozók kártételének mérséklésére, a talaj állapotának fenntartására és javítására irányul;
  • biológiai és biotechnológiai védekezés: a természetes ellenségek védelme, felszaporítása, biológiai eredetű készítmények alkalmazása;
  • kémiai védelem: a fenti csoportokba foglalt módszerek kiaknázása után a fennmaradó problémák megoldása a növényvédő szerekkel.

hatástalan növényvédő szerek alkalmazását el kell kerülni

Fontos, hogy elkerüljük a felesleges, nem megfelelő időben végzett és alacsony hatású vagy éppen hatástalan növényvédőszer-alkalmazást – fotó: Agroinform.hu

A genetikai védelem több károsító esetében jól alkalmazható, de egyes esetekben hátrányos lehet. Az ellenállóság gyakran csak részleges, más esetekben a kórokozó gyors adaptációjával vagy új rasszok megjelenésével hatása csökken vagy akár megszűnik. A köztermesztésbe kerülő fajták esetében nem mindig ismeretes, hogy a Magyarországon előforduló károsítópopulációkkal szemben hogyan viselkednek, ami a genetikai védelem lehetőségét korlátozza.

Kedvezőtlen időjárás és/vagy nagy fertőzési nyomás esetén a károsítókra rezisztens fajták is megjelenhetnek. Tipikus esete ennek az őszi búza kalászfuzáriózisa, mivel a rezisztenciát kiváltó főgén hiányában a kisebb gének révén ugyan adódhatnak a rezisztenciában fajtakülönbségek, de súlyos járványok esetén a lecsökkent ellenálló képesség kevéssé elégíti ki a gyakorlat igényeit. Sajnálatos módon

a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni lecsökkent rezisztencia ellen csak a hatékony növényvédő szerek alkalmazása biztosít megfelelő védelmet.

Az agrotechnikai védelem körébe tartoznak azok a művelési módszerek, amelyek alkalmazása gyakran és mindenképpen szükséges lenne: az okszerű vetésváltás, a talajállapotnak és a talajminőségnek a figyelembevételével kialakított talajművelés, a növények harmonikus táplálása, a vetésidő helyes megválasztása, a gyomszabályozás, az optimális állománysűrűség.

A vetésváltás az agrotechnikai védelem legfontosabb eleme,

amelynek végrehajtását hazánkban nehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi a mezőgazdasági területnek 50%-át meghaladó kukorica- és kalászosnövény-termesztés. E növények nagy részaránya miatt a kalászosokat és a kukoricát gyakran monokultúrában termesztik, vagy e növények egymást váltják.

A vetésterületben nagy részaránnyal szerepelnek az olajos növények: napraforgó és repce. Az olajnövények vetésváltás nélkül történő termesztése a betegségek és kártevők terjedését segíti elő, az utóbbiak esetében a vetésváltás nélkül ezekben a kultúrákban jelentős gombakártétel alakulhat ki, az erre hajlamosító időjárás esetén.

talajművelés new holland traktorral

A talajművelés sikerét az időzítés, az agrotechnikai eljárások és a megfelelő talajélet befolyásolja – Fotó: Agroinform.hu

A talajok védelme

A talajművelésben előforduló problémák közül megoldható a lejtős területek forgatás nélküli, lazításos védelme, amivel az erózió jelentősen csökkenthető, és megőrizhető a talajok nedvességtartalma. A talajforgatás elmaradása miatt a talajfelületen megmaradó szármaradványok számos kórokozó fertőzésének forrása az árvakelés, amely a kórokozók és egyes kártevők áttelelését biztosíthatja, amennyiben az árvakelés elleni védelmet nem végzik el.

A talajok szervesanyag-utánpótlása alatta marad a talajok igényének, ennek következményeként visszatérő probléma a talajélet, a talaj víz- és tápanyagmegkötő képességének csökkenése. A talaj tulajdonságainak nem megfelelő agrotechnika következménye a talaj tömörödése, ami a talajok hozamképességét csökkenti.

Talajjavítás

A talajok termőképessége az intenzív használat mellett fokozatosan csökkenhet. A talajjavítás kedvezően befolyásolja a talaj fizikai paramétereit, kötöttségét, levegő- és vízháztartását, tápanyag-szolgáltató képességét.

A talajművelés sikerét az időzítés, az agrotechnikai eljárások és a megfelelő talajélet befolyásolja.

A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartására vagy növelésére a tarló- és szármaradványokat a talajba kell keverni. Ezeknek a szerves anyagoknak a lebomlását segíti a tarlóbontó készítmények megfelelő módon történő alkalmazása. A repce és a napraforgó termesztésében a talaj-előkészítésben a szántás helyett a takarónövények jelentős vízmegőrzést biztosíthatnak, a talajok lazításához hatásosan járulnak hozzá, alkalmazásukkal a talaj szervesanyag-tartalma és szerkezete javul.

Okszerű növénytáplálás

Az őszi talajművelés során a nitrogén, foszfor, kálium kijuttatásának szükségességét és a kívánatos mennyiségeket a műtrágyagyártó vállalatok folyamatosan hirdetik, ismertetik. A mezo- és mikromennyiségű tápanyagok – magnézium, kén, foszfor, bór – szükségességén kívül pl. a repcetermesztésben külön hangsúlyozzák a kalcium szerepét mind a talaj állapotának javítására, mind a kalciumigény ellátásának kielégítésére a kedvező termés érdekében.

A megfelelő hatású meszezés (kalciumműtrágya használata) alkalmazásának szükségességét a termesztők ismerik. A kalcium-oxid oldódásának gyorsasága kevésbé függ a szemcsemérettől, ami a kijuttatáskor lehetővé teszi a műtrágyákkal való együttes kijuttatást.

Hígtrágya-kijuttatás

Az állattenyésztő telepeken keletkező, nagy mennyiségű hígtrágya tárolása és felhasználása jelentős logisztikai és agronómiai feladatot jelent. A hígtrágya kijuttatásával komoly támogatást nyer a talaj humusztartalma, javul a talajszerkezet és a talajélet, a környezetbe történő károsanyag-kibocsátás csökken.

A hígtrágya-kijuttatás engedélyezéshez kötött tevékenység, az engedélyezés célja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése mértékének lehető minél alacsonyabb szinten való tartása.

Biológiai védekezés

A biológiai védelem elsősorban a zárt termesztőberendezésekben alkalmazható. Szerepe lehet továbbá a kártevők szaporodását megzavaró szexferomok alkalmazásának. Ez utóbbiak szőlőben és gyümölcsösökben is sikerrel alkalmazhatók. A biológiai védelemnek ez a formája főleg abban az esetben hatásos, ha a kezelést a kártevők ellen érintett kultúrákban egy tájegységen belül mindenütt egy időben alkalmazzák.

A kártevők és kórokozók elleni kémiai védelem és az IPM

Valamennyi kultúra károsodhat a kórokozók, rovarkártevők és a gyomnövények jelenlététől. Ehhez járul a Magyarországra egyre növekvő számban bekerülő, eddig ismeretlen kórokozók, kártevőfajok megjelenése, amelyek közül sok ellen még nem áll rendelkezésre engedélyezett védekező anyag.

A kémiai védelem hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolja a növényvédőszer-hatóanyagoknak az EU hatóságai által 2011 óta előírt rendszeres felülvizsgálata. Ennek során a korábbi kockázati alapú komplex értékelésről áttértek egyes kiemelt kockázati tulajdonságok újraértékelésére.

kukorica kártevői

Valamennyi kultúra károsodhat a kórokozók, rovarkártevők és a gyomnövények jelenlététől – Fotó: Agroinform.hu

Szerkivonások

A növényvédő szerek felhasználási területének korlátozása vagy teljes kizárása a használatból jelentős mértékben csökkenti a termelők rendelkezésére álló, nagy hatású növényvédő szerek számát

A kizárt termékek helyettesítésére használható anyagok sok esetben nem alkalmasak arra a gyors és erőteljes hatásra, mint a visszavont hatóanyagok. Emiatt a többszöri alkalmazás és egyéb tényezők hatásaként rezisztencia kialakulásával kell számolni. A Magyarországra betelepülő kórokozók, rovar- és gyomkártevők ellen mind gyakrabban csak közepes vagy alacsony hatásfokú termékek állnak rendelkezésre.

Az elvárásoknak megfelelő növényvédőszer-kutatás nehezen hoz eredményt a növekvő költségek és a szigorodó előírások miatt. A kevésbé hatékony, de biztonságosnak vélt növényvédő szerek gyakori alkalmazása a rezisztencia kialakulásához vezethet, a növénytermesztés szinte minden ágában. A rezisztencia kialakulása ellen a gyártó vállalatok több hatóanyagot alkalmaznak egyidejűleg a piacra hozott újabb növényvédő szerekben.

A növényvédőszer-gyártó ipar vezető cégeinél tapasztalt egyesülések célja a tőkekoncentráció,ami a kutatás és fejlesztés növekvő költségeinek kompenzálását célozza.

A talaj megőrzésének kérdése, az erózió elleni védekezés megnövekedett jelentősége

Az éghajlat szélsőségesebbé válása – hosszan tartó szárazság, magas hőmérséklettel társulva, szeszélyes csapadékeloszlás – szükségessé teszi, hogy a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítsanak a talaj megőrzésére. Ebből a szempontból a lejtős területeken a minimális talajforgatás vagy a forgatás teljes elhagyása javasolható, megfelelő munkagépek alkalmazásával.

Vízvédelem, környezetvédelem

A növényvédő szerek kijuttatása során nagy figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra. Ennek érdekében a növényvédő szerek kijuttatása során javítani kell a pontszerű szennyeződések elleni védelmet, amelyet a permetezőgépek feltöltésekor, tisztításakor, a kiürítéskor, a karbantartás során és a maradék permetezőszer kezelése során kell betartani. Ide tartozik továbbá a kijuttatáskor előforduló diffúz szennyeződés, ami permetlé-elsodródásból, illetve a kijuttatás után jelentkező vízlefolyás és/vagy súlyosabb esetben erózió útján alakul ki.

A vizekben előforduló növényvédőszer-szennyezések csökkentése érdekében a növényvédőszer-kijuttatásra különös gondot kell fordítani.

Precíziós gazdálkodás

A jövő útjának lehetősége az integrált növényvédelemhez kiválóan illeszthető precíziós gazdálkodás. A precíziós gazdálkodás jól segíti az okszerű és célzott beavatkozásokat, ezzel mind a gazdasági hatékonysághoz, mind a növényvédő szerek használatából eredő kockázat csökkentéséhez hatásosan járul hozzá.

precíziós gazdálkodás

A jövő útjának lehetősége az integrált növényvédelemhez kiválóan illeszthető precíziós gazdálkodás – fotó: Shutterstock

Precíziós gazdálkodásról A-tól Z-ig

2022 februárban minden szerdán PREGA webináriumokkal várja az Agroinform.hu az érdeklődőket, a jelentkezési lap ITT érhető el. A rendezvények ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.

2022. május 11-12-én lesz a PREGA 2022 Konferencia és Kiállítás, melynek programjáért kattints IDE.