A hajdina (más néven pohánka, latinul Fagopyrum esculentum) növénytanilag a Polygonaceae (keserűfűfélék) családjába tartozik, felhasználását tekintve azonban inkább gabonaként tartják számon, mivel lisztes magját hántolás után őrölve a kalászos növényekhez hasonlóan használják fel. Elsősorban a búzából készült ételek helyettesítőjeként és kásaként használható. Értékes vitaminforrás, ráadásul gluténmentes, így kiváló az arra érzékenyek diétájához.

Nem véletlen, hogy a hajdináról Magyarországon leginkább a diétázók hallottak, a legtöbb vásárló nem találkozik vele a boltban, és ehhez hasonlóan majdnem ismeretlen fogalom a gazdálkodók körében is.

hajdina virága

A hajdina másodvetésként jól alkalmazható – Fotó: Pixabay

Pedig a hajdina jól beilleszthető lenne a vetésforgóba másodvetésként a kalászosok után. Termesztési ciklusa mindössze 3 hónap, és ez idő alatt a növényvédelem nem jelent nagy kihívást a növény sajátos védekezési mechanizmusa miatt. Termesztési területével kapcsolatban hivatalos adatot nehéz fellelni, de nem lehet több néhány 10 hektárnál, ha abból indulunk ki, hogy a KSH 2007-es összesítésében az egyéb gabonafélék között szerepel a pohánka is, a táblázat szerint a köles, a pohánka, a cirok, a kanárimag és az indián rizs együttesen 6700 hektárnyi területet foglaltak el hazánkban.

Milyen piaci lehetőségek rejlenek a hajdinatermesztésben?

"A környező országok sok éve a napi étkezési normák elengedhetetlen részeként tekintenek a hajdinára. Ilyenek jelenleg is Ukrajna, mint az egyik volt legnagyobb termelő a világon és részben a volt Jugoszlávia területei, ott is inkább manapság Szlovénia. Az ukrajnai háború következtében a hajdinatermelő területek is veszélybe kerültek. Ezért van az jelenleg, hogy a hajdina kiskereskedelmi ára Európa más országaihoz hasonlóan hazánkban is az egekben, 1500-2000 forint/kg között van", válaszolta megkeresésünkre a Magyar Hajdina Társaság. A társaság egy egyéni kezdeményezésre létrehozott szakmai fórum, amelyet a magyarországi hajdinafogyasztás ösztönzése motivál. A hajdinának ugyanis komoly szerepe van az egészséges táplálkozásban.

Jelenleg meglehetősen kiszámíthatatlan az élelmiszerpiac az orosz-ukrán háború miatt. Rövid távon látható, hogy komoly fennakadás keletkezett a nyugat-európai igények kiszolgálásában, mert az orosz és ukrán termények piacra jutása nehézkes. Franciaországban és Németországban például komoly hagyománya van a hajdinafogyasztásnak, amit éppen a gluténmentes diétát követők növekvő száma magyaráz. A diétázók ugyanis újra divatba hozták ezt az elfeledett élelmiszert.

Nézzük, miért szuperélelmiszer a hajdina!

  • A hajdina kiváló húspótló, mert sok benne a fehérje.
  • Tartalmaz egy rutin nevű ásványi anyagot, amely magas vérnyomás ellen is hatásos.
  • Antiallergén, emiatt párnába is tölthetik olyanok, akik allergiásak a tollra, a porra és a pollenekre.
  • Alacsony a glikémiás indexe, így cukorbetegek, inzulinrezisztensek diétájába is érdemes beépíteni.
  • A hajdina jót tesz az emésztésnek, tisztítja a beleket, növeli az étvágyat, és segítséget nyújthat a hasmenés kezelésében.


Hajdina: kása, köret, főétel

Az alábbi képen a hajdina többféle felhasználási formája látható:

  • zölden, még csíraképes állapotban használható változat, amely kiválóan beilleszthető a vegán étrendbe hajdinacsíraként (bal alsó tál),
  • barna színű pörkölt és hántolt hajdina, amelyik kásának, köretnek és főételként használható, akárcsak a rizs (bal felső tál),
  • hajdinaliszt vagy hajdinadara, amelyik önálló ételként készíthető el, mint a puliszka, illetve más ételekben kukoricaliszt vagy dara helyettesítésére is alkalmas (jobb felső tál).

ételek hajdinából

A jobb alsó tálban az elkészített hajdinaköret látható pirított gombával, hagymával és sárgarépával – Fotó: Haszon Gábor

+ 1 érdekesség a hajdináról

A szovjet majd a későbbi utódállamok hadseregeiben a napi ételfejadagban a tiszteknél, különösen a repülő századok esetén a hajdinának előírásosan szerepelni kellett a kiváló élettani tulajdonságai miatt. A csernobili katasztrófa után a kritikus zónában dolgozóknak és a rehabilitációban résztvevőknek szintén orvosi előírásra szerepelt a napi étrendben a növény annak roboráló hatása miatt.

hajdina

A hajdina fontos alotóeleme az egészséges táplálkozásnak – Fotó: Pixabay

A hajdina termesztéséről dióhéjban

Termőhely és vetés

A hajdina termőhelye Magyarországon: Dél- és Nyugat-Dunántúlon a csapadékban gazdagabb, középkötött és lazább talajokkal rendelkező területek. Kötött, rossz vízgazdálkodású talajokba, illetve gyengén humuszos laza és futóhomokba nem érdemes vetni. Tavaszi vetés esetén a májusi talajmenti fagyok miatt kipusztulhat. A talajelőkészítést művelettakarékosan lehet megoldani, 10-12 cm mély magágyra van szükség. A vetés a szakirodalom szerint április 25. és július 15. között lehetséges.

Termésmennyiség

Középkötött erdőtalajokon 1,5-2,7 tonna/hektár, laza és homokos talajokon 0,8-1,8 tonna/hektár termés várható.

Helye a vetésforgóban

Őszi árpa vagy búza után vethető, illetve kipusztult növényállomány után is, ha nem tartalmaz szermaradványt a talaj. Utána ősszel búza, tavasszal pedig bármilyen növény következhet.

Betegségek, kártevők

A hajdina jellemző betegségei lehetnek: fitoftóra, cerkospóra, fehér- és szürkepenész, fuzárium, fuzikládium. Kártevői a rezes fináncbogár, tripsz, bagolypille hernyója.

A hajdina betakarítása

A virágzás kezdetén, a vetéstől számítva 30-40 nap elteltével zöldtakarmányként hasznosítható. Az érés a 70-75. nap táján kezdődik és elhúzódva zajlik. Éretten hajlamos a kipergésre.

Forrás: Növénytermesztők zsebkönyve (szerk. Antal József, 2000)