A növénytermesztésünk gabona-centrikus, 63-66% vetésterülettel. Ezen belül a búzatermesztésnek 28-31 %-os az aránya, és ezzel a gazdasági szerepe is meghatározó jelentőségű. Termését több tényező, technológiai módszer befolyásolja. Az áttelelésre hatással van a száraz ősz, hiányos kelés, hótakaró nélküli részlegesen átfagyott talaj, tavaszi felfagyások.

A 2007-es évben is tapasztalható volt az aszály, időjárásnak kedvezőtlen alakulása, a szélsőséges éghajlati viszonyok megnehezítik a gazdálkodást. Az elmúlt 16 év időjárása szélsőséges volt, gyakorta aszályos. A termést csökkenti a szárazabb, csapadékszegény tavasz, az aratáskor a betakarítást késleltető esős idő. A június végi kánikula tejes érésben okozhat szemszorulást.

A búza tápanyagellátása speciális helyzetet teremt, hiszen ősszel vetjük és a nyár első felében takarítjuk be, a vegetációs időszak két szakaszra válik.

Fajlagos tápanyagigénye 1 t búza szemtermés és a hozzá tartozó szár és gyökértömeg 25-30 kg N, 12-14 kg P2O5 és 18-23 K2O hatóanyagot igényel. A búza átlagos tápanyagigénye egy 5 t/ha –os termésmennyiség eléréséhez 136 kg N, 68 P2O5 és 100 kg K2O hatóanyag. Különböző cégek szaktanácsadási rendszerével és módszerével, a 3-5 évenként elvégzett talajvizsgálat nélkül nem lehet a búza tápanyag-utánpótlási szintjét szakszerűen meghatározni. Ma már a talajvizsgálatot, támogatási kritériumként írják elő az agráriumban.

A termesztett növényeink közül a kalászos gabonák, az őszi búza reagál a legérzékenyebben a nitrogén ellátásra. A tél beálltáig megfelelő erősségű zöldtömeget kell előállítani a növénynek, ezért a N-igényt ki kell elégíteni ebben az időszakban. Normál körülmények között ezt a N – igényt a termesztésre alkalmas – középkötött mezőségi, középkötött erdőtalajok, vízrendezett réti – talajok tudják biztosítani. A talajban található felvehető nitrogénformák mennyisége, a felhasznált nitrogén hatékonysága nagyon nagy mértékben függ, az időjárástól és a kijuttatás idejétől.

A nitrogén számított adagját megosztva; első adagot ősszel a magágykészítéskor, második adagot kora tavasszal a vegetáció induláskor, február 15-e után, ha hó nincs a területen, lehet kijuttatni. A nitrogén ősszel felvett mennyisége mérsékelt, igen erőteljes növekedés tapasztalható kora tavasszal, majd az intenzív növénytömeg-képződés idején (április közepétől május végéig), a kalász differenciálódást kell elősegítenie. A virágzást követően mérsékelt, de élettanilag fontos N-felvétel történik az érésig. (1. táblázat)


 
A kora tavaszi nitrát-N érték talajainkban elsősorban termőhely függő, de adott termőhelyen belül is az egyes évek között jelentős ingadozást mutathat. Az ingadózás adódhat:
- elővetemény trágyázása, termése, nitrogén-felvétele közötti különbségből,
- az őszi mineralizáció mértékétől, mely függ:
  • az előveteménytől,
  • a betakarítás időpontjától,
  • növényi maradványok alászántásától,
  • az időjárási tényezőktől,
- az ősszel képződött nitrát-nitrogén téli elmozdulásától, kimosódásától.