Szeptember első napjaiban egy heves zivatarokkal tarkított csapadékos időszakot éltünk át, ami csak lassan múlt el. Még kedden, szerdán is jöttek felhők, helyenként előfordult eső is, de aztán egyre inkább a késő nyárias meleg, napsütés lett az uralkodó. Igaz, napközben még felkúszik a hőmérő higanyszála a 30-as értékig, de este, majd éjszaka és még reggel is hűvös van, szóval megérkezett az ősz.

Kellett a csapadék, általában jót tett az a 50-100-(150) mm, ami a hónap elején hullott, bár megállította a betakarítási munkákat, s azok csak néhány nap kényszerpihenő után folytatódtak. Eleinte a csapadék miatt volt magas a relatív páratartalom, mostanában már az éjszakai lehűlés, a bőséges harmat is ezt segíti. Most egyelőre az látszik az előrejelzésekben, hogy marad ez a kellemes, napsütéses nyár végi időjárás, talán a hétvége hoz egy kis változékonyságot.

Eddig inkább az időjárás jó oldalát hangsúlyoztam, de el kell mondani, hogy a repcevetéseknek ez nem kedvezett. Ha valaki megpróbálta földbe tenni a magot még augusztus utolsó hetében, akkor általában száraz, poros magágyba került a mag, nem csírázott. Aztán jött a heves eső, összetömörítette a talajt, ez sem kedvez a csírázásnak. Az előbbiek is eredményezték, hogy a korai vetések nem soroltak ki, vagy vontatottan, egyenetlenül kelnek.

Akik kivártak, s a nagyobb esők után vetnek – a napokban –, azok jó minőségű magágyba teszik a magot, így gyors, egyenletes kelésre számíthatnak. Gyors keléssel és gyors fejlődéssel még eléri a repce a teleléshez optimális fejlettségi állapotot. Sajnos az Alföld déli részén most sem kaptak elég csapadékot, így ott továbbra is száraz a talaj, nehéz jó minőségű magágyat készíteni.

A heves esők elverték az árvakeléseket és a rajtuk élő károsítóközösséget is. Ennek ellenére számítani kell a kártevők gyors áttelepedésére, elsők között a repcebolha megjelenésére a kelő táblákon. Ezt segíti az árvakeléseken tömegesen élő kártevőnépesség és a melegedő-szárazodó időjárás.

repce

Ezt az állapotot előzzük meg. Repcebolha kártétele – A szerző felvétele

Éppen ezért

a kelésben levő táblák gyakori szemlézése fontos feladat.

A megmunkált kalászos tarlókon megjelent az árvakelés, sőt elérte az 1-3 leveles állapotot. Betegséget nem lehet találni rajta, esetleg a mélyfekvésű területeken elszórtan. A levéltetvek viszont kezdik felfedezni ezeket az állományokat.

parlagfű

A megmunkált tarlón kikelt parlagfű szinte belesimul az árvakelésbe, de már virágzik – A szerző felvétele

A napraforgó betakarítása átmenetileg megállt az esős napokban, de most újra lendületet vett, általában már több mint a fele magtárban van. Sajnos a madarak megtalálják a táblákat, s jelentős kárt okoznak táplálkozásukkal. Remélhetőleg az időjárás biztosít elég száraz napot, hogy a termelők be tudják fejezni ezt a munkát. Ez azért is fontos, mert a napraforgótáblák szegélyei, forgói általánosan fertőzöttek parlagfűvel, de sokszor a tábla belsejében is tömeges a gyom. A pollenszórást már csak a betakarítással, illetve a tarló megmunkálásával lehet megállítani e területeken.

parlagfű

Ez napraforgótábla lenne, de inkább parlagfű tenyészik benne – A szerző felvétele

Megérett a kukorica. A levelek felszáradtak, a csövek többségében lefelé fordultak, s a szemek könnyen lemorzsolhatók a csutkáról. Kevésbé érett állományokat már csak a nyugati határszélen és az északi területeken találunk. A betakarítás – átmeneti leállás után – folyamatosan halad. A szárazabb Alföldön a szemek 15% körüli víztartalomra száradtak természetes úton. Ez jó hír gazdasági szempontból is, de segít a növényvédelemben is, hiszen az ennyire száraz szemekben nem terjed a fuzáriumos csőpenész. Máshol – a korábban említett, kevésbé érett táblákon – sajnos az esők után újra terjed a betegség. Kártevők már nincsenek a táblákon, illetve csak észlelési szinten találhatók a kukoricamoly és az amerikai kukoricabogár utolsó egyedei.

Szedik a paradicsom és paprika termését is. A paradicsomban a kálciumfoltosság mellett az alternária is egyre több helyen megfigyelhető.

paprika

Kálciumfoltosság – A szerző felvétele

A gyapottok-bagolylepke-hernyók is „újra” gondot okoznak, a fúrt bogyók száma újra növekedésnek indult. A paprikában a baktériumos rothadás okoz gondot. A szedések miatt már csak a fizikai megsemmisítés jöhet szóba, azaz két edénnyel dolgozva a rossz termést is begyűjtik és elkülönítve megsemmisítik, hogy az egészséges bogyókat ne tudja megfertőzni. Főleg olyan helyen probléma ez, ahol nem csepegtető öntöző van, mivel a felverődő vízzel terjed a leggyorsabban. A kukoricamoly elhúzódó rajzásának köszönhetően még mindig fellelhetőek az L2-L3-es lárvák is az állományokban.

kép

Baktériumos rothadás – A szerző felvétele

Folyamatos az uborka betakarítása is. Az uborka nagyon rosszul viseli az őszi meleget, érdemes mihamarabb leszedni a termést. A takácsatkák viszont nem zavartatják magukat, sőt egyre nagyobb tömegben lepik el és szívogatják az állományokat.

A káposztára továbbra is a fejesedés a jellemző. Az alternáriás betegség észlelési szinten stagnál. A gyapottok-bagolylepke mellett a káposztamoly is problémát okoz. A nagyobb hernyókra nem is a rágásnyomuk, hanem inkább az ürülékük hívja fel a figyelmünket, kapálás közben érdemes ezeket a fejeket eltávolítani.

Az almaültetvényekben is tart a szüret. A varasodás újabb fertőzési ciklusa indult el közepes erősséggel, 9-13 napos lappangási idővel. Újabb tünetek a lombon és gyümölcsön nem jellemzőek, vagy a késői fajtákon – pl.: Granny Smith, Pinova stb. – legfeljebb kismértékben jelentek meg. A lisztharmat-fertőzöttség nem változott az előző időszakhoz képest. A moníliás termésrothadás kismértékben nőtt, mértéke 5-10%.

Kártevők közül az almamoly, az almalevél-aknázómoly és a lombosfafehérmoly rajzása véget ért. A piros gyümölcsfa-takácsatka mozgó alakjainak előfordulása gyenge fertőzöttségi szintű, néhány ültetvényben jellemző közepes fertőzés. Az áttelelő tojások lerakása már észlelhető, de általában kisszámú. A foltosszárnyú muslica előfordulása almaültetvényekben az előző időszakhoz hasonló, észlelési szintű, átlagosan 2 db imágó/csapda/10 nap. Elsődleges kártételt a gyümölcsökön nem tapasztaltunk.

Jól halad a szőlő szüretelése is. A korai fajták már hordóban vannak, s ha meleg lesz a szeptember, akkor a hónap végén a kései fajták is sorra kerülnek. A lisztharmat fertőzése lombon erősödött, a kazmotéciumok képződésével egyidejűleg. Általában közepes fertőzés jellemző. Emellett a termőtestek tömeges képződése figyelhető meg, ~60% citromsárga, ~20% őzbarna, ~20% fekete-érett termőtestek. A peronoszpóra fertőzése az előző időszakhoz hasonló, a lombhullás a fertőzött ültetvényekben jelentős mértékű (~70-80%-os).

A szürkerothadás mértéke nőtt, a fürtfelület-fertőzés ~10-30%-os. Sajnos a heves esők, a kirepedt bogyók továbbra is kedveznek a betegség terjedésének. Napjainkban a reggeli harmat hosszabb ideig megmarad, magas a páratartalom (gyomosodás, zöldmunka hiányossága!), s ezek tovább fokozzák a kitettséget. Ebben a helyzetben már csak a gyors szüret segít megelőzni a súlyosabb kárt.

Az amerikai szőlőkabóca rajzása tovább mérséklődött, átlagosan 1-6 db imágó/csapda/10 nap. A foltosszárnyú muslica előfordulása szőlőültetvényekben fokozódó (átlagosan 6-8 db imágó/csapda/10 nap), de elsődleges kártételt a fürtökön eddig nem tapasztaltunk. A seregélyek csapatai is egyre gyakrabban csapnak le a táblákra, tetemes kárt okozva. Sajnos a hagyományos riasztók már nem segítenek

A dióburoklégy (Rhagoletis completa) rajzása a dióültetvényekben észlelési szintűre csökkent (átlagosan 5-6 db imágó/sárga lap/10 nap). Az idén a fertőzött gyümölcsök aránya jelentősen emelkedett. A jövőben fokozott megfigyelés és védekezés szükséges e kártevő ellen is.

dió

A dióburoklégy károsítása nyomán megrothad a termésburok – A szerző felvétele

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.