Furcsa ez a tavasz, legalább is az időjárását tekintve. Április végén többnapos lehűlés jött éjszakai fagyokkal, majd megérkezett a május a felmelegedés és a csapadék ígéretével. Mindkettő teljesült pár napig, de most – május 9-10. tájékára ismét éjszakai fagyot jelez a meteorológia. Csak egy (esetleg kettő) éjszaka, de az éppen eléggé megzavarja a növények fejlődését, néhány hőigényes fajnál még kárt is okozhat. Aztán megint felmelegedés – remélhetőleg tartósabb – érkezik, és csapadék is szerepel az előrejelzésben.
Ne felejtsük el, az őszi árpa sok táblában már kikalászolt, vagy hasban van a kalász. A rozs több mint egy hete kihozta kalászát. Fejlettség tekintetében talán a leginkább vegyes képet az őszi búza mutatja. Még mindig visszaköszön az őszi vetés időbeli elhúzódása. A fejlettebb állományok már kihozták a zászlós levelet, de találhatunk még 3 nóduszos fejlettségű állományokat is.
Őszi árpán terjed a lisztharmat – fotó: Agroinform.hu
Néhány hete már megfigyeltük a lisztharmat kezdődő tüneteit, főleg a jól bokrosodott, erős állományokban. A kezdeti 1-2 pamacs a növények tövén lassan gyarapodott, a hideg időjárás nem kedvezett a kórokozó újabb fertőzésének. Amennyiben megvalósul a felmelegedés, akkor a sűrű állományban páradús környezet alakul ki, s az segíti a betegség terjedését.
Az őszi árpa is hasonló képet mutat, de némely táblában (fogékonyabb fajta, hajlamosító mikroklíma) a betegség tüneteit az alsó leveleken is lehet észlelni, tehát terjed. A lombozatot támadó pirenoforás betegségek kezdeti tüneteit szinte az ország minden tájegységében megtalálták, de a tünetek még csak észlelési szinten jelentek meg. E betegségcsoport (hálózatos -, fahéjbarna foltosság, stb.) számára a kissé hűvös, nedves körülmények a kedvezőek, vagyis az az időjárás, ami a közelmúltra jellemző volt, s a jövőben is jöhetnek ilyen napok. A szeptoriás levélfoltosság szintén a kezdeti fertőzés állapotáig jutott el, ráadásul a kezdeti tünetek alapján a betegség meghatározása nehéz.
Pirenofora tünete őszi búzán – fotó: Agroinform.hu
A kalászolás, majd virágzás időszakának jellegzetes kórokozója a fuzárium. Ellene védekezni hatásosan preventív kezelésekkel lehet, tehát ne felejtsük el azt is betervezni a kezelések sorába, illetve megfelelő készítményt válasszunk.
A védekezéshez a gombaölő szerek széles választékát találjuk, beváltak a Falcon Pro (protiokonazol+spiroxamin+tebukonazol), az Inovis (epoxikonazol+metrafenon), az Opera New (epoxikonazol+piraklostrobin), a Wirtuoz 52 EC (prokloraz+tebuconazol+proquinazid). Ezek a készítmények a levélbetegségek és a kalászfuzáriózis megelőzésére is alkalmasak.
A vetésfehérítő bogarak a lehűléssel eltűntek a növényekről, s azóta sem jöttek elő tömegesen. A melegedéssel a számuk mindenképpen emelkedik, illetve a tojásrakás és a lárvakelés is hamarosan bekövetkezik. (Délen már megfigyelték a lerakott tojásokat.) A változékony időjárás miatt a megcsappant populáció visszatérése térben és időben változatos lesz. A helyi megfigyelés segíthet a tényleges veszélyhelyzet megállapításában, illetve a védekezés időzítésében. A gabonapoloskák is megjelentek a táblákban, számuk egyelőre elhanyagolható, de tendenciájában emelkedő.
Ő már megérkezett, poloska őszi árpán – fotó: Agroinform.hu
A vetésfehérítő bogarak elleni védekezéshez a piretroidok valamelyikét választhatjuk. Amennyiben hosszabb tartamhatásra törekszünk, esetleg több károsító (vetésfehérítő, poloskák, levéltetvek) ellen tervezzük a kezelést, úgy érdemes a neonikotinoidok valamelyikét, pl. Biscaya (tiakloprid), vagy kombináció, pl. Proteus (tiakloprid+deltametrin), vagy Nurelle-D 50/500 EC (cipermetrin+klórpirifosz).
A repce még mindig szépen virágzik. A kártevő népesség jelentősen gyérült, részben a védekezések, részben a hűvös idő hatására. Kérdés, hogy a melegedéssel milyen tömeg jelenik meg ismét a táblákon, kell-e ismételten kezelni ellenük.
A gombabetegségek eddig nem adtak okot aggodalomra. Most viszont a tartós nedvesség elősegíti a fehérpenészes szártő korhadás megjelenését, amennyiben elmaradt a tavaszi preventív védekezés ellene, úgy még mindig érdemes beütemezni azt. A repce gombaölő szeres kezelésére is széles választék biztosított, csak néhány ezek közül: Acanto Plus (pikoxistrobin+ciprokonazol), Caramba Turbo (metkonazol+mepiquat-klorid), Propulse (fluopiram+protiokonazol). E szerek a fehérpenészes szártő korhadás, szürkepenész és alternáriás betegség ellen is védelmet nyújtanak.
Általánosan kisoroltak a napraforgó vetések, majd megtorpantak fejlődésükben, fáznak a kis növények. A barkók, ha lassan is, de szaporodnak, egyre több rágásnyomot lehet találni, egyelőre a táblák széli részein. A népesség nagysága még nem érte el a védekezési küszöbértéket (esetleg 1-2 kitett helyen lehet indokolt az azonnali beavatkozás). Ennek ellenére a kártevő megfigyelése indokolt, fokozott betelepedésük, kártételük esetén a táblaszegélyek „körbehúzása” szükséges lehet. A nyulak továbbra is jó étvággyal fogyasztják a kis növényeket, sajnos ellenük a sokféle kitalált és alkalmazott módszer egyike sem tökéletes.
Van azért barkó kártétel – fotó: Agroinform.hu
Hasonló képet mutatnak a kukorica táblák is, fagykárról szerencsére nem kell beszélni, de a kisorolt növények „ülnek”, fáznak, sárgák. Fejlődésükben szintén megrekedtek, s ez az előbbihez hasonlóan a kártevőknek kedvez. A barkók nagyobb számban vannak jelen, rágásuk is jelentősebb (1-5 % közötti). A védekezést itt sem kell még erőltetni, de a napraforgóhoz hasonlóan a táblák folyamatos megfigyelése indokolt, s ha kell, időben védekezzünk.
Ott középen látható egy szögcsírában levő kukorica. Nem akar kibújni! – fotó: Agroinform.hu
A kukorica gyomirtásában sokan eleve posztemergens technológiákat terveznek. Ehhez egy megjegyzés: a kultúrnövény fázik, de a gyomok nem. Hihetetlen tömegben keltek és kelnek ki, s ez az időjárás húzza őket felfele. Figyeljünk az időzítésre!
Ez mind parlagfű lesz – fotó: Agroinform.hu
Megkezdődött a szója vetése, teendő még nincs, de előrelátóan kell a gyomirtást megtervezni. Talán emlékszünk még a tavalyi nyárra, a csapadékos jellegére, ami tipikusan a szójagyomirtást tette sikertelenné.
A zöldborsó szépen fejlődött, de az állományokat a borsó peronoszpóra fenyegeti, olyannyira, hogy egyes táblákon már a betegségre jellemző penészgyep borítja a levelek fonákját. Ilyen helyzetben már a felszívódó, illetve felszívódó+kontakt kombinációk alkalmazása indokolt. Általánosan ismert, használt az Acrobat MZ WG (dimetomorf+mankozeb), vagy a Ridomil Gold MZ 68 WG (mefenoxam+mankozeb).
A korai szedésre ültetett burgonya szépen fejlődött, már közelíti a lombzáródás állapotát. Eddig betegség még nem jelent meg, bár tudjuk, hogy a nehezebb időszak most kezdődik. A záródó lombozat, a nedvességmegtartó képesség és a csapadékos időjárás együttesen hozza a fitoftóra megjelenését. Tekintettel a betegség „vész” jellegére, érdemes preventív módon elkezdeni a védekezéseket, s ebben a fentebb felsorolt (borsó peronoszpóra) készítmények kaphatnak szerepet.
Sajnos a tárolásra termesztett burgonya esetében korántsem beszélhetünk ilyen fejlettségről, ott inkább a vontatott kihajtás a jellemző. Időközben a burgonyabogarak megjelentek, de szerencsére ezek a kártevők is fáznak. Az imágó kártétel meg nem jelentős, a védekezést nem kell elsietni.
