Fehérjeforrás vagy piaci zsákutca? Milyenek a szója kilátásai, ha magyar?

Az Agroinform október 29-i Szója webináriuma egyebek közt épp ezekre a kérdésekre keres válaszokat: hogyan lehet gazdaságosan, fenntarthatóan és jó minőségben szóját termelni Magyarországon?

Idén 25 hektáron termeszt szóját Bischof András felsőjánosfai gazdálkodó, aki az elmúlt években fokozatosan növelte vetésterületét. Mint mondja, a szója nem új növény a gazdaságában:

„Tíz éve már próbálkoztunk vele, de akkor a magyar genetikák nem hozták az elvárható eredményt. Most viszont nyugati, főleg osztrák és argentin szójákkal dolgozunk, és sokkal kedvezőbbek a tapasztalataink.”

A gazda szerint Vas megye és az Őrség térsége ideális mikroklímát kínál a szójának: megvan a páratartalom, és a nyári csapadék is elegendő.

„A szója itt nem rugdalja el a virágját, mert a levegő párás marad még a melegebb időszakokban is. Ez a szubalpin klíma nagy ajándék nekünk” – fogalmaz.

Olvasd el az Agroinform TechMag szójás számát. Katt a képre! – Fotó: Agroinform.hu

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a sikerhez a tápanyagpótlás kulcskérdés.

„A szója a nitrogént magának gyűjti, de a bórt, a cinket és a ként mindenképp pótolni kell. Aki ezt elmulasztja, az nem fog jó termést látni, mert a semmiből a szója sem tud táplálkozni.”

Köd, hideg és 20 százalékos víztartalom

Október közepén, amikor más években már a szója betakarítása is befejeződik, idén még mindig lábon áll a növény. A felsőjánosfai táblák fölött tartós ködpárna ül, a nappali hőmérséklet 10–12 fok között marad, a reggelek pedig 4–5 fokosak.

„Ha átnézek a csödei dombra, nem látom, mert a köd takarja az egészet – meséli. – Ilyen anticiklonos, párás időben a szója nem szárad. Most 20 százalék körüli a víztartalma, ezért nem érdemes aratni. Jelenleg inkább kukoricával dolgozunk, mert az szárazabb, mint a szója.”

Vasban stabil, 3 tonnás hektáronkénti átlagot aratnak – Fotó: Bischof András

A betakarítást nemcsak az időjárás, hanem a felvásárlási korlátok is nehezítik.

„A legtöbb helyen 16 százalékos nedvességtartalom fölött nem veszik át, mert a szója nem engedi le gyorsan a vizet. Szárítás közben sem lehet 60–65 foknál melegebb levegővel szárítani, különben megsérül a mag. Ezért 20-ról 16-ra szárítani két körben kellene, ami nagyon drága.”

Ígéretes genetika, óvatos optimizmus

A gazda 00/0-ás genetikát vetett, a csoport felső határáról választva a fajtát.

A tripla nullások rendszeresen elvéreztek két tonna körül, mi viszont most stabilan 3 tonnát vágunk hektáronként.

A szójára nemcsak a piacon keresett fehérjenövényként tekint, hanem értékes előveteményként is.

„A célunk az volt, hogy szeptember második felére learassuk, és utána őszi kalászosokat vessünk. A szója után a talaj nitrogénben feltöltött, jól művelhető, és sokkal jobb kiindulópont, mint a kukorica. Idén ez a terv nem jött össze, de hosszú távon ez az irány marad.”

A gazdaságában a szántóterület fele őszi vetőmag-előállítás, a másik fele kukorica és szója között oszlik meg.

„A szójának Vas megyében egyértelműen van jövője, de tapasztalatot kell szerezni, hogy a könyvhöz képest nálunk hogyan viselkedik ez a növény” – tette hozzá végül.

Helyi feldolgozásban a jövő – Kocsis János példája

A Tolna vármegyei Bátán gazdálkodó Kocsis János nem tartozik a tétlen gazdák közé: miközben sokan a szója termesztéséből inkább kivonulnak, ő 130 hektáron foglalkozik vele, és komoly beruházásokat is vállalt.

Képünkön Kocsis János az ígéretes, még nyári állományt mutatja – Fotó: Kocsis János

„Láttam benne a potenciált, vettem egy speciális MacDon Flex vágóasztalt – mondja. – Kicsi gazdaság vagyunk, de ez az asztal 5–10 százalékos megtakarítást is jelenthet. Alacsonyan vág, nem marad hüvely a földön, és kíméli a gépet.”

A technológiai fejlesztés azonban csak az egyik oldala a történetnek. Még ha ettől úgy is tűnik, hogy megy a szója szekere, a gazda szerint nagy gond, hogy a piac nem ismeri el a minőséget.

„A GMO-mentes szója és az import között nincs árkülönbség. Engem egy lapon kezelnek a brazil vagy amerikai termelővel – magyarázza. – Pedig mi vegyszermentesen dolgozunk, kénnel védekezünk, a földünk él, nem ipari monokultúra.”

Kocsis szerint a magyar szója akkor találhat piacot, ha helyben, kisebb állattartó gazdaságokban dolgozzák fel.

„Nem három óriási telep kell, hanem sok száz kicsi – mondja. – Így lehetne prémium húst előállítani, amihez helyi takarmányt használnak. Mint a pékeknél, akik ráírják a kenyérre, honnan jött a liszt – nálunk is lehetne: „ez a hús Kocsis János szójájával készült.”

János szerint a feldolgozási és felvásárlási lánc jelenlegi formájában nem kedvez a termelőknek.

Hiába beszélek a felvásárlóval, őt is csak a számok érdeklik. Az egészséges alapanyag senkit nem izgat

– mondja keserűen.

Mégis kitart:

„Hiszem, hogy a magyar szója jövője a minőségben, a helyi feldolgozásban és a tudatos fogyasztóban van. Nem a legolcsóbbnak kell lenni, hanem a legjobbnak” – összegzi.

Indexkép: Pexels

Az október 29-én megrendezendő Agroinform Szója webináriumunkra az alábbi űrlapon jelentkezhetsz: