Forgatás nélküli talajművelés

Czanik Sanyi

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #58 hozzászólásra EZAZ

phylazonit

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #296 hozzászólásra Mindenképpen elgondolkodtató az, hogy amíg rendben voltak a termésátlagok, szinte senkit sem aggasztott az a tény, hogy az intenzív műtrágyázás, a szavaidat használva, tönkre teszi a talaj élővilágát és a kémiáját. Az, hogy megtizedeli az évmilliók során kialakult, és egyensúlyban levő talajélet legfontosabb szereplőinek, a talajbaktériumoknak a számát, hogy elsavanyítja a talajokat. A helytelen talajművelési technikákkal pedig valóban tönkre teszi a talajt. (Emellett, persze, a műtrágyának köszönhetjük, kb., hogy nem halunk éhen, nem is a műtrágya ellen kampányol egyetlen baktériumtrágyát gyártó, forgalmazó cég sem.) És abban a szerencsés(?) helyzetben vagyunk, hogy a műtrágyázás hatásairól már jó ideje egészen pontos képünk van (a már említettek mellékhatásaiként a termésben növekvő nehézfém-koncentrációról, a nyomelemek eltűnéséről, pl. a fuzárium térhódításáról már ne is beszéljünk). Ugyanakkor hiába az évszázados, évtizedes tapasztalat, számos tévhit él (szinte kigyomlálhatatlanul) a termelők fejében a műtrágyáról, és még a szerves trágyákról is. Hogy miért fontos a baktérium-egyedszám, mi a talajbaktériumok szerepe a globális tápanyagkörforgásokban, arról ajánlom, olvassátok el az Őstermelő idei első számában megjelent baktériumtrágyás rovatot, 23 oldal, helyenként egy kicsit száraz, de semmiképp sem nevezném semmitmondónak. A Phylazonit (ha jól tudom) hazai talajokból izolált baktériumtörzseket tartalmaz. Tehát nagy vonalakban az evolúció során kialakult egyedszámot állítja vissza a talajban. Túladagolásról sem igazán lehet beszélni, mert tápanyag híján a baktériumok egyszerűen elpusztulnak (és ezáltal is részt vesznek a tápanyagkörforgásban). A baktériumok szerepe sokrétű, de most egyet kiemelve, az Azotobacter chroococcum például nem a talaj erőforrásait mozgósítja, hanem a légköri nitrogént hozza a növények (és pl. a cellulózbontó baktériumok) számára felvehető formába. Abból pedig elég komoly tartalékaink vannak. (De megkérem a talajos kollégákat, hogy fogalmazzák meg nálam jobban, miért nem fenyeget az a veszély, amiről írsz. Amint megkapom a választ, jelentkezem.) Ami a reklámokat illeti, köszönjük a kritikát, fontos számunkra a visszajelzés. Figyelembe vesszük a jövő évi kampányok alakításában. (Nem akarok mélyre merülni a marketing bugyraiba, ezeknek a reklámoknak is volt egy elsődleges céljuk, amit tulajdonképpen elérni látszanak, ezért is lehet időszerű a továbblépés.

szanberg

2024. június 25., szerda 12:03

gazdasági számítások talajművelési eljárásokra

Radocz

2024. június 25., szerda 12:03

Na IDE értem. Teganp bemutatót láttam a sávos talajművelésről. A KITE 2011-ben már eredményekkel rendelkezik. Ami lényeges, hogy kevesebb gázolaj kell, és a műtrágya sokkal jobban hasznosul, valamint a növények gyökere nem oldal irányban megy, hanem lefele. Ha van valakinek tapasztalata, jó lenne közre adni. http://www.youtube.com/watch?v=2dqoRVg1QOs http://www.youtube.com/watch?v=2dqoRVg1QOs http://www.kite.hu/index.php?page=1497 http://www.kite.hu/index.php?page=1497

phylazonit

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #517 hozzászólásra Ez nagyon jó. És tulajdonképpen tökéletesen rímel arra, amit folyamatosan mondunk: szervesanyag-utánpótlás, hatékony baktériumtrágya, és mi még hozzátesszük, hogy megfelelő talajművelés. Így teljes az a technológia, amit képviselünk. A Phylazonit hatékonyságát pedig az először 1978-ban szabadalmaztatott egyedi összetétele adja, mert bizony, ahogy Ujváry Imre uradalmi felügyelő helyesen írja, bacik és bacik között igen nagy a különbség. Nem tudom, mikor született az írás, nagyon kíváncsi lennék rá (korábban én is linkeltem 1924-ből a talajoltással foglalkozó cikket, igaz, az nem volt ennyire helyi), de éppen ezeket a régi cikkeket olvasva tűnik elgondolkodtatónak, hogy hogyan kophatott ki a köztudatból ez a technológia ilyen hosszú időre. Érdemes lenne kutatni kicsit a folyóirattárakban...