Franciaország egyébként Európa legnagyobb repcetermesztője és a termést étolajként, takarmányként és biodízel alapanyagként egyaránt hasznosítja. A kutatások eredményeit a Proceedings of the Royal Society folyóiratban publikálták.
A méhekkel és beporzó rovarokkal teli repcetáblák bruttó árrése legalább 15 százalékkal magasabb volt a növényvédő szerekkel kezelt táblákénál – fotó: Pixabay
A termelőknek tulajdonképpen két lehetőség közül kell választaniuk, nevezetesen nagyobb adagú növényvédő szerekkel növelhetik a repcetermést és ezzel az árbevételüket, vagy pedig – a szerek jelentős költségeit megtakarítva – egy szerényebb árbevételt céloznak meg a méz értékesítéséből.
Az INRA megállapította, hogy a méhekkel és a beporzó rovarokkal teli repcetáblák bruttó árrése legalább 15 százalékkal magasabb volt a növényvédő szerekkel kezelt táblákénál. Ez azt jelenti, hogy a többlettermés nem volt elegendő a növényvédelemre fordított kiadások fedezésére. Ezért nem biztos, hogy a francia termesztők rosszul járnak a neonikotinoidok betiltásával, ami miatt közülük sokan panaszkodnak.
Abszolút pontos költségösszevetést aligha lehet végezni, az azonban bizonyos, hogy a második megoldást választó termelőknek pótlólagos hasznuk származik a hasznos rovarokat (méhek, pillangók) hosszabb távra szóló megkíméléséből és talajaik állapotának megőrzéséből.
