Első közös lépések a 6 tonna felé vezető úton

Magyarország, köszönhetően a genetikának, valamint a magyar gazdák szakértelmének és technológiai fegyelmének, a világ napraforgó-termesztésének élvonalába tartozik. A 2021. év a napraforgó országos és lokális termésátlagaiban is jelentős szórást mutatott. A termések széles tartományban mozogtak mind megyénként, mind termőhelyenként, de még közeli táblák esetében is nagy különbségeket láthattunk.

Adjunk épp eleget, de ne túl sokat – fotó: Syngenta

A legtöbb helyen a csapadék mennyisége volt a legfontosabb termésbefolyásoló tényező. A jó termésű helyeken egy-egy jókor érkező eső akár fél tonna plusz hozamot is eredményezhetett. Kijelenthetjük, még mindig a víz az úr. A víz nélkülönözhetetlen elem a tápanyagok, különösen a nitrogén hasznosulásában is, ezért érdemes rá fokozott figyelmet fordítani és jobban megismerni a nitrogén hatását a napraforgóra, hiszen jelentős költségelem is egyben.

A napraforgó nitrogénhasznosítására indított vizsgálatok első lépéseként – követve más napraforgó-termesztő országok gyakorlatát – még a tél folyamán mintát vettünk, és megvizsgáltuk a talajokban rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét. A napraforgó gyökere mélyebbre megy a víz és tápanyagok után, mint a többi szántóföldi kultúráké, így a kiszórandó nitrogén mennyiségének kiszámolásakor érdemes legalább 90 cm-ig, de akár 120 cm-ig megismerni a mélyben rendelkezésre álló mennyiségeket.

A mélyebb rétegek ásványi nitrogénjét, elszökőben a sekélyebben gyökerező kultúráktól, a napraforgó még visszaszerezheti, hasznosíthatja azt. A várakozásoknak megfelelően a Nmin vizsgálatok a legtöbb helyen magasabb nitrogéntartalmat jeleztek a mélyebb rétegekben, mint a szokásosan mintázott és vizsgált felső 30 cm-ben. Ezek közül néhány hely nitrogén profilja az 1. táblázatban látható.

1. táblázat: Kísérleti helyek nitrogénprofilja

A Zom Kft.-nél kivitelezett Zomba közeli napraforgó kísérleti tábla vizsgálati eredményeit a 2. táblázat tartalmazza. A mérések mintegy 120 kg/ha nitrogén tartalmat mutattak 90 cm-es mélységig. A  napraforgó még a 90-120 cm-es talajrétegből is hasznosít valamennyit, köszönhetően a mélyrehatoló gyökérzetének, de azt most figyelmen kívül hagytuk.

2. táblázat A zombai kísérleti tábla nitrogénprofilja

Amennyibben 41 kg/t nitrogén igénnyel kalkulálunk 1 t/ha terméshez, közel 3 t/ha termésre már így is biztosított az ellátás. Ehhez még hozzájárul a szervesanyagokból tenyészidőszakban feltáródó hatóanyag mennyisége, így akár nitrogén műtrágya használata nélkül is vethetnénk itt napraforgót.

A napraforgó fajlagos nitrogénigénye magas, azt biztosítani kell, de azon túllőni sem tanácsos, mert a magasabb költségek mellett negatív, terméscsökkentő hatásokkal is számolni kell. A nitrogénnel túltrágyázott napraforgó alkalmazkodóképessége csökken, a megdőlés kockázata növekszik, miközben csökken az olajtartalom. Emellett a kórtani problémák, mint például a fehérpenész, rozsda fertőzés esélye is fokozódik.

Adjunk épp eleget, de ne túl sokat. Ezt nehéz előre eltalálni, de épp ezért kell mérési módszereket bevezetni az optimális nitrogén dózis kiszámításához a napraforgóban, de más nitrogénigényes kúltúrákban is.

Ennek tisztázására ezen a helyen, három hibrid – SY Excellio, SY Experto és SY Gracia – került elvetésre különböző nitrogéndózisokkal kezelt táblába. Az alkalmazott nitrogénhatóanyag dózisok a következők voltak: 0 kg/ha, 40 kg/ha és 80 kg/ha vetéssel egymenetben kijutattva. A betakarítás eredményeit a 3. táblázatban foglaltuk össze. A megtérülés kiszámolását, forintosítását ki-ki elvégezheti a saját termény és műtrágya áraival. Sokat nem tévedünk, ha azt mondjuk „pénz az ablakban" ebben az évjáratban.

3.táblázat: A különböző nitrogéndózisok hatása a terméseredményekre

*A 0 kg/ha kijutatott N hatóanyagú kezelés termésátlagához viszonyítva (parcella méret 8730 m²)

A kísérlet rámutat arra, hogy a napraforgó tápanyagellátását nem lehet „kukoricás vagy búzás szemmel" nézni és számolni, mivel kevésbé köszöni meg az extra táplálást. Ez különösen igaz a nitrogén használatára, amelyre csak akkor van reakciója, termésválasza, ha nincs elegendő a talajban. Az ellátottságot viszont csakis a téli talajvizsgálattal lehet megállapítani. A magas, termény és tápanyag árak miatt, ha eddig nem is, de most eljött a „vizsgálat" ideje.

További információért látogatossan el weboldalunkra, vagy keresse fel területi képviselőinket!

Szeleczki Attila
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.