Vetése a fagyosszentek után esedékes, igényli a szerény tápanyagtartalmú, laza szerkezetű talajokat, nem szereti, ha műtrágyázzák. Két-három öntözéssel, lombtrágyázással és rendszeres kapálással el lehet vinni a növényt a szeptember végi betakarításig. A speciálisabb igények itt kezdődnek. Ha kapcsolódna hozzá termeléshez kötött támogatás vagy pályázati forrás, könnyen a jövő pillangósa lehetne Magyarországon a földimogyoró.
Kikerüli a fagyot, bírja a nyarat
Balla Zoltán 13 éve foglalkozik szinte megszállottan a földimogyoró hazai újrahonosításával. Ez idő alatt három magyar fajtát is elvitt az uniós fajtaoltalomig. Miközben önmaga szinte csak hobbiként tekint rá, partnere, Kővári Róbert családi gazdasága számára a legfontosabb bevételi forrást jelenti a 20 hektárnyi mogyoróföld. Ez csak úgy lehetséges, hogy Balla Zoltán egy teljes termékpályát épített a termésre: a szárítást és törést hidegen sajtolás vagy pörkölés követi, majd egy webshopon keresztül közvetlenül a fogyasztóhoz kerül a termék. Kiskerti vetőmag forgalmazásával is foglalkoznak. Az „integráció” lehetne persze sokkal nagyobb is, ha a földi mogyoró a támogatási rendszerünk számára ismert növény lenne.
A mogyorót még nem vetjük, amikor a kukoricasorok már a hidegtől lilulnak, és nyereségesen termeljük akkor is, amikor a júliusi aszályban felszáradnak a kukoricaállományok. Ahol a répa, a burgonya vagy a kukorica veszteséget termel, ott a földimogyoró még nyereséges növény. Legalább akkora kultúrának kellene lennie, mint a szója”
– érvel Balla Zoltán.
A kukorica már elszáradt, a mogyoró még élénkzöld – Fotó: Magyar Földimogyoró
Igénytelen, de tanulni kell
A növény jelenleg olyan kiskultúra, hogy semmilyen engedélyezett növényvédő szere nincs. De ez nem probléma, mert biológiai készítményekkel is egészségesen tartható alatta a talaj, fokozható a növény vitalitása, illetve mechanikusan is tökéletesen tisztán tartható. Magmérete miatt egy kissé átalakított vetőtárcsával szerelt szemenként vetővel érdemes földbe juttatni, amit egy kelesztő öntözés követhet. A gyorsan kelő mogyoró 30 nap múlva már virágzik, és ettől kezdve folyamatosan köt, majd a magkezdeményeket a laza talajba fúrja, és itt fejlődnek ki a mogyorószemek. Ezt könnyítendő a sorok között rendszeresen meg kell járatni egy ferdén beállított lúdtalpkapát, ami egy vékony földréteget hord a növények tövéhez, míg végül egy 10–12 centi magas töltést kapunk.
A rendszeres töltögető kapálás a termesztés egyik kulcspontja – Fotó: Magyar Földimogyoró
„A mogyoró meghálálja a 2-3-szori öntözést, de alapvetően jobban bírja az aszályt, mint a nagytestű kukorica. Műtrágyaigénye nulla, lombtrágyázni viszont ajánlatos. A kártevők támadhatják. Egyszer például azért lett tripszes a mogyoró, mert a szomszédos gabonatáblán felszáradt a gabona, és átjött róla az éhes kártevő. Az ilyen kockázatokat nehéz kiszűrni. A betakarítás szeptember végén, zöld száron jön el. Gyakorlat szükséges az időpont eltalálásához. Azonfelül kell egy mogyorókombájn, ami hivatalosan nem létezik hazánkban."
Kétmenetes betakarítás és feldolgozás
A betakarítás kétmenetes: az első gép a hagyma- vagy a krumplikombájn mintájára kiemeli/kirázza a földből a mogyoróbokrot. A második olyan, mint egy szárazborsó-kombájn átalakított rostaszerkezettel: 4-5 nap szárítás után felszedi a rendet és leütögeti az elszáradt növényről a héjas magot. A szárítás egy fűszernövény-szárítóhoz hasonló térben történik: a polikarbonát burkolat alatt természetes módon felmelegedő levegőt ventilátorok mozgatják át a kiterített magok felett.
A törőgépen átáramoltatott magok egy része is megtörik, ezekből olajat préselnek, másik része – nagyjából a termés kétharmada – pirításra lesz alkalmas. A mogyoró héjából pedig brikettet préselnek, aminek a fűtőértéke a tölgyfáéval egyezik meg. „100 kg tiszta szemből 48 liter olajat tudunk kinyerni. A mogyorószemeknek magas az E-vitamin-tartalma, ezért nem avasodnak. Pirítást és csomagolást követően a webshopon keresztül értékesítjük ezeket is. Az olajütést követően hátramaradó pogácsának 27%-os a fehérjetartalma. Ezt most jobb híján marhatartók és galambászok viszik el, de mivel héjmentes, ökológiai termék, a humán élelmezésben is megállná a helyét.” A három fajtából csak egyet, a kisebb szemű és korai Zoltánt értékesítik vetőmagnak is. A másik két, nagy szemű fajtát kizárólag házon belül hasznosítják.
2-2,5 tonnás hozamokkal lehet számolni – Fotó: Magyar Földimogyoró
Csak a központi szándék hiányzik a sikerhez
Balla Zoltán úgy gondolja, nagy gazdasági potenciál rejlik a növényben. A klímaváltozással egyre több terület szabadul fel hazánkban, amelyek alkalmasak lennének a számára. Termése a gyakorlatban minden évjáratban 2–2,5 tonna között mozog, ára pedig a kiszereléstől és a feldolgozottságtól függ. A Magyar Földimogyoró termékei nem olcsók: vetőmagként tízszer többe kerülnek, mint a romániai konkurencia, pörkölt mogyoróként két és félszer drágábbak, mint az egyiptomi rivális. Február végére mégis mindig mindent eladnak.
„Ezzel valahogy úgy vagyunk, ahogy a görög eperrel: olcsónak olcsó, de nem jó. Aki vásárolt már román vetőmagot, az tudja, hogy mennyi kel ki belőle…” – jegyzi meg a szakember. Meggyőződése, hogy 60 ezer hektárnyi földimogyorónak is lenne helye a hazai piacon, főként azért, mert akkor nem ennyibe kerülne.
A betakarító és feldolgozó kapacitások adják a szűk keresztmetszetet, ezt kellene növelni. Ma azonban semmilyen támogatás nincs a kultúrához, sem termeléshez kötött, sem kisüzemi, sem gépberuházási. Úgy gondolom, csak egy stratégiai döntésen múlik, hogy teret nyer-e a földimogyoró Magyarországon. Maga a növény már bizonyított.”
Ez a cikk is érdekelheti: Miért kerül újra reflektorfénybe a földimogyoró?
Indexkép: Magyar Földimogyoró.
