Cink mikroelem-visszapótlás hatása a kukorica termésmennyiségére és beltartalmi értékmérő tulajdonságaira
Dr. Matus László három kísérleti évben, körülbelül mintegy 19000 különböző adat felhasználásával készítette elemzését. Beregi Endre, az RAGT Vetőmag Kft. értékesítője online előadást tartott, amelyben a gazdálkodók számára leginkább tanulságos eredményeket prezentálta a doktori értekezésből.
A szerző részletes értekezésében igyekezett megvilágítani, hogy ipari melléktermékekből származó anyagokból hogyan lehet hasznos cink trágyát előállítani – valamint azt, hogy ezek az anyagok lombtrágyaként, vagy talajtrágyaként hasznosulnak-e jobban a növények számára. Fontos szempont volt az értekezésben annak a vizsgálata is, hogy ezeket az anyagokat milyen dózisban érdemes kijuttatni.
A vizsgálatok nem csak a terméseredményekre tértek ki, hanem egyéb beltartalmi értékmérő tulajdonságokra is – ilyenek voltak például az olajtartalom és a keményítő tartalom.
A szerző Magyarország területi adottságainak tekintetében a talajok cinkellátottságát is vizsgálta. Az elemzés eredményeként készített térképen az ország cinkhiányos területei kék színnel lettek megjelölve. Az ábrán egyértelműen látszik, hogy hazánk talajainak túlnyomó része cinkhiányban szenved.
Cinkhiányos területek elhelyezkedése és kiterjedése Magyarországon – ahol a kékkel jelölt területek cinkben szegény talajokat jelölnek – ábra: Dr. Matus László
A kísérletek az országos viszonylatban jónak mondható cinkellátottságú Somogy megyében készültek – pontosabban Zimány község határában, a Farkas Mezőgazdasági Kft. területein.
Mégis milyen összefüggéseket érdemes tudnunk elöljáróban a cink szerepéről és hasznosulásáról a növény fejlődése szempontjából? – tette fel a kérdést az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videójában Beregi Endre, majd a termelőket leginkább foglalkoztató szempontokat kiemelve folytatta:
A talaj kémhatása jelentős szerepet játszik abban, hogy a növény képes-e felvenni-, majd hasznosítani a cinket. Korábbi kutatások eredményeként tudjuk, hogy a semleges, illetve lúgos talajokon az oldható – növények számára felvehető – cink jelenléte lényegesen kevesebb, mint a savanyú talajokon.
A cink felvehetőségét továbbá lényegesen befolyásolja a talaj kötöttségi foka. Az agyagos talajok esetében például a kicserélhető-, vagy könnyen felvehető cink sokkal kevesebb, hiszen az agyag viszonylag sok cinket abszorbeál (nyel el).
A talajban található egyéb tápanyagokkal is szoros kölcsönhatásban van a cink felvehetősége. Ezek közül a cink felvehetőségét befolyásoló tápanyagok közül a legfontosabb a foszfor. Túlzott foszfor-ellátás esetén olyan nehezen oldódó cink-foszfátok képződnek, amelyeket a gyökérsavak már nem tudnak oldani és ezért a növény nem tudja felvenni a cinket.
Dunántúli tapasztalatok alapján a gazdálkodók megfigyelték, hogy tartós foszfor-műtrágyázás hatására 1-2 tonnával csökkent a kukorica termésmennyisége. Ezt a terméscsökkenést ellensúlyozni lehetett cink-szulfát talajba juttatásával, illetve cink-hexaminnal történő lombtrágyázással.
Mely növényi részekre gyakorol hatást a cink?
Alapvetően a növényeket négy kategóriába sorolhatjuk a cinkhiányra való érzékenység tekintetében. A kukorica az érzékeny kategóriába tartozik – ennél érzékenyebb kategóriába pedig a gyümölcsfák és a szőlő sorolhatók.
A cinkhiány növényre gyakorolt negatív hatásai megmutatkozhatnak a gyökérdifferenciálódástól kezdve, a hajtás- és levélnövekedésen át a legszembetűnőbb jelenségig, amely a klorofillképződés hiánya és amelyet levélerek mentén húzódó citromságra csíkok jeleznek.
A kukorica és cirok növények látványos cinkhiány tünete lehet a tigtiscsíkos levéllemez – fotó: Dr. Matus László
Az értekezés kísérleteit Somogy megyében, Zimány község határában, 19,39 átlagos aranykorona értékű szántó területein végezték. A táblák alakja szabálytalan volt, valamint a területek felülete rendkívüli heterogenitást mutatott – így a talajok tápanyagszolgáltatási-képessége is nagyon különböző volt.
A kísérleteket három egymást követő évben végezték el:
- 2009-ben (I.)
- 2010-ben (II.) és
- 2011-ben (III.)
Minden évben ugyanazon a 16,7 hektáros táblán végezték el a kísérleteket kukorica kultúrában, amely talaj típus szerint cinkkel gyengén ellátott anyagbemosódásos barna erdőtalajba sorolható.
2009-ben a kísérlet szempontjából csak lombtrágyázási kezelések történtek
- 0,1 kg/ha
- 0,15 kg/ha
- 0,20 kg/ha és
- 0,25 kg/ha
bázisos cink hatóanyaggal, amelyeket a kukorica 8 leveles állapotában juttattak ki, 4 ismétlésben. A kezelések random módon történtek 120x18 méteres parcellákon.
A gazdálkodók számára a legfontosabb szempont a kukoricatermesztés során a termés mennyisége, ezért Beregi Endre a termésmennyiségre vonatkozó eredményeket ragadta ki az előadásában.
Növekvő bázisos cink-karbonát dózisok terméselemekre gyakorolt hatása a morzsolt szemek tömege tekintetében (2009-ben) – Ábra: Dr. Matus László
2009-es cink-karbonátos lombtrágyázási kísérletek összegzéséből kiolvasható, hogy a 0,25 kg/ha dózisú kijuttatás esetén 60000-es termőtőszámmal számolva 1,1 tonna termésnövekedést eredményezett a cink-utánpótlás a kontroll- valamint a 0,1- és a 1015 kg/ha dózissal kijuttatott parcellákhoz képest is.
A következő 2 évben (2010-ben és 2011-ben) is történt lombkezelés, de ekkor már 0,2; 0,4; 0,6 és 0,8 kg/ha dózisokban.
Ugyanakkor ebben a két évben talajkezelés is történt 4 ismétlésben, random elhelyezésben, 10x4,5 méter széles parcellákon.
A hatóanyag-dózisok mindkét évben és mindkét anyag-féleségben – cink-karbonát és cink-klorid esetében – a következők voltak:
- Kontroll (A0)
- 25 kg/ha (A1)
- 50 kg/ha (A2)
- 75 kg/ha (A3)
- 100 kg/ha (A4)
2010-ben végrehajtott kezelések hatásai a kontrollhoz képest az alkalmazott hatóanyagok a kijuttatás formája és az adagok szerint – Ábra: Dr. Matus László
Az eredményeket a fenti összegző táblázatokon ismertette Beregi Endre – majd hangsúlyozta, hogy a 2010-es évben a termésmennyiségre gyakorolt hatás tekintetében a 0,4 kg/ha-os lombkezelés adta a legjobb eredményt – ahol hasonlóan a 2009-es év eredményéhez, 11%os termésnövekedés mutatkozott.
A szemek fehérjetartalma is fontos lehet takarmány-alapanyagot termelő cégek esetében, ezért fontos kiemelni, hogy a legkisebb dózissal történt lombtrágyázás esetében is szép eredményt ért el a kísérlettel a szerző a fehérjetartalom-növekedés tekintetében.
2011-ben érdekes módon, a lombtrágyázás nem mutatott eredményt – viszont a cink-karbonátos talajkezelés a legkisebb, 25 kg-os dózisban is 13%-os többletet adott szignifikánsan.
Fehérjetartalom tekintetében a legkisebb 2011-es dózis is 8%-os termésnövekedést eredményezett – sőt, a 2010-es kezelés retard hatása is 5%-os növekedést okozott.
Vajon miért mutatott a talajkezelés 2011-ben jobb hatást, mint a lombtrágyázás?
Erre a kérdésre Beregi Endre az éves csapadékmennyiséget vizsgálta. 2010-ben az éves csapadékmennyiség 1000 ml felett volt, amely rendkívüli csapadékos évet jelent. A talajba juttatott tápanyagok jelentős mennyisége kimosódott, ezért 2010-ben a lombkezelés adta a jó eredményeket – míg 2011-ben ennek ellentéteként talán az egyik leginkább csapadék-mentes évet éltük meg. Ezzel is magyarázható, hogy 2011-ben a talajba juttatott cink-karbonát hatása hozta a legjobb eredményeket.
Minden gazdálkodónak ajánlott Dr. Matus László elemzését alaposabban is áttanulmányozni – az RAGT szakemberei szívesen rendelkezésre bocsátják a doktori értekezés teljes anyagát.
Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozata a Fejlesztői Percek rovattal folytatódott, amelyben Szemerits Balázs fejlesztőmérnök osztott meg értékes információkat a gazdálkodókkal.
Az új Fortify kukorica csávázási technológia bemutatását a szakember a csávázószer összetételének ismertetésével kezdte.
A Fortify egy speciális kukorica csávázására fejlesztett biostimuláló készítmény, amely huminsavakból és fulvosavakból áll – valamint kiegészül egy insecticid csávázószerrel, a Force készítménnyel, amely tefluthrin hatóanyaggal rendelkezik.
A huminsav és fulvosav komplex szerves vegyületek, amelyek a természetben a talajban termelődnek a növényi- és állati maradványok lebomlása során, a mikroorganizmusok tevékenységének köszönhetően. Ezek a szerves vegyületek a növények növekedésében létfontosságú szerepet töltenek be két fő hatásmechanizmusnak köszönhetően.
A huminsav és fulvosav hormonális stimulációjának hatására Citokinin és Auxin szabadul fel a növényekben. A Citokinin és Auxin a növényi anyagcsere folyamatokat aktiválja, stimulálja. Mindezen hatások aktívabb fotoszintézist, intenzívebb gyökérnövekedést- és tápanyagfelvételt, valamint gyorsabb sejtosztódást eredményeznek.Végül, hatékonyabb növekedést és egészségesebb, életrevalóbb növényeket nevelhetünk, amelyek jobban ellenállnak a környezeti stresszhatásokkal szemben.
Huminsavak hatása a kukorica gyökereinek anatómiájára
A gyökérzónában biomassza-növekedést figyelhetünk meg, amely a gyökér-elágazások, valamint a hajszálgyökerek számának a növekedésében is megnyilvánul.
A második kedvező hatásmechanizmus a tápanyagok jobb elérhetősége, amely hatására a növény könnyebben- és nagyobb hatásfokkal tudja felvenni, majd hasznosítani a tápanyagokat.
Összefoglalva a Fortify kedvező hatásait, elmondhatjuk, hogy
- felgyorsítja a mag csírázási folyamatát
- serkenti a gyökérzet fejlődését, így fokozza a víz- és a tápanyagok felszívódását
- lehetővé teszi a homogén és egészséges növények termesztését, amelyek jobban tolerálják a stresszt, ezáltal jobb kondíciót és jobb hozamot biztosítanak a gazdálkodók számára.
AZ RAGT Vetőmag Kft. az év végéig minden héten szakmai videósorozatának új részeivel jelentkezik.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
