Fenntartható nitrogénmenedzsment a gyakorlatban – a BASF versegi szakmai napjának tanulságai

A BASF Hungária Kft. október 21-én a versegi Józsa családi gazdaságban tartotta meg országos szakmai napját, amely a fenntartható tápanyag-gazdálkodás és a nitrogénmenedzsment aktuális kihívásaira fókuszált. A rendezvényen kutatók, fejlesztők és termelők egyaránt rámutattak: a jövedelmező és környezetkímélő gazdálkodás kulcsa ma a precíziós nitrogénhasználatban rejlik.

A szakmai előadások és kísérleti eredmények szerint az inhibitoros technológiák alkalmazásával nemcsak a veszteségek mérsékelhetők, hanem a terméseredmények és a talajélet is javíthatók – miközben a gazdák hektáronként akár 40 ezer forintos többletjövedelmet is elérhetnek.

Hajnal Gábor, BASF Hungária Kft., Agrodivízió vezető – fotó: BASF Mezőgazdasági megoldások

Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. Agrodivízió vezetője megnyitójában többek közt azt mondta: a nitrogéntechnológiák alkalmazása ma kulcskérdés; egyszerre járulhat hozzá a termelés jövedelmezőségéhez és a környezeti fenntarthatósághoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság komoly kihívásokkal néz szembe – a klímaváltozás, az energiaár-ingadozás és a nehezedő gazdasági környezet mind nyomást gyakorol a termelőkre. A rendezvény célja ezért nem lehet más, mint hogy bemutassa: a modern, precíziós nitrogéngazdálkodás hogyan segítheti a gazdákat jövedelmük megőrzésében és a környezet védelmében.

Kolesza Gergő, az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) munkatársa előadásában a magyar és nemzetközi műtrágyapiac gazdasági összefüggéseiről beszélt, különös tekintettel a nitrogénműtrágyák ármozgásaira és a termelőket érintő piaci kockázatokra.

Kolesza Gergő, AKI – Agrárközgazdasági Intézet, Mezőgazdasági kutató – fotó: BASF Mezőgazdasági megoldások

Energiaárak és globális piacmozgások

A szakember hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot ma az energiaárak, a klímaváltozás és a geopolitikai feszültségek egyaránt befolyásolják. A nitrogénműtrágyák előállításához nélkülözhetetlen földgáz árának drasztikus ingadozása miatt az elmúlt években soha nem látott költségingadozások sújtották a piacot.

A 2022-es év a háború kitörése, az energiaár-robbanás és az orosz–ukrán importfüggőség miatt súlyos válságot hozott. Az Európai Unió vámemelései és szankciós intézkedései további bizonytalanságot keltettek, ami 40–45 euró/tonnás áremelkedést is okozott a műtrágyapiacon.

Kínálati korlátok és piaci alkalmazkodás

Míg a foszfát- és káliumtermelés egyes országokban nőtt, a nitrogénműtrágya-gyártás visszaesett. Az energiaárak csökkenése 2024-ben némi enyhülést hozott, de a piaci árak még mindig jóval a 2020-as szint fölött mozognak. Az EU továbbra is importfüggő: a nitrogén 30, a foszfor 68, a kálium pedig 85 százalékban származik külföldről (főként Oroszországból, Fehéroroszországból, Kanadából és Észak-Afrikából).

Klímaváltozás és termelési kockázatok

Rámutatott: Magyarországon az elmúlt években az aszály és fagykár váltak a legnagyobb termelési kockázatokká. A 2022-es extrém aszály mintegy félmillió hektár termést érintett, ami jelentősen csökkentette a műtrágya-felhasználást. A nitrogénhasználatot ráadásul szigorú környezetvédelmi előírások – köztük a Nitrát Irányelv és az EU Zöld Megállapodásának célkitűzései – is korlátozzák: 2030-ig 20%-os műtrágyafelhasználás-csökkentést és 50%-os tápanyagszennyezés-mérséklést írnak elő.

A kereslet és árak alakulása

A 2015–2021 közötti időszakban fokozatos növekedés volt tapasztalható a műtrágya-felhasználásban, amit a 2022-es árrobbanás hirtelen megállított. A kereslet 2023-ban tovább csökkent, majd 2024-ben részben helyreállt, ám a felhasznált mennyiség még így is 15 százalékkal elmarad a korábbi évtized átlagától. Eközben a műtrágya­költségek aránya a termelési kiadásokon belül megháromszorozódott: míg 2021-ben a búzánál hektáronként 50 ezer forintot tett ki, 2023-ra már 200 ezer forintra emelkedett – magyarázta a szakember.

A magyar piac kilátásai

Elmondta azt is: a magyar műtrágyapiac szorosan követi a globális trendeket, elsősorban az energiaárak és a geopolitikai tényezők mozgatják. Bár a 2024-es évre némi stabilizálódás figyelhető meg, a termelők továbbra is erős költségnyomás alatt dolgoznak.

A jövő kulcsa a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció, amelyek révén csökkenthetők a veszteségek, és javítható a tápanyag-hatékonyság

– fogalmazta meg az előadó, aki szerint a nitrogénmenedzsment területén a szakmai és gazdasági haszon most ritka módon kéz a kézben jár.

Dr. Koós Sándor, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa a talajban zajló nitrogénforgalom és az ammóniaveszteségek kérdését járta körül.

A szakember hangsúlyozta, hogy a nitrogén az egyik legfontosabb és legmozgékonyabb makrotápanyag, amely a növénytermesztés sikerét alapvetően meghatározza – ugyanakkor a talajból könnyen elillan, ezért a gazdálkodás során a hatékonyság és a környezetvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű a menedzselése.

Koós Sándor, ATK Talajtani Intézet, Tudományos főmunkatárs – fotó: BASF Mezőgazdasági megoldások

A nitrogén körforgása és veszteségei

Dr. Koós Sándor rámutatott, hogy a nitrogén a talajban folyamatos fizikai, kémiai és biológiai folyamatok révén alakul át, és a gazdálkodók sokszor nincsenek tisztában a „láthatatlan” veszteségek nagyságával. A legjelentősebb veszteségi forrás az ammónia elillanása, amely önmagában nem üvegházhatású gáz, de komoly egészségügyi és légszennyezési problémát okoz.

Az EU-s becslések szerint a légköri ammónia 90 százaléka mezőgazdasági eredetű, főként az állattenyésztésből, de a műtrágyázás során is jelentős mennyiség kerül a levegőbe.

Jogszabályi és környezetvédelmi háttér

Az előadó ismertette az EU nitrogénkibocsátás-csökkentési céljait, amelyek szerint 2030-ig 32 százalékkal kell mérsékelni az ammónia-kibocsátást Magyarországon. A szabályozások egyre szigorúbbak, miközben a népességnövekedés és az élelmiszertermelési igények is nőnek – ez kettős nyomást gyakorol a mezőgazdaságra.

Kísérleti eredmények: hogyan csökkenthető a veszteség?

Koós Sándor 2019–2022 között négy helyszínen (Battonya, Karcag, Keszthely, és Bogyiszló) végzett terepi kísérleteket, amelyek során a karbamid és az inhibitorral kezelt nitrogéntrágyák hatását vizsgálták különböző talajtípusokon.

A mérések során speciális csapdákat helyeztek el a talajban, amelyekkel az elillanó ammónia mennyiségét követték nyolc héten át. Az eredmények alapján:

• A beforgatás önmagában is akár 60%-kal csökkentette az ammónia-kibocsátást.
• Az inhibitorok alkalmazása további 45–50%-os csökkenést eredményezett.
• A két technológia kombinálása pedig akár 80–86%-os veszteségmérséklést is elért.

A kutató hozzátette, hogy a nitrogénforgalom dinamikája rendkívül gyorsan változik, ezért a kijuttatás ideje, módja és az alkalmazott technológia döntően befolyásolja a hasznosulást és a környezetterhelést.

Tanulság: a precíziós alkalmazás kulcsszerepe

Az előadás fő üzenete az volt, hogy a precíziós nitrogénmenedzsment nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági érdek is. Az inhibitoros kezelések és a szakszerű beforgatás jelentősen növelhetik a hatékonyságot, miközben hozzájárulnak az EU-s kibocsátási célok teljesítéséhez.

Koós Sándor így foglalta össze eredményeit:

A nitrogén a mezőgazdaság egyik legfontosabb, ugyanakkor legszeszélyesebb eleme. Ha megértjük a viselkedését és képesek vagyunk irányítani, azzal nemcsak a terméshozamot, hanem a jövőnket is védjük

– fogalmazott.

 Manuel Daumann, BASF, Európai nitrogénmenedzsment termékfelelős – fotó: BASF Mezőgazdasági megoldások

A következő előadó Dr. Manuel Daumann, a BASF európai nitrogénmenedzsment termékfelelőse volt, aki bemutatta a vállalat több, mint 160 éves innovációs múltját, valamint a nitrogénhasznosulás javítását célzó fejlesztéseket.

A nitrogéntechnológia kezdetei

Mint elmondta, a BASF 1865-ben alakult és már az 1910-es években kulcsszerepet játszott a Haber-Bosch-féle-eljárás kifejlesztésében, amely lehetővé tette az ammónia ipari szintű előállítását. Ez volt a modern szintetikus műtrágyagyártás alapja, és forradalmasította az élelmiszertermelést világszerte.

A vállalat már ekkor létrehozta mezőgazdasági kutatóegységét Limburgerhofban, ahol ma is folynak növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási kísérletek.

A fenntartható nitrogénhasználat irányába

A 21. századra a BASF stratégiája megváltozott: nem a minél több műtrágyagyártás a cél, hanem az, hogy a kijuttatott nitrogén még hatékonyabban hasznosuljon.

A vállalat becslése szerint a talajba juttatott nitrogén mindössze 50 százaléka épül be a növénybe, a többi veszteségként jelenik meg – ammónia formájában elillan, nitrátként kimosódik, vagy dinitrogén-oxidként a levegőbe kerül. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti teher is, hiszen a németországi környezetvédelmi hatóság számításai szerint a nitrogénfelhasználás rejtett költsége eléri a 6 eurót kilogrammonként.

Kutatási irányok és technológiai fejlesztések

A BASF ezért veszteségcsökkentő technológiákat fejleszt, különös tekintettel az inhibitorokra, amelyek a nitrifikációs - és ammóniaveszteségi folyamatokat gátolják. A vállalat több, mint tízéves fejlesztési ciklusokban dolgozik, a laboratóriumi tesztektől a szántóföldi kísérletekig.

A kiválasztási folyamat során az ezres nagyságrendű mintákból 25–30 potenciális hatóanyag marad, amelyeket világszerte, különböző éghajlati- és talajtípusokon tesztelnek.

A kutatások eredményeként 2026-ban új, fenntartható nitrogéntechnológiák jelennek meg:

• Ampliqan^® az ásványi trágyákhoz,
• Ampliqan^® Perform pedig a szerves trágyákhoz készül.

Ezekkel akár 50%-kal csökkenthető a dinitrogén-oxid kibocsátás, a nitrátveszteség szintén felére mérsékelhető, miközben a terméshozam 5%-kal növekedhet.

Fenntarthatósági és digitalizációs összefüggések

Daumann kiemelte, hogy a dinitrogén-oxid – bár a teljes kibocsátás kis hányadát adja – háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. A mezőgazdaság az EU-ban a teljes kibocsátás 30 százalékáért felel, és ebből a trágyakezelés és műtrágyázás teszi ki a legnagyobb hányadot.

Gyakorlati alkalmazások és pilotprojektek

A vállalat már elindított egy „Jobb sertéshús” nevű programot is, amelyben egymillió sertés tartási és takarmányozási adatait elemezték. Az eredmények szerint a takarmányfehérje előállítása és a trágya kezelés a kibocsátások döntő részét adja, de az új inhibitorokkal 8–10 százalékos CO₂-csökkenés érhető el a teljes értékláncban.

Manuel Daumann záró gondolata szerint a BASF célja ma már nem pusztán a műtrágyagyártás, hanem a tápanyag-hatékonyság maximalizálása és a kibocsátások minimalizálása:

„A jövő mezőgazdasága nem több nitrogént igényel, hanem okosabban felhasznált nitrogént” – zárta gondolatait.

Forró Richárd, a BASF Hungária Kft. termékmenedzsere és Németh Balázs fejlesztőmérnök „Láthatatlan veszteségek ellen látható megoldások a BASF-fel” című előadásukban a gyakorlati megoldásokról és a gazdasági eredményekről szóltak. Részletesen bemutatták, hogyan működnek a karbamid- és nitrifikációs inhibitorok, illetve milyen termelési és gazdasági előnyöket nyújtanak a hazai gazdálkodók számára.

Forró Richárd, BASF Hungária Kft., termékmenedzser – Fotó: BASF Mezőgazdasági megoldások

Németh Balázs, BASF Hungária Kft., fejlesztőmérnök – fotó: BASF Mezőgazdasági megoldások

A nitrogén-körforgás és a veszteségek forrásai

Az előadók a nitrogénkörforgás szemléltetésével vezették be a témát. Mint elhangzott, a talajba kijuttatott karbamid önmagában nem felvehető a növény számára: először hidrolízisen, majd ammonifikáción megy keresztül, míg végül ammóniummá alakul. Ha a folyamat túl gyorsan zajlik le, jelentős ammóniaveszteség lép fel – bizonyos körülmények között akár a hatóanyag 50%-a is elillanhat.

Ez nemcsak gazdasági kár, hanem környezetvédelmi probléma is, ezért vált kulcsfontosságúvá az inhibitoros technológia, amely szabályozza a lebomlás ütemét, így több nitrogén hasznosul a növényben.

A BASF portfóliójában két kulcstermék, a Limus^® és Vizura^® támogatja a nitrogénveszteségek csökkentését:

• Limus^® Perform és Limus^® Carelear: karbamid- és karbamidoldatos- műtrágyákhoz fejlesztett ureáz-inhibitorok,
• Vizura^®: folyékony nitrifikációs inhibitor, amely a nitrogén-nitrát átalakulási veszteségeit csökkenti.

A Limus^® (Perform és Care) különlegessége, hogy kettős hatóanyag-kombinációt tartalmaz (NBPT és NPPT), így átlagosan 40%-kal hatékonyabb, mint az egykomponensű készítmények. Az ureáz enzimek aktivitását szabályozza, ezáltal lassítja a karbamid hidrolízisét, és 6–8 hétre elnyújtja a tápanyag feltáródását – így a növény nitrogénfelvételi igénye és a műtrágya hatása időben összehangoltabbá válik.

Kísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok

A 2024-es győri kisparcellás kísérletekben a Limus^® használatával 10%-os terméstöbbletet értek el őszi búzában. A 2025-től futó üzemi kísérletekben – amelyek több hektáros, országos helyszíneken zajlanak – azt vizsgálják, hogy a csökkentett menetszám és kisebb nitrogéndózis mellett is tarthatók-e vagy javíthatók-e a hozamok.

Az első eredmények szerint:

• a menetszám csökkentése (három helyett egy kijuttatás) és a
• 20%-kal kisebb nitrogéndózis

minden helyszínen kisebb termésnövekedést eredményezett. A búza minőségi paraméterei (nyersfehérje, sikértartalom) stabilabbá váltak. A szakemberek szerint ez annak köszönhető, hogy az inhibitoros kezelés hatására a nitrogén fokozatosabban és hosszabb ideig volt elérhető a növény számára.

A BASF technológia gazdasági előnyeit három kísérleti helyszín átlagában számították ki:

• 6 000 Ft/ha megtakarítás a kevesebb kijuttatási menetből,
• 9 099 Ft/ha a csökkentett nitrogéndózis miatt,
• 15 000 Ft/ha a terméstöbbletből származó többletbevétel,

miközben a Limus^® Perform hektárköltsége mindössze 3 9050 Ft volt.

Az összesített eredmény: 26 200 Ft/ha extra nyereség.

Ha ehhez hozzávesszük az Agroökológiai Programban (AÖP) járó 12 000 Ft/ha támogatási értéket, a nettó előny már 42 000 Ft/ha körül alakul.

Környezeti és szabályozási előnyök

A BASF inhibitoros technológiái nemcsak gazdaságilag, hanem ökológiai szempontból is előnyösek.

A nitrogénveszteség csökkentése révén mérséklik:

• az ammónia- és dinitrogén-oxid kibocsátást,
• a nitrátkimosódást,
• és javítják a talaj mikrobiális egyensúlyát.

Ezzel a gazdálkodók könnyebben megfelelhetnek az EU-s Nitrát Irányelv és Green Deal előírásainak, miközben csökkentik a környezeti terhelést és javítják a talajéletet.

Az előadás végkövetkeztetése: a BASF inhibitoros technológiák segítségével a termelők egy menetben, kevesebb műtrágyával, stabilabb termést és jobb minőséget érhetnek el, miközben környezetbarát módon gazdálkodnak.

„Ezek a készítmények nemcsak a hatékonyságot növelik, hanem a jövőnket is óvják – hiszen minden megspórolt kilogramm nitrogén a levegő helyett a növényben hasznosul” – hangzott el.

Pódiumbeszélgetéssel zárult a rendezvény: Józsa Bence, a házigazda, családi gazdálkodó, Zoványi György, a Mezőfalvai Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője, Bodrogi Zoltán növényorvos, a jánoshalmai Agroprodukt Kft munkatársa részvételével.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nitrogén már nem pusztán agronómiai, hanem pénzügyi kérdés is. A beszélgetés során a BASF Limus® inhibitoros technológiájával kapcsolatos kísérleteket is értékelték: a technológia hatékony, kevesebb gépi menetet igényel – az egyszeri Limus®-kijuttatás az egyik gazdaságban több, mint 10 millió forint költségcsökkenést eredményezett.

A BASF 2025-ös kísérletsorozatában e gazdaságok eredményei összhangban voltak a korábbi adatokkal:

• A menetszám-csökkentés és a 20%-kal kisebb nitrogéndózis mellett a termés nem csökkent,

• a minőségi paraméterek stabilak maradtak

A beszélgetés végére egy közös üzenet is körvonalazódott: a mai gazdálkodásban a precizitás, a kísérletezés és az adatalapú döntéshozatal nélkül nincs jövedelmezőség.

Ahogy az egyik résztvevő összefoglalta:

Régen ösztönből döntöttünk. Ma már minden kiló műtrágyának és minden milliméter esőnek ára van – és mindkettőt meg kell becsülni.

 Nitrogémenedzsment szakmai nap előadások – fotó: BASF Mezőgazdasági megoldások