Kalászos START! – így lehetnek sikeresek az őszi vetések +VIDEÓ

A Kalászos START! online szakmai konferenciát (melynek műsorvezetője a megszokott módon Mátyás-Horváth Janka volt) az Agroinform szervezte az őszi vetések időszakában – nem titkoltan azzal a céllal, hogy gyakorlati tudást, technológiai ajánlásokat és kutatási eredményeket mutasson be a kalászos kultúrák sikeres indulásához. A program előadásai az őszi kalászosok vetőmag-választására, növényvédelmi kihívásaira, gyomirtási stratégiáira, stresszkezelésére és minőségi termesztési lehetőségeire fókuszáltak.

A  Kalászos START! című Agroinform webináriumot itt nézheted vissza:

Kattints IDE a Kalászos útravaló Agroinform TechMag megnyitásához!

A vetőmag a siker alapja – Takács Géza (VSZT)

A fémzárolt, csávázott vetőmag nemcsak biztonságot, hanem versenyelőnyt is jelent a gazdálkodók számára – figyelmeztetett a Vetőmag Szövetség elnöke, Takács Géza. Mint rámutatott: a fajtaválasztás, a minőség és a precíz vetés a jövő évi eredményességet alapozza meg.

Az őszi kalászosok vetése előtt érdemes újra végig gondolni, mennyit számít a vetőmag minősége és származása. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy a sikeres termesztés alfája és omegája a jó vetőmag – hiszen ezt a döntést már nem lehet menet közben korrigálni.

Takács Géza – Fotó: Agroinform.hu

Miért válasszunk fémzárolt vetőmagot?

A fémzárolt vetőmag minden esetben minőségi garanciát jelent. Hivatalos minősítő bizonylattal rendelkezik, ismertek a paraméterei (csírázóképesség, ezermagtömeg, tisztaság stb.), így a termelő biztos lehet abban, hogy egy jól előkészített talajba vetve egyenletes, erőteljes kelésre számíthat.

Ezzel szemben

az ismeretlen eredetű, minősítetlen vetőmag kockázatos: nemcsak a termés mennyisége, de az élelmiszer-biztonság, a nyomon követhetőség és az értékesítés is veszélybe kerülhet.

A csávázás szerepe a növényvédelemben

A vetőmag csávázása az első lépés a hatékony növényvédelem felé. Egyre fontosabb, hogy a gazdák csak olyan vetőmagot vessenek, amely megfelel a növényvédelmi előírásoknak: megfelelő hatóanyag, pontos dózis, egyenletes bevonat – ezek mind elengedhetetlenek az induló növényállomány védelméhez.

A csávázás elmaradása növeli a kórokozók és kártevők kockázatát, ráadásul csávázatlan vetőmag használata növényegészségügyi szempontból már nem is ajánlott. A csávázott, fémzárolt vetőmag használata időt és energiát takarít meg a gazdának, és egy biztonságosabb termesztési ciklust indít el.

Fajtakiválasztás: a régióhoz igazított döntés

A fajtaválasztásnál a saját tapasztalatok mellett a VSZT posztregisztrációs kísérleteinek eredményeit is érdemes figyelembe venni. Minden évben megjelennek új, ígéretes fajták, de az adott térség adottságai (talaj, csapadék, mikroklíma) alapján kell mérlegelni, melyik fog legjobban teljesíteni.

Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik az őszi kalászosok számára – ezt érdemes kiaknázni jól megválasztott fajtákkal és eredetigazolással rendelkező vetőmaggal.

Tájékozódni, mérlegelni, előrelátni

A VSZT azt javasolja, hogy a termelők még vetés előtt tájékozódjanak a fajtákról, vetőmagokról, azok minősítéséről, elérhetőségéről, hiszen az ekkor meghozott döntések határozzák meg a jövő évi eredményt.

„A sikeres termesztés nem a tavaszi permetezésekkel, hanem a jól megválasztott vetőmaggal kezdődik” – hangzott el az üzenet.

Prof. Dr. Mesterházy Ákos Fotó: Agroinform.hu

Hová tűnnek a tonnák és a forintok? – Prof. Dr. Mesterházy Ákos

A magyar búzatermesztésben évente több mint 1000 milliárd forintnyi termény vész el a fuzáriumfertőzés, a toxintermelés és az ezekből eredő minőségromlás miatt – hívta fel a figyelmet előadásában Prof. Dr. Mesterházy Ákos. A szakértő szerint a megoldás a termelési veszteségek csökkentése, a fajtaminősítés szigorítása és a minőségi szemléletváltás lehet.

Fuzárium: rejtett ellenség a földeken és a tárolókban

A búzát leginkább a Fusarium graminearum veszélyezteti, amely nemcsak termésveszteséget, de jelentős toxin- és élelmiszerbiztonsági problémát is okoz. A FAO adatai szerint a globálisan betakarított gabonák negyede szennyezett. Magyarországon évente mintegy 4,7 millió tonna búza esik áldozatul valamilyen veszteségformának – aratás előtt, közben vagy után.

A rezisztens fajták jelentik a kiutat

Dr. Mesterházy szerint a megoldás nem a hozam növelése, hanem a rezisztencia és alkalmazkodóképesség fokozása. Az elérhető fajták között akár 10-15-szörös különbség is lehet a toxintermelésben. Az új, alacsony toxintartalmú, de prémium minőségű fajták már rendelkezésre állnak – ezek elterjedését ösztönözni kellene a fajtaelismerési rendszer átalakításával.

Minőségi fordulat vagy piacvesztés

A professzor szerint a jelenlegi termelési rendszer nem fenntartható: a búza 70-80%-a gyenge minőségű, a hazai ágazat pedig nem képes egységes árualapot biztosítani. Ez komoly hátrány a versenypiacon. A minőségorientált termelés, precíziós aratás, gyors tételszétválasztás, valamint a korszerű tárolási technológiák nélkülözhetetlenek a jövő mezőgazdaságában.

Jövőkép: kevesebb veszteség, nagyobb biztonság

A jelenlegi helyzetben az 500 milliárd forintos éves bevételnövekedés sincs kizárva, ha a veszteségek mérséklésére irányuló lépések megvalósulnak. Ehhez a nemesítés, a technológia és az élelmiszerlánc minden szereplőjének összehangolt munkájára van szükség.

Prof. Dr. Mesterházy Ákos prezentációja ITT érhető el.

Gyomflóra és fajadaptáció – Szabó Roland növényorvos, címzetes egyetemi docens

A kalászos gabonák termesztése új időszámításhoz érkezett: változó gyomflóra, új genetikai háttérrel rendelkező kultúrák, átalakuló talajművelési rendszerek, és egyre komplexebb gyomirtási stratégiák jellemzik a hazai mezőgazdaságot. Szabó Roland növényorvos, gyombiológus részletesen bemutatta, milyen biológiai, technológiai és jogszabályi tényezők határozzák meg az őszi gyomirtás szerepét, és miért nélkülözhetetlen a célzott, korszerű szemlélet a hatékony védekezéshez.

Durum és kenyérbúza: ugyanúgy néznek ki, de nem egyformák

A búzafélék adminisztratív és biológiai szétválasztása az utóbbi években egyre fontosabbá vált: a durum- és a kenyérbúzát nem lehet egy kalap alá venni, sem gyomirtás, sem növényvédelem szempontjából. Míg a kenyérbúza általánosan ellenállóbb a herbicidekkel szemben, a durumbúza jóval érzékenyebb, így a gyomirtó szerek megválasztásakor külön kezelést igényel.

Szabó Roland – Fotó: Agroinform.hu

A hibridek térnyerésével pedig tovább bővül a paletta – ezek herbicidérzékenysége átmenetet képez a klasszikus kenyérbúza és a durumbúza között, így előzetes szakmai konzultáció nélkül nem javasolt védekezni.

Átalakuló gyomflóra: a galaj visszaszorult, de új fajok jönnek

A növényorvos rámutatott: az elmúlt 20-30 év eredményes gyomirtási munkájának köszönhetően például a ragadós galaj (Galium aparine) jelentősen visszaszorult, ám ez nem jelent megnyugvást – a gyomflóra dinamikus rendszer, dominanciák folyamatosan átrendeződnek.

Ma már komoly kihívást jelent:

• a gyomkender (Cannabis sativa),
• az ürömfajok (főleg Artemisia vulgaris),
• a fekete üröm terjedése az új típusú, forgatás nélküli művelésű területeken.

A legnagyobb kihívás: az egyszikű gyomok nyomulása

Míg a kétszikűek elleni védekezés jól körülhatárolható és hatékony, az igazi problémát az egyszikű, azon belül is a fűféle gyomok jelentik. Ezek közül több faj gyakorlatilag herbicid-rezisztensnek számít, illetve biológiai hasonlóságuk miatt különösen nehezen kontrollálhatók.

Főbb problémás fajok:

• Bromus-fajok (meddőrozsnok, fedőrozsnok, nyúlrozsnok),
• vadzab és télizab (Avena spp.),
• kecskebúza (Aegilops cylindrica) – USA-ban már a legnagyobb gyomkihívás a búzatermesztésben,
• olaszperje (Lolium multiflorum) – főként a Dunántúlon,
• egércsenkeszek (Vulpia spp.) – látványos elterjedés Vas és Nógrád megyében,
• új fajok is felbukkantak, mint a szakállas zab (Avena barbata) vagy a Bromus benekenii.

Szabó szerint nincs olyan magyarországi táj, ahol ne jelent volna meg az elmúlt években legalább egy új, eddig nem látott gyomfaj.

Forgatás nélkül új világ jön

A forgatás nélküli talajművelés növeli a gyomdiverzitást. Megjelennek olyan egyszikű fajok, amelyek klasszikus herbicidekkel nem irthatók, mint például:

• gyékényfélék (Typha spp.),
• sásfélék (Luzula spp., Carex spp.).

A kalászosok, mint egyszikű kultúrák kifejezetten érzékenyen reagálnak a rokon gyomfajok jelenlétére, így a hibás vagy felületes védekezés nemcsak hatástalan lehet, hanem kárt is okozhat.

Védekezési stratégia: már nem elég egyetlen kezelés

Számos gyomnövény (pl. meddőrozsnok, vadzab) eltérő időpontban csírázik – így az egyetlen időpontra időzített gyomirtás nem hatékony.

A megoldás: osztott kezelés, azaz:

• ősszel a korai egyedek ellen,
• tavasszal az újabb hullámban csírázók ellen.

Ez költségnövelő tényező, de a szakember szerint „nincs más út”, ha valódi, hatékony kontrollt akarunk.

Tudatos fajismeret és gyomfelismerés: kulcs a sikerhez

Szabó Roland zárásként kiemelte: egyre több olyan gyommal találkoznak a gazdálkodók, amelyek első ránézésre hasonlítanak a klasszikus fűfélékre, ám biológiai és herbicid-érzékenységi szempontból külön csoportot alkotnak. A pontos azonosítás, időzítés és fajspecifikus készítmények kiválasztása elengedhetetlen.

A hazai gyomflóra folyamatosan változik, a gyomirtószerek köre pedig nem bővül ütemesen. A termesztéstechnológiai változások, a forgatás nélküli művelés, az új fajták és a klimatikus hatások együttesen alakítják a jövő kihívásait. A sikeres védekezéshez nélkülözhetetlen a naprakész tudás, a terepi megfigyelés és a szakszerű, célzott beavatkozás.

Őszi gyomirtás: divat vagy szükségszerűség? – Pableczki Kristóf (Nufarm Hungária Kft.)

Az őszi gyomirtás nem csupán egy újabb technológiai trend – hanem egy meghatározó, termésbiztonságot befolyásoló döntés a kalászos termesztésben. Pableczki Kristóf területi képviselő előadásában meggyőző kísérleti eredményekkel, gyakorlati példákkal és technológiai ajánlásokkal bizonyította, miért éri meg már ősszel beavatkozni a gyomnyomás csökkentésére.

A termelés sikere már ősszel eldől

A kalászos növények termésképző elemeinek jelentős része – a tőszám, bokrosodás és kalászkaszám – már a bemosódási időszak végéig eldől. Ezért minden stresszfaktor, így a gyomosodás is, komoly hozamveszteséget okozhat, ha ebben a kritikus szakaszban nincs megfelelően kontrollálva.

Pableczki Kristóf– Fotó: Agroinform.hu

Pableczki rámutatott: sok termelő még mindig azt hiszi, a zászlóslevél védelme a kulcs, ám ez már csak a „megmaradt” termést védi. A valódi lehetőség az őszi beavatkozásokban rejlik.

Kísérleti bizonyítékok: időzítés számít

A 2022–23-as debreceni kísérlet világosan mutatta: a gyomirtás hatékonysága nemcsak a szer típusától, hanem az időzítéstől is függ. Őszi és tavaszi kezelés összehasonlításában az őszi gyomirtás hosszú hónapokra biztosította az alacsony gyomborítottságot – éppen akkor, amikor a terméspotenciál kialakul.

Tavaszi kezelés esetén hiába lett végül tiszta a tábla, a gyomok addigra már elvették a tápanyagot, vizet és fényt – és ezzel visszafordíthatatlan kárt okoztak a kultúrnövények fejlődésében.

Valós termelői tapasztalat: szemmel látható különbség

Példaként hozta fel Bölkei István borsodi gazdálkodót, aki 2023-ban először próbálta ki az őszi gyomirtást. Bár nem tervezett kísérletet, a véletlen úgy hozta, hogy egy táblarészen nem történt kezelés. Tavasszal már szemmel látható különbség volt a két állomány között: az ősszel gyomirtott rész sűrűbb, sötétebb zöld, erőteljesebb bokrosodású volt, míg a kezeletlen oldalon gyomnyomás és gyengébb állomány mutatkozott. A meggyőző eredmény után Bölkei gazda azóta is alkalmazza a technológiát.

A gyomnövények fejlettsége: kulcskérdés a hatékonysághoz

Ősszel a gyomok még optimális fenológiai állapotban vannak (2–4 leveles), így a gyomirtó szerek hatékonyan tudják őket kontrollálni. Tavasszal viszont már gyakran virágzó állapotban érjük el a gyomokat – ekkor viszont a kárt már megtették, és a vegyszerek is nehezebben birkóznak meg velük.

Konklúzió: az őszi gyomirtás nem opció – hanem alapstratégia

Az előadás fő üzenete egyértelmű volt: az őszi gyomirtás nemcsak hogy kifizetődő, de sokszor az egyetlen hatékony módszer arra, hogy a kalászos növények fejlődését már a legkritikusabb időszakban megalapozzuk. A tavaszi gyomirtás már csak „tűzoltás” – ha ősszel kimarad a beavatkozás, később már nem pótolható az elveszett terméspotenciál.

A Nufarm technológiai javaslatai és kísérletei alapján az őszi gyomirtás a hatékony és fenntartható kalászos-termesztés megkerülhetetlen lépése.

Pableczky Kristóf prezentációja ITT érhető el.

A kalászosok stresszélettana – Dr. Parádi István (ExperiPlant Kft.)

A kalászos gabonák – különösen a búza – évmilliós evolúciós alkalmazkodás eredményeként ma is sikeresen küzdenek meg a változó környezeti stresszhatásokkal. Dr. Parádi István, az Expert Plant Kft. ügyvezetője, ELTE TTK adjunktusa szerint a növények stresszre adott válaszai nélkülözhetetlen tudást kínálnak a fenntartható mezőgazdasághoz.

A stressz élettani háttere

A növényeket fenyegető környezeti (abiotikus) stresszek – mint a szárazság, a hőség, vagy a sótartalom – reaktív oxigéngyökök (ROS) termelődését indítják el. Ezek károsítják a sejteket, gátolják a fotoszintézist, rontják az enzimműködést és csökkentik a terméshozamot. A növények antioxidánsok, ozmoprotektánsok és stresszfehérjék termelésével védekeznek ezek ellen, valamint hormonális és anyagcsere-reakciókkal alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.

Dr. Parádi István – Fotó: Agroinform.hu

Zölden maradni – nemesítési cél

A „stay green” (zölden maradó) tulajdonság például lehetővé teszi, hogy egyes búzafajták hosszabb ideig fotoszintetizáljanak, még virágzás után is. Ez aszályos időszakban is segíti a szemek megfelelő feltöltődését. A másik fontos tulajdonság a szárban eltárolt tartalékok mobilizálása, amely a kalászt közvetlenül táplálja, ha a levélfelület sérül vagy csökken.

Nem csak a levél dolgozik

Parádi felhívta a figyelmet arra is, hogy

a fotoszintézis nem kizárólag a levelekben zajlik.

A kalász – különösen a szálkás fajták esetében – jelentős mértékben hozzájárul a szén-dioxid megkötéshez, különösen stresszhelyzetekben, amikor a zászlóslevél sérül vagy hamar elöregszik. Ez a közelség miatt gyors tápanyag-áramlást biztosít a szemekbe.

Kutatás és technológia kéz a kézben

A legmodernebb kutatások fenotipizáló rendszerekkel (pl. Martonvásáron) már képesek digitálisan is elemezni a növények reakcióit, fotoszintézisét és anyagcseréjét, akár valós időben. Ezek az adatok segítenek a stressztűrő fajták nemesítésében. Emellett a biostimuláns piac is dinamikusan fejlődik – ezek a készítmények célzottan támogatják a növények belső védekezési mechanizmusait.

A konklúzió egyértelmű: a stresszélettani tudás, a genetikai alkalmazkodás és a korszerű technológia ötvözése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kalászos gabonák a jövőben is megbízhatóan teremjenek – akár a klímaváltozás kihívásai közepette is.

Mikrobiológiai vetőmagcsávázás: eszköz a jövő kalászostermesztésében – Balázs Viktor ügyvezető igazgató, Bio-Nat Kft.

A magyar kalászostermesztés előtt álló kihívásokra adott egyik legígéretesebb válasz a mikrobiológiai csávázás – derült ki Balázs Viktor, a Bio-Nat Kft. ügyvezetője előadásából. A szakember a Kalászos START! webináriumon részletesen ismertette a mikrobiológiai vetőmagcsávázás működését, előnyeit és helyét a modern agrártechnológiák sorában.

A talaj nem támasztóközeg – vissza kell adni az életet

Balázs rámutatott: a mai intenzív mezőgazdaság gyakran sterilizálja a talajt, és csupán mechanikai támasztóközegként használja azt. Ez hosszú távon fenntarthatatlan. Az éghajlatváltozás és a növekvő inputköltségek hatására egyre nagyobb szükség van olyan alternatív, fenntartható technológiákra, amelyek visszahozzák a biológiai egyensúlyt a talajba, és fokozzák a növények stressztűrő képességét.

Balázs Viktor – Fotó: Agroinform.hu

A kémiai csávázás hanyatlása – szűkülő hatóanyagkínálat

2019 óta nem jelent meg új hatóanyag a vetőmagcsávázás területén, miközben az agrár-környezetgazdálkodási és agroökológiai programok szigorú szabályozás alá helyezték a meglévők használatát. A csávázásra elérhető kémiai készítmények köre folyamatosan szűkül, így égető szükség van alternatív megoldásokra – például a mikrobiológiai csávázásra.

Mikrobiológiai csávázás: a növények „edzése”

A mikrobiológiai csávázás lényege, hogy a vetőmagok felületére juttatott endospórás talajbaktériumok a csírázás során aktiválódnak, és kolonizálják a gyökérzónát. Itt olyan anyagokat termelnek, amelyek:

• Csökkentik a patogének életterét,
• Fitohormonokat termelnek (pl. indol-3-ecetsav, gibberellinek),
• Növelik a tápanyag-feltáró képességet (N, P, K, Zn mobilizáció),
• Fokozzák a stressztűrést (aszály, UV, hő),
• Lassítják a növényi öregedést, így növelik a fotoszintézist.
• Két mikrobiológiai csávázószer, ami új távlatokat nyithat

A Bio-Nat kínálatában jelenleg két fő termék szerepel:

• Mikrovitál Supary – háromféle baktériumtörzset tartalmaz, csávázásra, talajoltásra és szárbontásra is használható. Endospórás szerkezetének köszönhetően tartós és megbízható. A növényeket a teljes tenyészidő alatt támogatja.
• Mikrovitál Avanti – négy törzset tartalmaz, lombkezelésre és talajoltásra is alkalmas. Fejlesztése során kimondottan a kalászosok igényeit vették figyelembe.

Kísérleti eredmények: akár 1 tonna termésnövekedés

Balázs több kísérlet eredményét is bemutatta:

• Józsefmajorban (MATE) végzett búzateszt során a kezeléssel +0,5 t/ha terméstöbbletet tapasztaltak.
• Rém településen durumbúzával dolgoztak, ahol szintén érezhető volt a pozitív hatás.
• Belvárdgyulán szántóföldi permetezővel végzett, precíziós „zongorakísérletben” 1 tonnát meghaladó terméstöbbletet mértek hozammérős kombájnnal.

A mikrobiológiai csávázás nemcsak mennyiségben, hanem a beltartalmi paraméterekben is pozitív változásokat hozott.

Összegzés: megéri beépíteni a technológiába

A mikrobiológiai csávázás gazdaságilag és technológiailag is indokolt beavatkozás. Egyszerűen illeszthető a meglévő termesztéstechnológiákba, segíti a tápanyag-hasznosulást, növeli a vitalitást, és – a sport világához hasonlóan – „edzettebbé” teszi a növényeket a szezon kihívásaira.

A termékek agroökológiai program-kompatibilisek, használatukért – alkalmazásmódtól függően – 1–2 pont szerezhető.

Balázs Viktor prezentációja ITT érhető el.

Indexkép: Agroinform

Főtámogató:

Támogató:

Szakmai partnerek: