Megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelés napjainkban nem nélkülözheti a talajfertőtlenítő zoocidek használatát, mert a talajlakó kártevők kártétele napjainkban is jelentős, kártételük országosan elterjedt. A legismertebb károkat a drótférgek és cserebogárpajorok okozzák. Ugyanakkor a talajfertőtlenítések mégsincsenek arányban a talajlakók gyakoriságával. Ennek egyik oka, hogy a termelők költségkímélés érdekében gyakran mellőzik annak elvégzését.
Korábban a vetést megelőzően gyakran végeztek talajmintákon alapuló kártevő-felvételezést, de napjainkra mintha elmaradna ez a gyakorlat, pedig a talajlakók esetleges előfordulásáról időben célszerű meggyőződni. Fertőzés esetén a pedig a talajfertőtlenítés elmulasztása érzékeny károkhoz vezethet.
Piretroidok:
Force 1,5 G (teflutrin) kalászos, napraforgó, burgonya, kukorica, zöldség
Force 10 CS (teflutrin) cukorrépa, kukorica
Belem 0,8 MG (cipermetrin) kukorica, napraforgó, burgonya, cukor, zöldség
Picador 08 MG (cipermetrin) kukorica, napraforgó, burgonya, cukor, zöldség
Ellado (béta-ciflutrin + klotianidin komb.) zeller
Ellado Blue (béta-ciflutrin + klotianidin komb.) zeller
Foszforsavészterek:
Basamid G (dazomet) általános, ültetés, telepítés előtt
Dursban Delta CS (klórpirifosz) kukorica, cukorrépa
Pyrinex 48 EC (klórpirifosz) kalászos, kukorica, napraforgó, cukor, dohány
Kentaur 5 G (klórpirifosz) kukorica, napraforgó, burgonya, tojásgyümölcs
Nikotinsav-amid:
Cheyenne 1 G (klotianidin) erdészeti csemetekert
Santana 1 G (klotianidin) erdészeti csemetekert
Ellado (klotianidin + béta-ciflutrin komb.) zeller
Ellado Blue (klotianidin + béta-ciflutrin komb.) zeller
Monceren G (imidakloprid + pencikuron komb.) burgonya
Biológiai hatású:
Nematop (Heterorhabditis bacteriophora) cserepes dísznövény, vincellérbogár
Nemastar par. fonálféreg (Steinernema carpocapsae) zöldség, dísznövény, gyep
dr. Szeőke Kálmán entomológus – fotó: Princzinger G.
A talajfertőtlenítéshez hasonló, de mérsékeltebb hatást nyújt a rovarölő szeres vetőmagcsávázás is, amelynek immár több évtizedes múltja van.
Ha visszatekintünk a kezdetekre, és áttekintjük a korábban használt készítményeket, elsőre a kétes múltú lindán hatóanyagú készítményekkel találkozunk. E hatóanyag a magyar mezőgazdaságban (a DDT-hez hasonlóan) több évtizede betiltott, környezet- és természetvédelmi okok miatt a felhasználása tilos. Ezt váltották a szerves foszforsavészterek, inszekticid-karbamátok, piretroidok és a nikotinsav-amid származékok. E készítmények szelektivitása is megkérdőjelezhető, de
jelenleg környezetkímélőbb tulajdonságú hatóanyagok alig ismertek, mégis ezen hatóanyagok közül is számosat már betiltottak. Helyettesítésükre szükség lenne.
Ameddig a kutatás és a fejlesztés az igényekkel lépést tartva az újabb, elvárt környezetkímélőbb megoldásokkal áll elő, a problémát át kellene hidalni. Ezért napjaink mezőgazdaságában átmenetileg olyan megoldásokra van szükség, melyek a még forgalomban lévő, hagyományos hatóanyagok környezetkímélőbb felhasználását teszik lehetővé. Ilyen előrelépés napjainkban az inszekticiddel csávázott vetőmagvak vetésekor kötelezően alkalmazott deflektor, mely a káros szerelsodródást akadályozza meg.
A deflektor a káros szerelsodródást akadályozza meg – fotó: NÉBIH
Érdemes áttekintenünk a talajlakó kártevők elleni védekezések korábbi gyakorlatát. A múlt század '70-es, '80-as és '90-es éveiben intenzíven és eredményesen használtunk talajfertőtlenítő készítményeket területkezelés formájában. A kijuttatott, nagy mennyiségű (20-35 kg/ha) talajfertőtlenítő szerek foszforsavészter és inszekticid karbamát hatóanyagai hatékonyan irtották a védendő terület minden cm2-én a kártevőket, azaz a célt elértük, de a környezet is tartósan károsodott.
A kialakult környezetvédelmi probléma megoldásában a gazdasági kényszer is segített, és gyakorlattá vált csökkentett adagú, csak a vetési sorba – mag mellé – történő kijuttatás. A következő kérdés:
a célirányos kijuttatáson kívül van-e még lehetőség a környezet védelme szempontjából előnyösebb talajfertőtlenítésre?
A legáltalánosabban elterjedt talajfertőtlenítő készítmények a kontakt (érintő) hatóanyagú szerek voltak. A mag mellé juttatva védték a csíranövényt. A kártevőket elpusztították vagy riasztották. Más hatóanyagféleségek felszívódtak a növénybe, védelmük nem csak a gyökérre, de a kifejlődő növény talaj feletti részére is kihatott. Ezért a felszívódó hatóanyagú talajfertőtlenítő szerek gyorsan népszerűvé váltak a termelők körében.
Csávázó inszekticidek, 2016
Piretroidok:
Force 20 CS (teflutrin) cukorrépa
Force Zea (teflutrin + tiametoxam komb.) cékla
Cruiser Force Mais (teflutrin + tiametoxam komb.) cékla
Signal 300 ES (cipermetrin) kalászosok
Chinook 200 FS (béta-ciflutrin + imidakloprid komb.) cékla
Chinok Blu (béta-ciflutrin + imidakloprid komb.) cékla
Poncho Beta (béta-ciflutrin + klotianidin komb.) cukorrépa
Nikotinsav-amid:
Chinook 200 FS (imidakloprid + béta-ciflutrin komb.) cékla
Chinook Blue (imidakloprid + béta-ciflutrin komb.) cékla
Cruiser 350 FS (tiametoxam) cékla
Cruiser 600 FS (tiametoxam) cékla
Cruiser 70 WS (tiametoxam) cukorrépa, leveles zöldség, káposztafélék
Cruiser OSR 322 FS (tiametoxam) fejes saláta tápkockában
Cruiser Force Mais (tiametoxam + teflutrin komb.) cékla
Force Zea (tiametoxam + teflutrin komb.) cékla
Nuprid 600 FS Red (imidakloprid) kalászosok
Nuprid Max (imidakloprid + tebukonazol komb.) kalászosok
Poncho Beta (klotianidin + ciflutrin komb.) cukorrépa
Poncho FS 600 (klotianidin) zeller
Poncho Pro (klotianidin) zeller
Seed Oprid 600 FS (imidakloprid) kalászosok, cukorrépa
Sonido 400 FS (tiakloprid) kukorica
Yunta Quattro (klotianidin + imidakloprid + protiokon. + tebukon.) búza, árpa
Problémát okoz, ha a kezelt mag a rosszul előkészített talajban a felszínre kerül – fotó: Shutterstock
A hatóanyagok köre ugyanaz, csak ezúttal nem a talajt kezeljük, hanem a magot. A magból kifejlődő csíranövényt, a szer tulajdonságaitól és a felvitt mennyiségtől függően, hosszabb-rövidebb ideig védi. Kifejezett előnye, hogy csekélyebb mennyiségű toxikus szert a sorkezelésnél is koncentráltabban juttatunk ki.
Veszélye abban áll, hogy a vetésre szánt mag esetenként elhullik, rosszul előkészített, száraz, tömörödött talajban a felszínre kerül, a madarak felszedik, és ezáltal mérgeződhetnek. A hosszú hatástartamú, transzlokálódó csávázó hatóanyagok a megporzó méhekre is ártalmasak lehetnek.
Várhatóan a jövő talajfertőtlenítő szerei a kifejlesztés alatt álló biológiai hatású készítmények lehetnek.
Ilyen perspektivikus készítmények a Magyarországon is forgalmazott Heterohabditis bacteriophora és a Steinernema feltiae rovarpatogén fonálférgeket tartalmazó biológiai növényvédő szerek. Előbbi dísznövényekben, utóbbi csiperkegombában engedélyezett. Külföldi tapasztalatok szerint szabadföldön, szántóföldi kultúrákban is hatékonyak egyes talajlakó kártevőkkel szemben. Megjegyzendő, hogy a védőhatásuk nem totális, mint a peszticid talajfertőtlenítő szereké, de környezetvédelmi szempontból kedvezőbb.
Összefoglalva: a talajlakó kártevők elleni védelmet komolyan kell vennünk. A védekezés napjainkban is megelőző, preventív jellegű művelet.
A kezelés szükségességéről célszerű a vetést megelőzően meggyőződni. Ez csak talajfelvételezéssel lehetséges.
A talajfelvételezést mintagödrök ásásával és azok talajának átvizsgálásával végezhetjük. A 0,5 vagy 1 m2 alapterületű, 40 cm mély mintagödröket a területen úgy kell megásni, hogy az elhelyezkedésileg és gyakoriság szempontjából a területet jól reprezentálja.
Talajlakó kártevők veszélyességi küszöbértékei (db/m2)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
dr. Szeőke Kálmán
növényvédelmi szakmérnök
