Az Egyesült Államokban, Wisconsin állam Brandon nevű településén található a Hiemstra család 800 hektáros gazdasága, ahol a fenntartható mezőgazdaság gyakorlata már hosszú évek óta része a napi működésnek. Josh Hiemstra közel 15 éve alkalmaz takarónövényeket, amelyekkel nemcsak a talaj egészségét javítja, de jelentős költségmegtakarítást is elér az állattartás és a növénytermesztés területén.



A család tevékenysége rendkívül sokrétű: 120 holstein tehén fejése, 150 húshasznú szarvasmarha tenyésztése, 250 üsző nevelése, valamint 100 hektárnyi lucerna és széna termesztése is zajlik párhuzamosan. Ebbe a szoros munkarendbe sikerült beilleszteni a takarónövények hatékony alkalmazását is.

Hiemstra két fő célra használja ezeket: egyrészt a talaj tápanyagainak megőrzésére és erózió elleni védelemre, másrészt pedig állati takarmányként.

A kukorica és szójabab betakarítása után például borsóból, zabból és retekből álló keveréket vet, amelyet két hónap múlva silóz, és az üszők takarmányozására használ.

A Missouri Egyetem kutatásai is megerősítik a takarónövények előnyeit. Robert Myers, a Regeneratív Mezőgazdasági Központ igazgatója szerint

három év alatt térül meg a befektetés, majd pozitív hozamot eredményez. A növények segítenek megőrizni a talaj nedvességtartalmát, így különösen hasznosak aszályos időszakokban.

Hiemstra számára az egyik legnagyobb előny a műtrágyaigény csökkenése. A növények gyökerei megtartják a tápanyagokat, beleértve a trágyát is, ezáltal kevesebb kijuttatás szükséges. Elmondása szerint a takarónövények után akár háromtized egységnyi nitrogénnel is elérhető ugyanaz a kukoricahozam, amelyhez korábban egységnyi kellett.


takaro

illusztráció – Fotó: Shutterstock


A talajtakarás miatt kevesebb gyomirtóra is van szükség, mivel a növénytakaró elnyomja a gyomokat. Ezzel nemcsak vegyszerköltséget, hanem környezeti terhelést is csökkentenek. Hiemstra nem használ rovarirtó vagy gombaölő szereket, a gyomirtást is minimalizálják.

A változatos takarónövény-alapú takarmányozás pozitív hatással van az állatok teljesítményére is. Az üszők és húsmarhák napi súlygyarapodása nőtt, és a tehenek tejhozama is emelkedett. Hiemstra szerint ez a tápanyagdúsabb étrendnek köszönhető, amelyre – akárcsak az emberek – az állatok is jól reagálnak.

A siker titka szerinte a szén-nitrogén arány helyes kezelése.

Hibák persze előfordultak, például túl későn történt betakarítás, ami befolyásolta a következő vetést. Mégis azt vallja: „Aki most kezdi, előnyből indul, mert mi már sok hibát elkövettünk, amiből tanulni lehet.”



Myers és kutatócsapata tovább dolgozik új takarónövényfajták nemesítésén, amelyek jobban alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, és még hatékonyabbak lehetnek a gyomirtásban is. A takarónövények tehát nemcsak gazdaságosak, hanem a jövő mezőgazdaságának is kulcsszereplői lehetnek.

Forrás: farmprogress.com

Indexkép: illusztráció/Shutterstock