Termőföld árak alakulása 2009-2019

Folyamatosan drágulnak a termőföldek, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokból. Egy hektárnyi szántó ára több mint háromszorosára nőtt 10 év alatt a 2009-es és a 2019-es adatok összehasonlítása alapján. Míg 2009-ben 491 ezer forintos átlagárat kellett fizetni egy hektár szántó művelési ágú területért, addig 2019-ben ez az összeg már több mint 1,5 millió forintot tett ki. Hasonló arányokkal lehet számolni gyep és gyümölcsös esetében is.

A szőlő és erdő esetében is folyamatosnak mondható az árnövekedés, de nem olyan arányban, mint például a szántó esetében. Egy hektár szőlőt 2009-ben átlagosan 977 ezer forintért lehetett megvásárolni, tíz év eltelte után pedig 2,2 millió forintért. Erdő művelési ág esetén a 2009-es adat közel 370 ezer forint, míg 10 évvel később már közel 750 ezer forint. Ebben a két ágazatban ellentétes irányú ármozgás is megfigyelhető, hiszen a 2018-as tetőzés után már alacsonyabb ár volt jellemző 2019-ben.

Földbérleti díjak 2009-2019

A földbérleti díjak a termőföld árakkal közel összhangban emelkedtek, minden művelési ág esetében 2,5-3-szorosára nőttek az árak. Így 2019-ben egy hektár termőföld átlagos bérleti díja 60 ezer forint volt, a 2009-es 26 ezer forint helyett. Érdekes, hogy az erdő művelési ágú területek esetében nem teljesen kiegyenlített az áremelkedés, a KSH adatai szerint 2009-ben és 2015-ben voltak nagyobb ugrások az árszintben, a közbeeső időszakokban nem voltak jelentősebb változások.

kötött talaj Békés megyében

Kiugró mértékben emelkednek a termőföld-árak – Fotó: Szűcs Imre

Hol tartanak most az árak?

Ahogyan korábban megírtuk, az eladott termőföldek átlagára 2020-ra 1,673 millió forintra emelkedett. A NAV adatai alapján leginkább 4 megyében emelkedtek a termőföld átlagárak: Fejér, Nógrád, Heves és Pest megyékben. Ezzel szemben Zala megyében árcsökkenés volt tapasztalható.

A legdrágábban tavaly Hajdú-Bihar megyében lehetett termőföldet vásárolni: 2,33 millió forint/hektár áron (átlagosan). Ezen kívül Fejér, Békés és Tolna megyében lépték át a kétmilliós határt az átlagárak.

Debrecen környékén 3-4 millió forintba is kerülhet egy hektár

Az OTP termőföld árkalkulátorának adatait nézve egyes esetekben hihetetlen árrobbanásról lehet beszámolni:

Debrecen területén például 1 hektár szántó ára 2019-ben 2 105 000 forint volt, míg 2020-ban 3 900 000 forint.

Hajdúböszörmény környékén 1 hektár szántó 2 617 000 forint volt 2019-ben, egy évvel később pedig már 3 081 000 forint. Békés (település) adatait nézve 1 hektár szántó ára 2019-ben 1 990 000 forint volt, míg 2020-ban 2 390 000 forint. Szolnok környékén 1 hektár szántó ára 2019-ben 1 207 000 forint volt, míg 2020-ban 1 422 000 forint. Kecskemét térségében 1 hektár szántó ára 2019-ben 1 442 000 forint volt, míg 2020-ban 1 884 000 forint.

Érdekes módon a Dunántúlon nem ennyire szembetűnőek a változások. Szombathely környékén 1 hektár szántó ára 2019-ben 1 751 000 forint volt, míg 2020-ban 1 835 000 forint volt. Celldömölk térségben 2019-ben 1 224 000 forint volt egy hektár szántó, 2020-ban pedig 1 401 000 forint. Zalaegerszeg környékén pedig csökkent a szántóterület ára, 2019-ben 1 369 000 forintba került 1 hektár, 2020-ban pedig 100 ezer forinttal olcsóbban lehetett már hozzájutni.

(Adatok forrása: OTP Agrár termőföld kalkulátor)

A jó földnek ára van

Békés megyében kétmillió forint felett mozognak az árak, jóval az átlagértéket túlszárnyalva lehet szántó művelésű területet vásárolni. Ha ránézünk a NÉBIH által közzétett talajtérképre, Békés megye környékén egy viszonylag egybefüggő, csernozjom típusú, nagy kiterjedésű "talajfoltot" látunk.

Mit tud a csernozjom?

Jellemző erre a típusra, hogy felső termőrétege humuszban gazdag, jó termőképességű, sötét színű, laza, morzsás szerkezetű (bár vannak kötöttebb, nehezebben művelhető, inkább a réti típushoz közelítő csernozjomok is). A mélyebb rétegekben (30-60 cm között) már világosabb színű, kisebb humusztartalmú altalajt találunk.

Ez a talajtípus, bár többféle variációban megtalálható, rendkívül ideális a legkényesebb, nagy odafigyelést igénylő, de a legnagyobb terméshozamot biztosító kultúrák termesztéséhez.

Szántóföldi növények közül pl. őszi búza, kukorica, napraforgó, szója, a zöldségek közül gyökérzöldségek, hagymafélék is kedvelik és számos gyümölcsfaj szép termést hoz rajtuk.

A csernozjom talajokat alapvetően a magas humusztartalom, semleges vagy gyengén lúgos pH, jó vízgazdálkodás, jó tápanyag-szolgáltató képesség és viszonylag könnyű művelhetőség jellemzi.