– Hol tart jelenleg a Kwizda a szerhasználat-csökkentő technológiák és termékek fejlesztésében?
– Azt hiszem, ez elkerülhetetlen, már csak a jogszabályi környezet változása miatt is. Aki benne van a mezőgazdaságban, az tudja, hogy szinte évről évre csökken a felhasználható növényvédő szereknek a típusa, a hatóanyagok kivonása folyamatos, ugyanakkor a betegségek, rovarok, gombák ugyanúgy jelen vannak, tehát a kihívások nem kisebbek, sőt az időjárási szélsőségek miatt egyre gyakoribb, hogy egy-egy betegség akár erőteljesebben megjelenik.
Dr. Czinege Erik, a Kwizda Agro Hungary Kft. növénytáplálási innovációs menedzsere
Úgy gondolom, hogy a megoldás az úgynevezett hibrid technológiában rejlik, ami azt jelenti, hogy a hagyományos kémiai megoldásokat kombináljuk környezettudatos, akár élő anyagokat, mikrobiológiai készítményeket tartalmazó termékekkel. Ennek van egy olyan előnye is, hogy akkor járunk el helyesen, ha az első kezeléseket a kémiai szerekkel visszük véghez, és ahogy a betakarításhoz vagy a szedéshez közeledünk, már lehet a biológiai készítményeket is használni, így az élelmiszer-biztonságért is tettünk valamit, hiszen a szermaradványokat ilyen módon tudjuk csökkenteni.
Úgy látom, hogy az még utópisztikus és jó ideig nem várható, hogy a kémiai szereket teljes mértékben mellőzni tudjuk az iparszerű mezőgazdaságból, de az említett kombinált technológiák fogják jelenteni szerintem a következő lépést, és szép lassan el fogunk jutni oda, hogy a kemizálás bűvköréből bekerülünk a biológia bűvkörébe.
Tehát én úgy gondolom, hogy most egy olyan átmeneti időszakban vagyunk, amikor a kémiai szerek mellett egyre nagyobb hangsúllyal jelennek meg a biológiai megoldások. El tudom képzelni azt, hogy 10-20-30 év múlva ez az arány a biológiai szerek javára fog elbillenni, nyilván tudva azt, hogy egy biológiai megoldás a természet törvényein alapulva soha nem lesz százszázalékos, nem is lehet, mert akkor gyakorlatilag megállna az élet, az evolúció, a természetes kiválasztódás, de egy jó hatékonyságot ezekkel a szerekkel el fogunk tudni érni.
– Tehát ezen dolgozik a Kwizda most is, de az említett időtávban várható, hogy ez az átállás megtörténik.
– Amit mondtam, azt globálisan értem, de ehhez – még ha a megoldások meg is lennének rá – sok mindenre van szükség: például a termelők szemléletváltására, továbbá ezeknek a mikrobiológiai készítményeknek a használata nagyobb odafigyelést igényel, jobban figyelni kell a környezeti viszonyokra, az időzítésre, tehát ezek precízebb, nagyobb szaktudást igénylő megoldások, amelyekre idő kell, de a tendencia már látható, és úgy gondolom, hogy a termelők is nyitottak erre.
A jogszabályi környezet a másik hajtóerő, ezt nem szabad elfelejteni, a harmadik pedig a klímaváltozás, az időjárási szélsőségek gyakorisága.
"A hagyományos kémiai megoldásokat kell kombinálni környezettudatos, akár élő anyagokat, mikrobiológiai készítményeket tartalmazó termékekkel" – fotó: Shutterstock
– Említetted az időjárási szélsőségek kihívását, a Kwizda olyan hatásmechanizmusú készítményeken is dolgozik, amelyek a szélsőségesebb időjárási körülmények között is hatékonyak lehetnek?
– Igen, van is olyan termékünk, ami nagyon egyszerűen fogalmazva naptej a növényeknek, tehát az UV-sugárzás káros hatását mérsékli, a napégést. Ez főleg kertészeti termesztők körében népszerű, de már a szántóföldi növénytermesztők is egyre gyakrabban érzékelik a napégés jelenségét. Tehát már most is vannak ilyen megoldásaink.
– Mit csinál pontosan ez a termék a levélfelülettel?
– Ez egy speciális kálium-szilikát-alapú termék, ami vastagítja és erősíti a levélfelületet. A szilikát beépül a levél felületébe, és erősebbé teszi a levelet, illetve ezáltal kicsit ellenállóbbá teszi akár egy gombás betegség ellen, akár egy szúró-szívó kártevő ellen.
Természetesen ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ezzel megváltjuk a világot, de egy pici cseppet jelenthet a pohárban, illetve fontos hatása, hogy a párolgást csökkenti, ami már mindenképpen mérhető, tehát kézzelfogható. Ez a szilikátréteg fizikai védelmet biztosít a növénynek, mint egy naptej.
A terméknek egyébként előnye, hogy más, a piacon jelen lévő hasonló termékekkel szemben nem hagy foltot, tehát a betakarítás előtt két héttel is és a kertészeti kultúrákban is nyugodtan használható, szépen beépül a növénybe, a piacosságát nem rontja a terméknek.
Ma már a növényeknek is szükségük van "naptejre" – fotó: Pixabay
– Egy kicsit rátérve a vállalatra: a Kwizda egy osztrák hátterű cég, és Ausztria sok mindenben előttünk jár. Mi az a gondolkodásmód, az a működés vagy tapasztalat, amit érdemes esetleg a magyar gazdáknak is átvenni?
– Nehéz ezt megfogalmazni, mert én nem látom feketén-fehéren a dolgot, ugyanis a magyar agráriumnak a szaktudása világszínvonalú. Úgy gondolom, azok a gyakorló szakemberek, akik a magyar mezőgazdaságban dolgoznak, abszolút versenyképesek tudásban, tapasztalatban, tehát nincs szégyenkeznivaló.
Amit talán ki tudnék emelni, az a környezettudatosság, ami nyilván történelmi okokra is visszavezethető, hiszen Ausztriában a több generációkon átívelő stabil földszerkezet, földbirtokstruktúra egyrészt lehetőséget adott arra, hogy ez a szemlélet kialakulhasson, és mélyről jövő igény volt és van ma is arra, hogy úgy őrizzék meg a földet, hogy az unokáiknak is át tudják adni. A kelet-európai országokban történelmileg is kisebb időtáv állt eddig erre rendelkezésre, tehát ez egy történelmi adottság, de úgy érzem, ezen a téren is nagy a javulás.
De összességében, ha különbséget kellene egy osztrák és egy magyar gazda között mondani, én úgy látom, hogy az osztrák gazdák – nyilván egy kicsit könnyebb a helyzetük, mert van 100-200 hektárjuk – jobban figyelnek a biológiai diverzitás növelésére, a pufferzónákra, és esztétikailag is fontos számukra, hogy rendben legyen a gazdaság, például, hogy ezek a területek le legyenek kaszálva.
_fill_540x300_0.jpg)
