Ezért is volt örvendetes az a hír, mely a kormánynak a talajszennyezés megállítását és a talajok javítását célzó elhatározásáról szólt. A 2014-es talajvizsgálati eredmények közzététele lehangoló helyzetet jelez. A szántóföldekről vett minták 19,4 százaléka mutatott szennyezettséget, de az erdőkből és a füves területekből származó talajminták jelentős része is szennyezett volt (10, illetve 10,4 százalék).

A helyzet súlyosságának ismeretében akciótervet dolgoztak ki, kijelölve a 2020-ig és 2030-ig végzendő feladatokat. A korábban sikeresnek tekintett levegővédelmi (2013) és vízvédelmi (2015) akcióterv szellemében dolgozva a talajvédelmi akcióterv megvalósíthatósága előtt álló nehézségekkel tisztában vannak.

Gondoljunk itt arra, hogy mennyivel könnyebb a víz vagy a levegő szennyezettségét kimutatni, mint a talajét, és magát a talajszennyezettséget is nehezebb felszámolni, így nagyobb idő- és költségráfordítással kell számolniuk.

kína

A kínai 2014-es talajvizsgálati eredmények közzététele lehangoló helyzetet jelez – fotó: Shutterstock

Az akcióterv megvalósítása – USA-dollárban számítva – az országnak 41 milliárdos összegbe kerülne, ugyanakkor ez kétmillió új munkahely megteremtésével is járna. Ilyen óriási országban és ilyen mértékű talajszennyezettség ismeretében nem is kell a nagy számokon csodálkoznunk.