Jelenleg több országban is folytatnak hasonló kísérleteket, és a létező évelő gabonafajták legnagyobb problémáját a hagyományos fajtáknál alacsonyabb terméseredmény jelenti. Ugyanakkor az évelő gabonanövények többéves talajtakarást biztosítanak, minimálisra csökkentve a talajeróziót – írja a topagrar.com.
A fejlett és több éven át megerősödött gyökérrendszerük révén pedig jobban megőrzik a talajnedvességet, kevesebb vizet, műtrágyát és növényvédő szert, valamint jóval kevesebb művelést, illetve talajmozgatást igényelnek. Az évenkénti szántás és vetés elhagyása nagyon jelentős megtakarítást eredményezne.
Az évelő árpa jelentős költségcsökkenést okozna a gazdáknak – fotó: MTI/Sóki Tamás
Az évelő gabonák előállítása kétféleképpen érhető el: az egyéves fajtáknak azon vadon növő rokonaival való keresztezése, vagy pedig a vadon növő, évelő fajták háziasítása révén. Mindkét eljárás magas költségráfordítást igényel.
Korff Schmising professzor asszony és csapata új megközelítést kíván alkalmazni. A modellrendszerbe egyéves árpafajtákat vonnak be, azok évelő és egyéves rokonaival együtt, majd azonosítják az egy-, illetve többéves növekedés kialakulásáért felelős géneket és genetikai variációkat. Ez a genetikai információ alkalmas lehet az évelő jelleg erősítéséhez, azaz évelő árpafajták generálásához.
A PERLIFE program keretében a kutatócsoport a következő öt évben a kutatócsoport két célt kíván elérni: egyrészt az árpa élettartama és terméseredménye közötti genetikai és fiziológiai összefüggéseket megfejteni, másrészt konkrét lépéseket tenni a vadon élő és termesztett fajták keresztezése érdekében.
