Pedig az időjárás még nem ezt mutatta, még nem érkezett meg a tipikus aratóidő. A mögöttünk lévő héten gyakran csapott le vihar, zivatar vagy éppen heves eső. Helyenként nagy mennyiség esett rövid idő alatt, míg máshol sokkal kevesebb. Az esők mellett erőteljes felmelegedés is jelezte a nyár érkezését, a hétvégén már 30 oC feletti hőmérsékletet mértek déltájban. Továbbra is magas a levegő relatív páratartalma. A betegségek fertőzési nyomása kissé csökkent, de a veszélyhelyzet nem múlt el.


A jövőben sem várható lényeges változás időjárásunkban, marad a heves esők esélye, bár ez inkább helyi csapadék lesz, s nem országos jelleggel várható. Marad a magas páratartalom is. Az igazi aratóidő még várat magára, Péter, Pál napjával szemben egyelőre győzött a Medárd-időszak. Nem kell emiatt búslakodni, a júniusi bőséges csapadékáldás sokat segített az őszi és a tavaszi kultúrák tábláin egyaránt. A talajok víztelítettsége mind a felszínhez közel, mind a mélyebb rétegekben kedvező. Ez biztató képet fest a jövőre nézve.

parlagfű

Parlagfű és kender vegyes állománya.

A kalászosok tekintetében már nincs esély nagy változásra, a növények felsültek, a kalászok és a szemek beértek, a növény maga nem megfelelő táptalaj a kórokozóknak. Az utóbbi napokban a heves esők biztosította nedves körülmények közepette a kalászfuzáriózis terjedt kis mértékben az érintett területeken. Megdőlt állományt – a közelmúlt viharai ellenére – keveset lehet látni, így remélhetőleg a fuzárium terjedése a napsütéssel együtt megáll. A szipolyok talán az utolsók a kártevők között, amelyek az érő kalászokon táplálkoznak, de lassan azok is eltűnnek a táblákról. A tavaszi kalászosok is csak pár nappal maradtak el fejlődésükben a fő növénytől, az érés ott is felgyorsul.

poloska kárétel

A korábbi poloskaszúrás helye, a korompenész belepte.

A kapásokra már érdemes odafigyelni

Kukorica

Egyre szebbek a tavaszi kapás kultúrák. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan, milyen vitalitással nőnek. Tipikusan ilyen a kukorica, jó termőhelyen embermagasságú az állomány, s néhány helyen már a címer is megjelent. Máshol ennél kisebb a növény, de az is gyarapszik, s a kezdeti egyenetlenségek mára eltűntek.

Országosan rajzik a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), érdemes követni a népesség alakulását. Egyelőre kicsi a rajzás intenzitása (az Alföldön korábban kezdődött, ott erősebb, a Dunántúlon csak most indult, ott gyengébb), de már a kis lárvákat (L2-L3) vagy azok kártételét is megtalálhatjuk. A védekezésben a klorantraniliprol hatóanyagú termék bevált, bár vannak, akik az olcsó piretroidok közül választanak.

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) is repül már. Gondot okozhat az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera), most még a lárvája károsít, rágja a kukorica gyökereit. Mégis kisebb kárra számítunk, hisz ilyen időjárásban, jó vízellátott talajokon a gyökerek könnyebben regenerálódnak. Előbbiek mellett a zöld cserebogár (Anomala vitis) és a vetésfehérítő bogár (Oulema spp.) is megkóstolja a friss, zöld növényt, s ezzel kisebb kárt okoznak.

Napraforgó

napraforgó cserebogár

A zöld cserebogár a napraforgót is szereti.

A napraforgó szintén gyorsan, látványosan nő, már a csillagbimbós állapot a jellemző, de látni már virágzó táblákat is. Betegségek közül az alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria helianthi) már megjelent az alsó leveleken, egyelőre gyenge a fertőzöttségi szint. A száron kevésbé találni tüneteket, de a szárazabbra váltó, felmelegedő időjárásban a betegség terjedése várható. Terjed a fehérpenészes szártőkorhadás is, ez esetben is gyenge fertőzöttségről beszélhetünk. Jelen körülmények között további szárfoltosságot okozó betegségek megjelenése várható, ami a gombaölő kezelések elvégzését indokolja.

napraforgó

Ilyen napraforgóban a gyomoknak nem sok esély adatik.

napraforgó

Újra szép lesz a határ, virágzik a napraforgó.

Korábban már szóltunk a mezei poloska (Miridae) terjedéséről. A napraforgó-állományokban általánosan megtalálhatók. A Dunántúlon kicsit kisebb a fertőzöttség (1 imágó/növény), míg a keleti országrészen ennél magasabb (2-3 kártevő/növény) fertőzöttség tapasztalható. A tojásrakás már halad, egyelőre a levélnyelet sebzik meg a kártevők, de hamarosan feljebb, a tányér felé húzódik a kártevő.

Burgonya

A burgonya egyelőre szépen mutat, dús a lombozat, és a növény a virágzás végén jár fejlődésében. A burgonyabogarak minden fejlődési alakban megtalálhatók, de a sikeres védekezéseknek köszönhetően károsításuk csökkenő mértékű.

Nagyobb veszélyt jelent a burgonyavész (Phytophtora infestans). A párás, meleg időjárás kedvezett a betegség fertőzésének. Az esős időjárás folytatódásával újabb fertőzési ciklusokra kell számítanunk, ezért az intenzív védekezéseket folytatni kell. Meleg időjárásban – amilyenre számítanunk kell – a betegség egy csapadékos napot követően már 6-7 nappal tüneteket okoz. Ismeretes a betegség rendkívül gyors terjedése, így a védekezés megelőző jelleggel lehet eredményes. Terjed az alternáriás levélfoltosság (Alternaria solani) betegség is, tünetei az alsó leveleken jelentek meg. Egyelőre gyenge fertőzöttség tapasztalható, de a növény öregedésével ez emelkedhet.

Repce

Megkezdődött a repce aratása is. Tekintettel a változékony időjárásra és a vegyes érettségre, az állományok deszikkálása és ragasztása mindenképpen ajánlott.

A gyümölcsösökben a betegségek fertőzési nyomása kissé csökkent, de a veszélyhelyzet nem múlt el

Alma és körte

Az alma- és körteültetvényekben a gyümölcsök növekedését figyelhetjük meg, a csapadék és a meleg nagy segítség ebben. Fajtától, érésidőtől függően a végső gyümölcsméret 50-60%-át már elérték, de a nyári almák már színesednek, hamarosan érnek, s az árpával érő körte már szedhető.

Almában a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) elleni intenzív védelem általában sikerrel járt, a betegség tünetei nem szaporodtak az elmúlt héten, a védett ültetvényekben gyenge fertőzöttség jellemző. Kiskertekben ennél lényegesen rosszabb a helyzet, bár a védekezés és annak eredménye elég széles skálán fejezhető ki. A magas páratartalom, az intenzív hajtásnövekedés miatt továbbra is folytatni kell az intenzív védelmet.

A csapadékos időjárás és az annak nyomán kialakuló tartós levélnedvesség kedvező körülményeket teremtett a varasodás (Venturia inaequalis) konídiumos fertőzéséhez. A betegség későn és lassan indult, s a megelőző védekezéseknek köszönhetően eddig csak gyenge fertőzöttséget ért el. A fertőzőtömeg felszaporodása és a folytatódó csapadékos, de meleg időjárás a fertőzési folyamat rövidülését, a fertőzési nyomás emelkedését váltja ki, vagyis a fertőzés erősödésére kell készülni. A múlt heti esők után is újabb fertőzési ciklusok indultak el, s ennek folytatódására kell számítani a jövőben is. A tünetek inkább a leveleken jelennek meg, de a gyümölcsökön is megtalálható már 1-5-(10)%-os fertőzöttség. A gyümölcs még mindig fogékony a betegség fertőzésére, így az intenzív védelem továbbra is követelmény.

Az almamoly (Cydia pomonella) rajzása folyamatos, az időjárás hirtelen változásait követve kissé hektikus. A Dunántúlon kicsit alacsonyabb a csapdákban fogott egyedek száma (6-10 imágó/hét), míg a keleti országrészen kissé magasabbak a számok: 10-15-(18) imágó/hét. Az almalevél-aknázómoly (Lithocolletis blancardella) rajzása szokatlanul gyenge, 10-20 imágó repül hetente a csapdákba.

A csapadékos időszak intenzív hajtásnövekedést indított el az ültetvényekben, s ez nemcsak a kórokozóknak, hanem a vértetűnek (Eriosoma lanigerum) is kedvezett. A kártevő már hosszabb, többéves időtávban is erős felszaporodással és komoly kárral fenyeget, s az idén sincs ez másképp. Gócszerű felszaporodása a lombozatban magas szintet ért el, s a kolóniák további terjedése, gyarapodása várható. A védekezést folytatni kell.

Almában észlelési szinten megkezdődött a kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) lárva rajzása. A védekezéssel a tömeges lárvarajzást kell megcélozni, ami helyi megfigyeléssel állapítható meg, nagy eséllyel egy héten belül bekövetkezik.

Körtében a varasodás (Venturia pyrina) levéltünetei nem erősödtek jelentősen, a betegség gyenge fertőzöttség (1-es skála, 1-5%) mellett jellemző, levélen és gyümölcsön egyaránt. Az erwiniás tűzelhalás-betegség (Erwinia amylovora) a virágzás időszakában nem fertőzte fáinkat, a körülmények nem tették lehetővé. Június közepétől viszont a meleg és nedves körülmények elindították a betegség első fertőzéseit körtehajtásokon. Mostanra már hajtástünetei a körte mellett megjelentek almafákon is. A fertőzési folyamat terjedésének megállítására a fertőzött hajtások folyamatos eltávolítása (majd elégetése) és réztartalmú készítményekkel történő permetezés a jelenlegi eszköztár.

Cseresznye és meggy

A cseresznye szedése a végéhez közeledik, már csak a kései fajták termése van a fákon (pl. Katalin, Alexander). A cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi, R. cingulata) repülő, majd a sárga lapon megragadó imágói viszonylag kis létszámot jeleztek, ennek ellenére ültetvényekben gyenge, kiskertekben közepes kártétel alakult ki. A nyüvek már kirágják magukat az érő gyümölcsből, s az így keletkezett kis lyuk alkalmas a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia laxa, M. fructicola) megtelepedésére. Természetesen nem ez az egyetlen kiváltó ok, a jégesők, fizikai sérülések vagy éppen a gyümölcs kirepedése is elindította a fertőzési folyamatot. Sajnos a betegség gyorsan terjed, így a korábbi gyenge fertőzöttség mára emelkedett, elérte vagy közelíti a közepes szintet.

A meggyfajták általában kevéssel a cseresznye után érnek, de az előbb írtak e faj gyümölcsére is érvényesek, hiszen a meggy szedése is jól halad. A védekezés lehetősége az érés és a betakarítás előrehaladásával egyre csökken.

Kajszi, őszibarack és szilva

A korai kajszifajták gyümölcse már beérett, már ami a tavaszi fagyok után maradt. A moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia laxa, M. fructicola) e fák gyümölcseit is támadja. A kései fajták termését még érdemes moníliás fertőzés ellen kezelni, bár az élelmezés-egészségügyi várakozási idő kemény korlát lehet. Nagyon hasonló a helyzet a korai őszibarackfajtáknál, itt is fenyegeti az érő gyümölcsöt a moníliás fertőzés és rothadás.

sztigminás levéllyukacsodás

Az esők után terjed a sztigminás levéllyukacsosodás kajszi gyümölcsén.

kajszi monília

Már a fán megrothad (moníliás gyümölcsrothadás) a kajszi.

A szilva még a gyümölcsét neveli, érése kicsit később jön. Ennek ellenére a moníliás kártétel már e gyümölcsökön is megjelent. Összefoglalva, a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia laxa, M. fructicola) minden csonthéjas faj termését veszélyezteti, s csak két éve történt, hogy az érő gyümölcsökből alig lehetett enni, mert az érés előrehaladásával a monília is terjedt, gyakorlatilag egymás után minden érő gyümölcsöt megrothasztott.

Csonthéjasokban a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) és a szilvamoly (Grapholita funebrana) rajzása folyamatos, bár kissé elmarad a fogott egyedek száma a szexferomoncsapadákban. A rajzás követése és a védekezés időzítése csak helyi megfigyelésre alapozva történhet.

növény

Keleti gyümölcsmoly lárvakártétele.

A szőlőt már több károsító is fenyegeti

A szőlőskertekben is látványosak a változások. Egyrészről elvirágzott a szőlő, már a kis bogyók láthatók a fürtökben. A másik oldalon kiteljesedett a támadó betegségek köre. A peronoszpóra (Plasmopara viticola) sokáig nem jelent meg, az áttelelt fertőzőtömeg kiszáradt, inaktívvá vált. Júniusban viszont gyakran kaptunk csapadékot, s a mediterrán légtömegek peronoszpóra-rajzóspórákat is szállítottak, így a fogékony növény-kórokozó és kedvező körülmények hármas teljesült. Mostanra meglett az eredmény, több helyen megjelentek az első olajfoltok a leveleken, de látható a fürtökben is kisebb barnulás, elhalás. Az időjárás továbbra is a kórokozó fertőzését segíti, így a betegség terjedése várható. A felszívódó és kontakt kombinációkkal végzett védekezéseket folytatni kell.

A lisztharmat (Uncinula necator) primer tünetét már korábban felfedezték levélen. Azóta a betegség lassan terjed, már a fürtökön is megjelent. Az intenzív védekezéseknek köszönhetően a fertőzöttség még csak gyenge szintet ért el, de a fertőzési nyomás továbbra is magas. Az esők után erős kipárolgás tapasztalható, s ez a pára az érkező légtömegek páratartalmával együttesen kedvező körülményeket teremt a kórokozó fertőzéséhez. A növény fogékony állapotában van, így az intenzív védekezés továbbra is alapvető termelői érdek.

Veszélyeztet a feketerothadás (Guignardia bidwellii) is. Korábban a betegség levéltüneteit találták meg, most már a fürtöket is támadja a kórokozó. A peronoszpóra és lisztharmat elleni intenzív védelem e betegséget is kordában tartja.

Már többször szóltunk az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) fejlődéséről. Most a lárvák az L2-L4 állapotban találhatók – a Dunántúlon a kevésbé fejlettek a jellemzők, míg a keleti országrészen a már fejlettebbek találhatók, így azon ültetvényekben, ahol az L3-L4 lárvák már megjelentek, a védekezések megkezdése indokolt. A szőlőgyökértetű (Viteus vitifolii) levéllakó alakja az utóbbi években egyre gyakrabban okoz levéltüneteket, ebben az évben most kezd szaporodni a kártevő levéllakó alakja s a tünetek. A kártételi szintet általában nem érik el, de megfigyelése indokolt.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.