Elmondása szerint minden a talajjal kezdődik…
Fontos, hogy az elővetemény betakarítása után korszerű és okszerű talajmunkát tudjunk elvégezni. A területen maradt tarlómaradványokat apróra szecskázva a talajba kell forgatni. Ezt követően azonnal következik a lezárása, hiszen a víz elpárolgását minden eszközzel meg kell akadályozni. Egy közepes gabonatarlóban komoly tápanyagmennyiségek (makro-,mezo- és mikro- tápelemek) vannak felhalmozva, amit, ha Phylazonit Tarlóbontóval kezelünk, elérhetjük a folyamatos és egyenletes tápanyag-feltáródást. A szárbontással csökkentjük a patogén gombák életterét, ami akár a későbbi növényvédőszeres kezelések számának csökkenését jelentheti.
A repce kelési erélye feljavul, ezzel pedig kiküszöbölhetjük a rovarkár és a csapadékhiány okozta tőszámhiányt, illetve az állományszétnövést. A terméstöbblet egyik alapja a négyzetméterenkénti növényszám és azok fejlettségi állapota.
De mi a megoldás akkor, ha az aszály miatt a hagyományos talajmunkát nem tudjuk elvégezni, a tarlómaradványok javát nem tudjuk a talajba keverni?
Ebben az esetben a Phylazonit Tarlóbontót sem juttatjuk ki, hiszen a tarlómaradványokat nem tudjuk a kívánt mértékben bedolgozni. Törekednünk kell, hogy a talaj felső kapillárisait zárjuk le és várjunk mindaddig, míg jó talajmunkát nem tudunk készíteni.
Az Agrova anyagában, a Phylazonit Talajoltóban is megtalálható a cellulózbontó törzs. Így, ha a tarlóbontást nem tudjuk megvalósítani, akkor ajánljuk a magágykészítés folyamatába beiktatni a talajoltást. A precíziós gazdálkodás folytató gazdálkodóknak ajánljuk a Phylazonit Talajoltót vetéssel egymenetben történő kijuttatását. Ekkor a csírázó növény közvetlen környezete kerül beoltásra azokkal a hasznos törzsekkel, amelyek biztosítják a mag környezetében lévő szármaradványok elbontását (növényvédelem, tápanyagfeltárás), kijuttatott műtrágyák megkötését és feltárását. Különböző hormonok termelése révén hatással vannak a repcegyökér fejlődésére is. Egy nagyobb, csapadékhiányos tavaszon, amikor a repce intenzív fejlődésbe kezd (az elágazódások ekkor alakulnak ki), óriási nitrogén- és vízigény merül fel. A nagyobb gyökérzet a tavaszi N műtrágya gyors hasznosításához és a jó vízfelvételhez elengedhetetlen. Nagyparcellás kísérleteink bebizonyították, hogy a különböző műtrágyák hasznosulásában jelentős szereppel bírnak ezek a baktériumtörzsek.
Ritkán előfordulhat olyan időszak is kora tavasszal, hogy a talajviszonyok a műtrágyaszórást nem teszik lehetővé, de a talaj és a levegő hőmérséklete miatt a repce fejlődésnek indul, itt a N kötő törzs, valamint az ekkora feldolgozott tarlómaradványok tápanyagtartalmának maradéka segítséget nyújt átvészelni azt az időt, amíg a műtrágya kiszórásra nem kerül.
Baktériumtörzseink „munkaideje” a repceérés idejéig tart. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a becők méretén túl, a becőkben lévő szemek száma és azok EMT is jelentősen eltér a Phylazonittal kezelt javára. Vajda Sándor hitvallása szerint azt kell megtanulnunk, hogyan tudjuk maximalizálni a talajaink természetes adottságait. „A problémákra olyan intenzív gazdálkodással kell felelni, amely a talaj termőképességének növelésére koncentrál, minden eleme okszerű, a hosszabb távú fenntarthatóságot tartja szem előtt, mindemellett környezettudatos és költséghatékony – azaz röviden: tudatos gazdálkodással.”
