A csillagfürt egy rendkívül sokoldalú hüvelyes növény, amely az utóbbi időben a fenntartható gazdálkodási törekvések, a zöldítési programok és a fehérjetakarmány-programok miatt ismét az érdeklődés középpontjába került. Bár sokan elsősorban mezőgazdasági haszonnövényként tekintenek rá, a növény kertészeti értéke is kimagasló, hiszen a kora nyári időszakban a virágágyások és szegélyek leglátványosabb dísze lehet.

A csillagfürtnek alapvetően két fő típusát különböztetjük meg a felhasználás célja szerint.

  • A kesernyés, alkaloidban gazdag csillagfürtöt hatalmas zöldtömege miatt termesztik, így kiváló zöldtrágyaként és talajjavítóként szolgál.
  • Ezzel szemben az édes, alkaloidmentes csillagfürt a takarmányozási és étkezési célú változat. Ez a növény a maga magas, 30-40 százalékos fehérjetartalmával az importszója kiváltásának egyik legalkalmasabb alternatívája, amelyből Magyarországon leginkább a fehérvirágú és a sárgavirágú csillagfürt fajták terjedtek el.


A növény kifejezetten talajigényes, ami komolyan behatárolja a hazai termőterületeit. Mivel a mészre rendkívül érzékeny, vagyis mészkerülő növényről van szó, a klasszikus, jó minőségű csernozjom mezőségi talajainkon egyáltalán nem él meg. Fő termesztési körzetei a savanyúbb, lazább talajú vidékek, mint a Nyírség homoktalajai, Somogy és Baranya megye bizonyos részei, valamint a Nyugat-Dunántúl, azon belül is Vas és Zala megye savanyú erdőtalajai.

A csillagfürt számos előnyt nyújt a hazai gazdaságoknak.

  • Kiváló nitrogéngyűjtő, hiszen a gyökerén élő baktériumok segítségével megköti a levegő nitrogénjét, így a utána következő főnövénynek, például a búzának sokkal kevesebb műtrágyára lesz szüksége.
  • Emellett mélyre hatoló gyökérzete képes feltárni a talaj alsóbb rétegeiből a többi növény számára elérhetetlen foszfort.
  • Végül, de nem utolsósorban, a hazai sertés-, baromfi- és kérődző-takarmányozásban kiváló, GMO-mentes fehérjeforrást biztosít az import szójával szemben.

A legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek, főleg a tavaszi és nyári aszályok, valamint a speciális talajigény jelentik. Mivel az ország mezőgazdasági területeinek csak egy része savanyú kémhatású, a csillagfürt nem tud olyan általánosan elterjedni, mint a napraforgó vagy a repce, bár az ökológiai gazdálkodás terjedésével egyre több gazda fedezi fel újra.

A szántóföldeken kívül a csillagfürtök a kerti ágyásokban is nehezen felülmúlható látványt nyújthatnak. Magas, rakéta alakú virágzataik a rendezett lombozat fölé emelkednek, élénk színt kölcsönözve a környezetüknek. Az angliai Garden News arról ír, hogy a növények igazi kultuszát a híres Russell hibridek indították el, amelyeket George Russell bérkertész 25 évnyi munkával nemesített, és mutatott be 1937-ben. Az akkori sikert jelzi, hogy tömegek zarándokoltak el a kertészetébe a színpompás, ellenállóbb változatokért. Bár a bevezetett 152 fajtából mára csak néhány maradt fenn, mint a kárminvörös 'The Page' vagy a krémfehér 'Noble Maiden', a modern kertészek ma is széles palettáról válogathatnak a lágy pasztellektől a drámai kétszínű árnyalatokig, mint amilyen a sárga-lila 'Manhattan Lights' is.


Az tanácsolják, a kerti sikerek érdekében érdemes napos vagy világos, félárnyékos helyet választani a növénynek. A jó vízelvezetésű, semleges vagy enyhén savas talajt kedveli, a nehéz agyagos vagy lúgos talajon ugyanis a levelei sárgulni kezdenek. Mivel sok fajta magasra nő, célszerű őket a virágágyások közepére vagy hátuljára ültetni. A gondozás során ügyelni kell a kártevőkre: kora tavasszal a csigák és meztelencsigák ellen szerves csigaölővel vagy fizikai akadállyal kell védekezni, míg a később megjelenő levéltetveket manuálisan vagy szerves permetezéssel távolíthatjuk el. A magas fajtákat kora tavasszal érdemes karókkal vagy rácsos támasztékokkal védeni a szél okozta kidőlés ellen.

A folyamatos virágzás érdekében az elnyílt virágzatokat ajánlott visszavágni egy egészséges rügyig a szár alján, ami megakadályozza a magképződést, és akár egy második, augusztusi vagy szeptemberi virágzást is előidézhet. Ősszel, miután a növény visszapusztul, vágjuk le az elhalt szárakat és leveleket, majd késő ősszel terítsünk egy réteg kerti komposztot a tövekre a fagy elleni védelem érdekében. Mivel a csillagfürtök rövid életű, körülbelül hét-nyolc évig élő évelők, a növények élettartamát tavasz közepén szedett alaplapi dugványozással, vagy a kora tavaszi tőosztással hosszabbíthatjuk meg, bár a növény érzékenysége miatt a tőosztás nem mindig hoz biztos sikert.

Forrás: Garden News

Indexkép: Shutterstock