Az aratás utáni időszakban mindig felmerül a kérdés, hogy mi legyen a szármaradványokkal? Sokan többféle megoldást fontolgatnak, de egy biztos, hogy ne tekintsünk rá nehezen megoldandó teherként – írja a novenyvedoszer.hu
A nagyobb szántóföldeken a forgatás nélküli talajművelésre kell törekedni – fotó: pixabay.com
A lehető legjobb megoldás, ha a szármaradványt tárcsázás után visszadolgozzuk a szántóföldbe
A környezetbarát és talajkímélő szemlélet arra ösztönözheti a gazdálkodókat, hogy a szármaradványokat hagyják ott a szántóföldeken, mert bűn lenne onnan elvinni, de ennél még nagyobb vétek, ha egy hőerőműben elégetnénk azt. Egy állattartó telepen nem kérdés az elszállítása, hiszen utána vissza is lehet juttatni szerves trágya formájában.
A Mikro-Vital Kft. cégvezetője, Umenhoffer Péter szerint az a lehető legjobb megoldás, ha a szármaradványt tárcsázás után visszadolgozzuk a szántóföldbe, mert az rengeteg hasznos tápanyagot – nitrogént, foszfort, káliumot – tartalmaz, amelyeket a talaj a következő növénykultúránál hasznosítani tud. Hozzátette:
„Ennek a szárnak a lebontása során megnövekszik a különböző szárbontó készítményeknek a jelentősége, ugyanis ezekkel tudjuk elősegíteni ezt a folyamatot. De nem csak a szár lebontását, hanem a talaj életminőségét is sikerül eközben javítani, hiszen olyan mikroorganizmusokat és talajbaktériumokat juttatunk a talajba, melyekkel a humuszt és a talaj életet tudjuk javítani. Egyfajta injekciót adunk a termőföldnek a baktériumok minőségének a javításával"
Bár a módszer sokak számára még újdonságnak számít, de hasonlóan a digitálizációhoz a forgatás nélküli talajművelés és a szármaradványok hatékonyabb felhasználása már régebb óta jelen van a hazai növénytermesztésben.
_fill_540x300_0.jpg)
Amit kivettünk a talajból, azt vissza is kell táplálni
A Mikro-Vital vezetője szerint még csak most jutottunk el odáig, hogy a gazdálkodók felismerjék ezeknek a termékeknek a fontosságát, vagyis azt, hogy miért kell előtérbe helyezni a forgatás nélküli talajművelést. Egyre több gazdálkodó látja ezt át és kezdi elhagyni a szántást.
Természetesen léteznek olyan növénykultúrák – ilyen például a burgonyatermesztés –, ahol a föld megforgatása minimális mélységben elfogadható, de a nagyobb szántóföldeken a forgatás nélküli talajművelésre kell törekedni.
Beszélhetünk arról, hogy csak a növény gyökérzetével lazítjuk a talajt, vagy különböző eszközökkel még rásegítünk, de abba az irányba kell haladni, hogy az alsó rétegeket ne forgassuk fel és ezzel ne szárítsuk ki a talajt. Magát a humuszt, vagyis a talaj életet javítsuk, amelyet gépesítéssel és mikrobiológiai készítményekkel tudunk megoldani. Ezeket a készítményeket ne úgy képzeljük el, mint a növényvédő szereket, mert ezek szó szerint a talajélet javítását szolgálják. Amit kivettünk a talajból, azt vissza is kell táplálni, s erre jók a különböző készítmények, melyek a szármaradványok visszaforgatásával és az okszerű talajműveléssel hatékony eredményt érhetnek el
– mondta a szakember.
Egyre több gazdálkodó kezdi elhagyni a szántást – fotó: pixabay.com
Csökkenteni lehet vele a költségeket
A műtrágyamennyiség csökkentése szerepel az unió zöld mezőgazdasági tervei között, amellyel ezek a szárlebontó készítmények szoros összhangban vannak. Az árak tekintetében is hatékonyságról beszélhetünk: egy ilyen készítménynek a megvásárlása egy hektárra vetítve tízezer forint alatt kihozható, ráadásul tápanyagokban ennek a többszörösét tudja visszahozni.
Amennyiben szerves trágyát használunk a földeken, akkor ezek a készítmények javítják a szerves trágya feltáródását és a lebomlását. Inputanyag szempontjából tehát költséget tudunk csökkenteni.
Az előbb említettek az Agrár Ökológiai Program törekvéseivel is harmonizálnak, de Umenhoffer Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdálkodók ne csak azért válasszák a készítményeket, mert az AÖP keretén belül plusz pontot lehet vele szerezni, hanem ismerjék fel egy-egy termék hasznosságát.
