A hortidaily.com hírportál beszámolója szerint a Wageningeni Egyetem kutatói – japán és új-zélandi kollégaikkal együttműködve, 15 évi kutatómunka eredményeként – felfedezték azt a gént, amely a beporzást nem igénylő növények szaporító anyagainak előállításáért felelős.

kutatás

15 évi kutatómunka eredményeként felfedezték azt a gént — fotó: pixabay.com

Mi az az "apomixis"?

A beporzást nem igénylő szaporodást a tudomány „apomixis"-nek, annak szaporító anyagát a növényekben tojássejtnek nevezi, az előállító gént pedig a PAR rövidítéssel jelöli. Az apomiktikus növények közé tartoznak többek között a berkenye, a galagonya és a poafélék.

Ez a felfedezés azt jelenti, hogy az anyanövény tojássejtjéből tetszőleges számú – teljesen azonos tulajdonságokkal rendelkező – utódnövényt lehet előállítani (hasonlóan a klónozáshoz), ami meggyorsíthatja az új típusú növények előállításának folyamatát.


A most felfedezett gén biztosítja, hogy az utódok az anyanövénnyel teljesen egyformák legyenek

Az apomixis jeletőségét a tudósok már régebben felismerték, de eddig még nem sikerült azt mesterségesen befolyásolni. Bár 2018-ban felfedezték a rizs partenogenezisét (öntermékenyülését) előidéző gént, de kiderült, hogy az kizárólag a fűfélék esetében működik.

A most felfedezett gén biztosítja, hogy a kromoszómák száma a tojássejtek képződése során ne feleződjék, és az embrió termékenyítés nélkül (szűznemzés útján) alakuljon ki, az utódok pedig az anyanövénnyel teljesen egyformák legyenek.

berkenye

Az apomiktikus növények közé tartozik a berkenye is — fotó: pixabay.com

A felfedezés fontos eszközt ad a növénynemesítők kezébe

A felfedezés igazi jelentősége azonban abban áll, miszerint a kutatócsoport rájött, hogy a PAR gén szinte valamennyi, nem apomiktikus növényben is jelen van, és megfelelő kezeléssel szűznemzést válthat ki más növények, többek között a saláta napraforgó és a napraforgó esetében, ami a génszerkesztéshez hasonló értékű, fontos eszköz adhat a nemesítők kezébe.