A sikeres napraforgó-termesztés egyik legfontosabb eleme a hibridválasztás. Az ökológiai tényezők bonyolult rendszere határozza meg, hogy egy hibrid – állomány szinten – a tenyészidőszak során, mennyit tud realizálni a genetikai terméspotenciáljából.
Napraforgó hibrid – fotó: Syngenta
A „Közös cél a 6 t/ha napraforgó” program keretén belül nagy hangsúlyt kapott a mintagazdaságban termesztett hibrid tőszámreakciója. Cikkünkben sorra vesszük azokat a tényezőket, amelyek a fajtaválasztás során felmerülnek a termelőkben, kiemelt figyelmet szentelve a napraforgó kompenzációs képességére, amely nagyban meghatározza az egyes hibridek tőszámreakcióját.
A terméspotenciál az egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a napraforgó hibrideknek. A Syngenta Kft. az idei évtől az összes szegmensben jelen van hagyományosan bőtermő és jó adaptációs képességekkel rendelkező hibridjeivel.
A Syngenta 2021-es napraforgó hibrid kínálata – ábra: Syngenta
Fajtaválasztáskor a gyomirtási technológia is fontos szemponttá vált. Hagyományos gyomirtású (nem felülkezelhető) napraforgó állományt már alig találunk az országban, 8% körülire csökkent a területi részarányuk. A piacot azok a hibridek dominálják, amelyek időjárástól függetlenül, a gyomflóra keléséhez igazítva, állományban is permetezhetők. A posztkezelésre alkalmas napraforgó hibridek esetében a felülkezelések növelik a gyomszabályozás hatékonyságát.
A legtöbb termelő esetében minden évben felmerül a kérdés, hogy magas olajsavas, vagy linolsavas hibridet vessen. Amennyiben magas olajsavas napraforgó vetése mellett döntünk fontos tudni, hogy a HO napraforgó hibridek termesztése semmiben sem tér el, az ugyanabba a gyomirtási rendszerbe tartozó, linolsavas napraforgó termesztésétől.
A magas olajsavas hibridek terméspotenciál és olajtartalom vonatkozásában is a hagyományos hibridek szintjén vannak, csupán az izoláció megválasztásakor és a HO tételek elkülönítésekor van szükség nagyobb odafigyelésre.
Szinte minden növénykultúrában, az érésidő és a terméspotenciál között szoros összefüggés van. Általánosságban elmondható, hogy minél későbbi egy hibrid, annál magasabb a terméspotenciálja.
A korai hibrideknek mégis megvan a maga helyük a vetésszerkezetben, hiszen korai hibridek alkalmazásakor elkerülhető, hogy ősszel összetorlódjanak a betakarítási munkák és egy korai napraforgó állományban jó eséllyel a deszikkálás is megspórolható. Egy korai, jó termőképességű hibridet (NK Neoma, SY CLP, SY Neostar CLP) az ajánlott vetési periódus (április 10.-május 20.) végén vetve, amikor még egy hűvös tavaszon is már megfelelő a talajhőmérséklet, biztonsággal betakarítható állományt kapunk a szezon végére.
Szerény termőképességű talajokon a jó stressztűrés és a kiváló évjárat-stabilitás a fő értékmérő tulajdonság. Az extenzívebb technológiákban kevesebb, vagy olcsóbb inputanyagokat igyekeznek bevetni a termelők és gyakran a termőhelyi viszonyok sem megfelelőek. Vannak napraforgó hibridek, amelyek ezt is jól tűrik.
A Syngenta Kft. az NK Neomát ajánlja extenzív körülmények közé, amely kiválóan illeszkedik a hazai termesztési gyakorlatba, és jó alapot nyújt a kevésbé gyommentes területeken is.
Előfordulhat, hogy a hideg, vagy a nem megfelelő agrotechnika miatt bizonyos növények nem kelnek ki a talajból és az állomány kiritkul. A napraforgó nagyon jól kompenzálja az egyenletesen kiritkuló állományból fakadó termésveszteséget.
A napraforgó kompenzációs képességére irányuló kisparcellás kísérlet eredményei (Martonvásár, 2019.) – diagram: Syngenta
A 2019-es évben, Martonvásáron a kísérlet kontroll parcellájához képest (55 000 termőtő/ha), a 10%-os tőhiánnyal rendelkező parcella (49 500 termőtő/ha) adta a legmagasabb termést. A 10-50%-os, homogén módon elszórt tőhiányok csupán 2,7-14,7%-kal csökkentették a termést a legmagasabb terméshez képest. Ezekben az esetekben tudott leginkább érvényesülni a napraforgó állomány kompenzációs képessége.
Az egyes hibridek kompenzációs képességének különbségeiből fakadó eltérések miatt a hibridek tőszámreakciója más és más. Több éves tőszámkísérleteink eredményei alapján elmondható, hogy a jelenlegi portfóliónkban vannak hibridek, amelyek az ideális tőszámhoz (50-54 000 termőtő/ha) képest magasabb (SY Experto, SY Bacardi, Sumiko) és vannak, amelyek alacsonyabb tőszámon (NK Neoma, SY Neostar, SY Excellio) adták a legmagasabb termést.
Sűrítést jól toleráló napraforgó hibrid tőszámreakciója – diagram: Syngenta
Jó kompenzációs képességekkel rendelkező napraforgó hibrid tőszámreakciója – diagram: Syngenta
A tavalyi évben, a „Közös cél a 6t/ha napraforgó” program keretén belül, mezoparcellákon vizsgáltuk tovább a hibridjeink tőszámreakcióját. A mintagazdaságokban, a táblákat 3 különböző terméspotenciálú zónára osztottuk és a zónákon belül 3 ismétléses tőszámkísérleteket alakítottunk ki. Az így kialakított kísérletek eredményei megerősítettek minket abban, hogy az általunk ajánlott termőtőszám intervallum (50-54 000 tő/ha) helytálló. Ennél alacsonyabb tőszámokon, 3 t/ha termésszint felett, szinte minden esetben alacsonyabb termés született.
Számolt tőszám (4 leveles állapot) és termés közti összefüggés (3t/ha termés szint felett, mezoparcella, Bács-Kiskun megye, 2020) – diagram: Syngenta
Számolt tőszám (4 leveles állapot) és termés közti összefüggés (3 t/ha termés szint felett, mezoparcella, Bács-Kiskun megye, 2020) – diagram: Syngenta
Az, hogy az általunk ajánlott termőtőszám mekkora kivetett tőszámmal valósul meg, termőhely függő. A tervezett tőszám meghatározása a helyi adottságok és a választott napraforgó hibrid értékmérő tulajdonságának (pl.: olajtartalom, növénymagasság, betegségekkel szembeni ellenállóság, stb.) figyelembe vételével kell, hogy megtörténjen.
A hibridek között betegség-ellenálló képességben is nagy különbségek lehetnek. Az egyik legveszélyesebb kórokozó napraforgóban a peronoszpóra. A különböző hibridek, különböző szinten ellenállóak a peronoszpórával szemben. Kínálatunkban több olyan hibrid is van, amely a legmagasabb fokú peronoszpóra ellenállósággal rendelkezik (például: SY Onestar CLP, SY Experto, SY Excellio, Suman, Sumiko).
A napraforgó jó természetes tápanyagfeltáró képességgel rendelkezik. Nagy kiterjedésű, jó szívóerejű és a tenyészidőszak végéig növekvő gyökérrendszerrel rendelkezik, ezért tápanyagstressz csak nagyon ritkán alakul ki az állományokban.
Mikroelemek közül a bór utánpótlásra kell odafigyelni, mert bór tekintetében vannak olyan hibridek, amelyek érzékenyebbek a mikroelem hiányára.
Minden termelő a saját termesztési körzetében és az általa választott gyomirtási rendszerben a legversenyképesebben termeszthető hibridet keresi. Büszkén mondhatjuk, hogy minden termelőnek tudunk megfelelő hibridet ajánlani, legyen az HO, vagy LINO. Minden gyomirtási technológiában van hibridünk, továbbá a kínálatunkban szereplő, magas genetikai terméspotenciállal rendelkező hibridek közül vannak korai, középérésű, szádor rezisztens (A-F rasszig) és a Magyarországon 2020-ig regisztrált, összes peronoszpóra rasszal szemben ellenálló hibridek is.
Clearfield® a BASF bejegyzett védjegye.
Clearfield® Plus a BASF bejegyzett védjegye.
Express® az FMC bejegyzett védjegye.
Dr. Szűcs Péter
Technológia szakértő
Syngenta Kft.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
