Szaporodik a termelők és növényvédelmi szakemberek gondja is. Eleinte egy-két kórokozó fertőzése veszélyeztetett, de mostanra már a támadó kórokozók száma tömegessé vált, a veszély meg konkrét fertőzésekben jelenik meg.
A lisztharmat erős fertőzése a felső levélemeleteket veszélyezteti
Esett az eső a múlt héten is, többször is, de talán a hétvége jelentette a csapadékos időszak csúcsát, amikor 10-50 mm esett. Ezen belül a Dunántúlon jellemzően 15-30 mm-t mértek, az Alföld nagy részén 25-50 mm hullott, de Bács-Kiskun és Csongrád megye déli tájain a 60 mm-t közelítette a csapadék mennyisége. Most a Nyírség területe kapott kevesebbet, ott csak 5-10 mm hullott. Ez azt is jelenti, hogy a talajok felső 50 cm-es rétege általában 80-100%-ban telített, egyedül a Nyírségben alacsonyabb kissé ez az érték, ott 70% körül mozog. Az alsó 50 cm vízellátottsága 60-80%-os telítettségi értékkel jellemezhető.
Összességében azt mondhatjuk, hogy megérkezett az a csapadékmennyiség, amit a tavasz során vártunk, talajaink telítettek, s ez a mennyiség elég lesz a kalászosok virágzásához és a szemek kineveléséhez. Természetesen a tavaszi vetésű kultúrák is megfelelő vízellátottságot élvezhetnek.
Pillanatnyilag a talaj hőmérséklete és a levegő hőmérséklete is kissé elmarad a szokásostól, vagyis a melegigényes növények fejlődését ez hátráltatja. (Mutatja ezt pl. a sárgászöld vagy éppen lilás színt mutató kukorica.)
Növényvédelmi szempontból fontos, hogy a levegő relatív páratartalma a múlt hét során szinte folyamatosan 80-96 (98)% között mozgott, a növényzet levélfelületinedvesség-borítottsága több napon elérte a 15-20 óra időtartamot. Mindkét tényező a kórokozóknak kedvez.
Ha előre tekintünk, még mindig látunk esős napokat, sőt a jövő hét ismét esősnek ígérkezik. A hőmérséklet szép lassan emelkedik, 21-23 oC-os nappali csúcsokat várhatunk, ami az időszaknak megfelelő érték. Fázós növényeink már kevésbé stagnálnak fejlődésükben.
A jó vízellátottság és felmelegedés gyors növekedést hoz várhatóan.
Az őszi árpa már virágzik, az őszi búza még inkább a kalászhányás stádiumában van, bár melegebb fekvésben már szépen kikalászolt, a virágzás legelején járó állományokat is lehet találni. A tavaszi vetésű kalászosok már elérték a szárbaszökkenés fenológiai állapotot.
Nemrég kikelt árpacsiga, és még kitart
A Dunántúlon – ott is a nyugati határhoz közeli sávban – mérhetően hűvösebb a tavasz, s ez is az oka annak, hogy továbbra sincs jelentős változás a kórtani helyzetet illetően. Őszi búzában a lisztharmat-fertőzöttség emelkedett kismértékben, továbbra is gyenge mértékű (de 2-es skálaérték, 6-10%). Ezzel szemben a keleti országrészen már megindult a melegedés, s a páradús mikroklímában a lisztharmat erős fertőzési nyomással támadja az állományokat.
Az eddig nem kezelt állományokban erős fertőzés tapasztalható, ami már a felső leveleken is jelen van, veszélyezteti a zászlóslevelet is. Ezzel szemben a már korábban védett táblákon csak gyenge fertőzés található.
Mindez arra inti a szakembereket, hogy gyakran ellenőrizzék az állományokat, s a veszély nagyságához igazodóan cselekedjenek.
Nagykanizsa körzetében, érzékeny fajtán, megjelentek a sárgarozsda sporuláló telepei, de egyelőre gyenge mértékben (1-es skála). A védekezéseket ezeken a táblákon meg kell kezdeni (ha továbbra is marad a hűvös, esős idő, akkor haladéktalanul). Az Alföldön szintén megtalálható a sárgarozsda tünete, itt is gyenge fertőzést ért el, de foltokban ennél erősebb is előfordul, illetve erősödése figyelhető meg.
Őszi árpában a lisztharmat nem terjedt tovább, legfeljebb gyenge mértékű fertőzés jellemző az alsó leveleken. Megjelent – főképpen az Alföldön – a pirenofórás (korábban helmintospóriumos) levélfoltosság is, a növényfajnak megfelelően (őszi árpa – hálózatos levélfoltosság, őszi búza – sárga vagy fahéjbarna levélfoltosság).
A kalászfuzáriózis elleni védekezés alapvető tétele, amennyiben a kikalászolás és az érés közötti fejlődési szakaszban csapadék hull, tartós nedvesség alakul ki, úgy a betegség megjelenik. Nos, napjainkban a feltétel már teljesült, és még további esők is várhatók, így a védekezés nem hagyható el.
A vetésfehérítő bogár imágóinak száma az őszibúza- és ősziárpa-állományokban továbbra is észlelési szintű. A lárvakártétel sem emelkedett, a kártétel mértéke az észlelési szinttől a közepes erősségig terjed. Ez a csapadékos, kissé hűvös időjárás nem kedvez a lárvák fejlődésének, nagyfokú mortalitásra számítunk.
A zabtáblákon az előbbiekhez hasonlóan gyenge fertőzést figyeltünk meg.
Az őszi káposztarepce virágzása véget ért, a becőnövekedés a jellemző. Délen a becők 80%-a elérte a végleges méretét, s megkezdődött a magvak színesedése. A repcefénybogár, repcebecő-ormányos egyedszáma általában kártételi küszöbszint alatti, a szeles, borús időben többnyire észlelési szinten jellemző az előfordulásuk. A repcebecő-gubacsszúnyog által okozott kártétel a múlt héten sem növekedett, 2% körül alakul. Betegségeket még nem látni. Megkezdődött a kártevő tojásrakása, s a jelenlegi csapadékos tavaszi időjárás elősegítheti felszaporodását. A fehérpenészes szártőkorhadás fertőzése is megfigyelhető elvétve egyes táblákban. Az időjárás kedvező a kórokozó fertőzéséhez, így terjedése várható.
A napraforgó mindenütt kisorolt, általában 2-4-6 leveles állapotú. A hűvös idő és az összetömörödött talaj miatt a növények fejlődése lassú, vontatott. A táblaszéleken maradt a gyenge mértékű barkókártétel.
Pillanatnyilag a gyomirtás elmaradása okozza a legtöbb gondot. Általános a parlagfű kelése, a gyomnövény már 2-4 leveles állapotban is megtalálható, s rengeteg más gyomfaj is. A talajokra egyelőre nem lehet rámenni, így a gyomirtás tovább csúszik.
Óriási gyomnyomás – mi lesz itt?
A kukorica is kikelt, a hűvösebb nyugati tájakon 1-3 leveles, míg az Alföldön 3-5 leveles állapotú. A hűvös, esős időben a lehűlt levegő- és talajállapot miatt az állományok fejlődése még mindig vontatott, a növények továbbra is sápadtak, sárgák. A barkók kártétele továbbra sem nőtt. Az Alföld déli tájain, foltokban drótféregkártételt figyeltek meg.
Ahol még tudtak eső előtt – vagy közben – gyomirtó kezelést végezni, ott a kezelések hatása már kezd megmutatkozni. Egyéb táblákon folyamatos a gyomok kelése, növekedése. Itt is korlátozó tényező a sáros, lágy talaj, így lassan kicsúszunk a korai posztemergens gyomirtások optimális idejéből, igyekezni kell, hogy a gyomok megerősödése (kártétele) előtt hatásos kezelést végezzünk ellenük.
Fázik a kukorica
A burgonya lombja gyorsan fejlődik, de még nem érte el a lombzáródás állapotát. Ennek ellenére – köszönhetően a tartósan esős időszaknak – a burgonyavész fertőzésveszélye megnőtt. Gondolva a betegség gyors fertőzésére, terjedésére, érdemes megelőző jelleggel védekezni ellene. Az áttelelő burgonyabogarak tojásrakása folyamatos, a károsítás mértéke elenyésző.
Sokat kell foglalkozni a borsóval is. A borsóragya, a borsó baktériumos zsírfoltosság és a levéltetvek elleni védekezések folyamatosak. A borsómozaik és a borsó enációs mozaik vírusos betegség tünetei nyomokban megfigyelhetők.
Lehet, hogy kevés (és drága) lesz a vöröshagyma az idén is. (Először ez kérdésnek indult, de félő, hogy az állítás helyénvalóbb!) A hagymaperonoszpóra első tüneteinek megjelenését követően újabb megbetegedések megfigyelhetők meg a májusi esők hatására. A fertőzés fokozódik, járvány kialakulására is számítani kell, ha tartós marad a csapadékos, párás időjárás. A tripsz jelenléte általános, kártétele közepes szinten mozog.
Több fokhagymatáblában észlelhető a szárfonálféreg kártétele, a védekezések ellene folyamatosak. A tárolási betegségek (szürkepenészes rothadás, penicilliumos rothadás) és a hagymarozsda elleni védekezések ebben az időszakban válnak szükségessé.
Az alma és a körte gyümölcse szépen fejlődik, mostanra kb. 1,5-2 cm-es nagyságot ért el. A tisztulási hullás folyamatban, a kedvezőtlen időjárás miatt jelentősebb, mint szokott. A Dunántúlon almában május 15-én megjelentek a varasodás első levéltünetei.
Almafa-varasodás levéltünete
A konídiumos fertőzéseknek kedvezett a hét időjárása, legalább 3 napon keresztül. A betegség lappangási ideje (14 fokos átlaghőmérséklet mellett) 12 nap, közepes fertőzési fokozattal. A keleti országrészen kicsit korábban jelentkezett a betegség fertőzése, s a levelek mellett a gyümölcsön is megjelentek a tünetek, a fertőzöttség egyelőre gyenge mértékű. Folyamatos védelem indokolt minden tájegységben!
Hasonló a helyzet a lisztharmatfertőzés tekintetében is. A Dunántúlon terjedése nem változott, visszafogott mértékű. Jelenleg csökkent a jelentősége a gyümölcsösökben. Érzékeny fajtában a hajtások ~3-5%-án gyenge mértékű fertőzés látható (szekunder tünetek). Ezzel szemben a keleti országrészben a betegség terjedéséről szólnak a hírek. A hőmérséklet a gátló tényező, de a felmelegedéssel megváltozik a helyzet, s a kórokozó kései fertőzésére lehet számítani.
Az almalevél-aknázómoly első nemzedékének rajzása befejeződött. Az almamoly észlelési szinten rajzik (1 db imágó/csapda/3 nap). Védekezés időszerű.
A zöld almalevéltetű felszaporodása jelentős, közepes-erős fertőzés jellemző a hajtások ~3%-án.
Körtében a körtelevélbolha egyedszáma csökkent, az esők lemosták a kártevő nagy részét. A körtevarasodás tünetei helyenként megjelentek, elsősorban házi kertekben és szórványgyümölcsösben.
A csonthéjasok gyümölcse gyorsan növekedik. A korai cseresznyék esetében már a színeződés is megfigyelhető. Sajnos a bőséges esők pontosan e korai fajtáknál gyümölcsrepedést okoztak, ami rontja a termés piacosságát, de ennél rosszabb, hogy a gyümölcsmonília fertőzésének gócai lesznek a repedt gyümölcsök. Már repül a cseresznyelégy, s tojásait rakja. A védekezést meg kell kezdeni, de az érésidő figyelembevételével kell kialakítani a technológiát.
Meggyben a moníliás hajtás- és virágszáradás tünetmegjelenése és mértéke fokozódott, a hajtások ~5-6%-a fertőzött gyenge mértékben (2-es skála).
Az előbbihez hasonlóan a kajszifákon is emelkedik a betegség tünete. Fájdalmas lesz, ha a tavaszi, virágzáskori csekély fertőzés után a termést megdézsmálja a betegség, sajnos van erre esély. Érdemes rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező készítménnyel még érés és szüret előtt, az utolsó pillanatban védekezni a betegség elhatalmasodása ellen.
Kajszifákon és őszibarackon is fokozódik a sztigminás levéllikacsosodás betegség, némely kajszigyümölcs már fogyasztásra nem alkalmas a teljes foltosodás miatt. A csapadékos időjárás további fertőzést indukál, ezért a védekezés sürgős és nem mellőzhető!
A sztigminás levéllikacsodás teljesen tönkreteszi a gyümölcsöt
A keleti gyümölcsmoly rajzása a Dunántúlon stagnál, még mindig minimális (4 db hím/csapda/3 nap), keleten viszont határozottan emelkedik a fogott hímek száma. A szilvamoly rajzása újra emelkedő (30 db imágó/csapda/3 nap). A kártevők tojásrakása folyamatos (bár az kérdés, hogy ilyen körülmények között mennyi tojásból lesz lárva), védelem szükséges.
A levéltetvek minden kultúrában jelen vannak, kolóniáik száma és nagysága gyarapodik. Ahol csökkenés tapasztalható, ott az a kezeléseknek köszönhető, bár a csapadékos időjárás is lassítja felszaporodásukat. A felmelegedés és magasabb páratartalom viszont újabb rohamra vezeti őket.
A szőlő elérte a fürtmegnyúlás állapotát. A hűvös időjárásban a növény fejlődése visszafogott, a levelek gyakran sárgák. Betegségek tüneteit (lisztharmat, peronoszpóra) még nem találtuk. Az első fertőzések az alkalmas 2-3 nap alatt bekövetkezhettek, de a hűvös időjárás miatt az inkubációs idő meghosszabbodott.
A felmelegedéssel viszont várhatóan tartósan magas marad a relatív páratartalom, így a lisztharmat számára 2 fontos környezeti tényező is kedvezően alakul. Fel kell készülni a kórokozó fertőzésére, a megelőző védekezéseket ajánlott megkezdeni. A peronoszpóra tekintetében a csapadékosság – amire az előrejelzés szerint van esély a jövő héten is – és a fokozatos felmelegedés teremt kedvező feltételeket, így e kórokozó fertőzésére is készülni kell.
Tavaly több helyen fellépett a feketerothadás ültetvényekben. Valószínűsíthető, hogy a Dunántúlon megjelentek a betegség első tünetei, de a folton még nem jelentek meg a piknídiumok, így az identifikáció még nem teljes. Mindenesetre ahol fertőzés volt tavaly, ott a védekezéseket haladéktalanul meg kell kezdeni, mert a szőlő minden zöld része (az éppen megnyúlás állapotában lévő fürt is) fogékony a fertőzésre.
A peronoszpóra ellen engedélyezett készítmények, valamint a strobik (pl. piraklostrobin) jó hatásúak a betegség ellen. Az időzítésen van a lényeg: virágzás előtt (mielőtt megjelennek a piknídiumok a foltokon és újabb fertőzést idézhetnek elő), majd legalább 2x virágzás után szükséges permetezni 7-8 napos fordulóval.
A tarka szőlőmoly már megjelent a csapdákban, de a népesség nagysága még nem indokol beavatkozást. A nemezes gubacsatka csak kismértékű kárt okozott.
Várható az amerikai szőlőkabóca lárvakelése, Somló-hegyen már vannak L1-es lárvák, máshol még nem figyelték meg.
Diófákon gyakran megfigyelhető a szemölcsös és a nemezes gubacsatka kártétele, de ott vannak a levéltetvek is. A dióburoklégy még nem repül.
A mezei pocok még ebben a csapadékos időjárásban is aktív
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
