Első kérdésem s kérésem, foglalja össze a szakmai körút tapasztalatait.
– Amikor az évszak elhozza a betelelést és a határban is befejeződnek a munkák, évről évre visszatérően szervezünk egy őszi növényvédelmi konferenciát. Négy helyszínt választunk az országban, Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Dunántúlon és a negyedik immár hagyományosan, Északkelet-Magyarországon Hajdúszoboszló.
Nyilván ebben a döntésben a gazdák úgymond költséghatékony megjelenése is szerepet kap.
– Igen, tudatosan is szeretnénk közelebb menni a termelőkhöz, hogy ne a gazdáknak kelljen távoli, központi helyre utazgatniuk. Elsősorban ezt célozza ez az országjárás, aminek most éppen a negyedik állomásán, Hajdúszoboszlón vagyunk. Ebben az évben ezek a programok célzottan a Capreno nevű új termékünkről szólnak. Ezen a márkanéven ismerhetik meg a gazdák az új kukorica gyomirtó szerünket. Ennek a mottója, vagy a szlogenje, ahogy ezt ma divatosan mondják, a célirányos hatékonyság. Igazából arról van szó, hogy a kukorica, az egyik legjobban fókuszált növény a gyomirtószer-fejlesztésben vagy a gyomirtásban itt Európában. Ez messzemenően a meghatározója a kutatásoknak is, amelynek piacvezető szereplője a Bayer. E rangos helynek magyarázata, hogy a Bayer fordítja legtöbbet e témakör kutatására, aminek eredményeként a Bayer új hatóanyagaival, vagy új termékeivel sikerült ennek a problémakörnek sikeres kezelése. Ebben hosszú évek óta, nagyon-nagyon kitartó munkával, sok idő és rengeteg költség ráfordításával és számos helyszínen az a szakértelem és együttműködés hozta meg a sikert, amit a magyar kukoricatermelőkkel együtt fejtünk ki.
Ez alatt azt értsem, hogy a mindennapos gyakorlati munka tapasztalatainak is szerepe van a termékfejlesztésben?
– Igen, nemcsak a magyarországi kutató, kísérleti vagy a növényvédő állomások gyomos kollégáinak a szerepe hangsúlyozandó ebben az eredményben, hanem elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a magyar növényvédős kollégák, akik a termelésben dolgoznak, kipróbálják az újfejlesztésű termékeinket. Nagyon szakszerű visszajelzéseket kapunk tőlük minden termesztési régióban. Különböző gyomosodási körülmények között kipróbálásra kerülnek a Bayer új kukorica gyomirtó szerei, amit vagy engedélyezés előtt a hatóságnál bejelentett helyszíneken folytatnak termelést irányító kollégák, vagy ha már megvan az engedély – mint a Capreno esetében, amire 2015 tavaszán került sor – mintát adunk különböző termesztési körzetekbe.
Ezek a kollégák nagyon nagy szakértelemmel nyúlnak egy új termékhez, nagyon pontosan meghatározzák a gyomproblémákat, amelyek megoldásához nélkülözhetetlenek a gyakorlati tapasztalataik. Nagyon hasznosak a későbbi technológia javaslat kialakításában az így kapott dózis, időzítési és hatékonysági információk.
Valójában ekkor történik meg a hazai termőhelyi viszonyokhoz igazítása a terméknek?
– Amikor kifejlesztjük a termékeket, azok magyarországi adaptálását a hazai szakemberek segítségével dolgozzuk ki, mondhatnám úgy is, hogy honosítjuk magyarországi körülményekhez. A hazai kukorica gyomirtószer-választék talán a legzsúfoltabb a herbicidek piacán. Mai szóval igen nagy kihívás ezen a palettán vezető szerepet megszerezni s megtartani.
Kezeletlen kontroll és gyommentes Capreno kezelés Hajdúszoboszlón
Azt gondolom, hogy a kukorica gyomirtószer-piac Magyarországon valóban rendkívül éles versenyző piacot jelent, ahol a Bayer messze meghatározó szereplője ennek a szegmensnek. Miután ezen a piacon a Bayer saját termékei jelentik a legmagasabb szintet, az új termékünknek is ehhez kell igazodni, hogy a piacvezető helyünket megtartsuk.
Ha jól értem, akkor az innovációs munka ösztönzője a saját legjobb terméknek meghaladása – mintegy konkurenciája is a feladat a piaci versenyben?
– Pontosítanám. Amikor a fejlesztéseket végezzük, mi nem a saját termékünkre vagy más gyártók termékeire fókuszálunk, hanem a gyomosodási problémák és a termesztési technológia változásaira, valamint a hazai termesztői magatartásra. Ha az egyre gyakrabban előforduló szárazabb tavaszokon már kevésbé ajánlható egy preemergens technológiával kijuttatható herbicid, akkor nekünk olyan terméket kell kifejlesztenünk, ami rugalmasabban használható a későbbi időszakban. Így született meg a Capreno is.
Szükség van egy olyan termékre, ami a már kikelt gyomok ellen is eredményesen alkalmazható és nem csupán a vetés utáni, kelés előtti időszakban juttatható ki. Másrészt az egyszikű problémák egyre jobban erősödnek, mint ahogy Szabó László herbológus azt a mai előadásában külön kihangsúlyozta, tehát kell egy olyan termék, aminek az egyszikű gyomok elleni hatékonysága még erősebb. Megjelennek új gyomfajok vagy terjednek nehezen irtható gyomnövények, akkor kell egy olyan széles hatásspektrumú és biztos hatékonyságú termék, ami hamarabb megfogja a növekedésüket, blokkolja azt, hogy – az igen drága műtrágyaárak mellett – ne vonjanak el tápanyagot a kukorica elől.
Ezt a feladatot nekünk úgy kell megoldani, hogy a gyomkonkurencia a legkevésbé csökkentse a termést. Azt pedig úgy tudjuk megtenni, hogyha a kezelés után nagyon hamar leáll a gyomnövények víz- és tápanyagfelvétele, leáll a növekedése. A most bemutatott Caprenoban levő két hatóanyag pontosan ezen a területen működik együtt a legeredményesebben, azaz egy olyan szinergizmusról beszélünk, ahol az egy meg egy nem kettő, hanem kicsit több annál. Tehát a Caprenoban két teljesen más hatásmódú, teljesen más csoportba tartozó kémiai hatóanyag található, amelyek úgy egészítik ki egymást, hogy az egyik a levélfelület blokkolásával, a másik pedig a hajtásnövekedés és a gyökérnövekedés blokkolásával egyszerre fojtja el a gyomnövények konkurenciáját.
Szó esett a gyomirtószer-toleranciáról vagy rezisztencia kialakulásának veszélyéről is.
Parlagfű két héttel a kezelés után
– Igen ennek is szerepe van a hatóanyag-kombinációk kiválasztása során, hiszen, ha a rezisztencia problémák hangsúlyozására kerül sor, akkor azt kell mondani, hogy az egy hatóanyagú készítmények mellett sokkal biztonságosabb a jövőre nézve, ha két olyan hatóanyag van egy termékben, amelyek nem azonos hatásmódúak.
Itt a Capreno esetében egyértelmű, hogy van egy HPPD-gátló hatásmód anyagunk a tembotrion és egy úgynevezett ALS-gátló szulfonilurea típusú gyomirtószer-hatóanyag, ez a tienkarbazon-metil, ráadásul mind a kettő felszívódik a gyomok levelén is vagy a gyökerén keresztül is, hogyha megázik a terület, ezért a Capreno így komplex gyomirtó hatást tud kifejteni. Ennek köszönhető, hogy akkor is hatékony, ha a gyomkelés elhúzódó.
Különböző időjárású években eltérő a gyomosodási probléma megjelenése, melegebb, szárazabb vagy csapadékosabb, hűvösebb évben különböző gyomok jelennek meg egy kicsit előbb, és más gyomfajok jelennek meg egy kicsit később, nekünk pedig nincs módunk megvárni, míg az utolsó is megjelenik, mert addigra már az először kelő fajok elvesznek a termésből 5-10 vagy 20%-ot is. Hiába lesz akár 100%-os a gyomirtó-hatékonyság, már így is termékveszteséggel kell számoljunk, ha csak 7-8 leveles vagy még fejlettebb kukoricaállományban történik a kezelés.
A Capreno esetében, mivel gyökéren- és talajon keresztül is nagyon jól ki tudja fejteni a hatását, akkor is nyugodtan felhasználhatjuk, amikor már látható, hogy szinte minden gyom kint van, de még nem mindegyik, mert a később kelő gyomok ellen a talajon keresztüli hatásával véd, és már akkor blokkoljuk a gyomokat, amikor még nem okoztak igazi termésveszteséget. Tehát a Capreno ebben előnyös, hogy talajon keresztüli hatástartammal is rendelkezik.
Mielőtt befejeznénk ezt a beszélgetést, ismerkedjünk meg a szakembergárdával is, akik az üzemi és gyakorlati tapasztalataikat megosztották a résztvevőkkel: Jámbor Zoltán, az Agrowerk Szövetkezettől Mezőberényből, Vajda Gábor Nagycserkeszről az Agro-Cserkesz Kft. részéről és Hámos Lajos, a hajdúszoboszlói Kösely Mezőgazdasági Zrt. képviseletében. Itt kell bemutatnom a Bayer új területi szakembereit is: Hajdú-Bihar megyében Polgári Csaba területi képviselő és Siteri Sándor szaktanácsadó. És lássunk egy hatékonysági táblázatot is, amelyről beszámolóikban sok szó esett.
Érzékeny egy- és kétszikű gyomnövények
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Befejezésül foglaljuk össze a négy helyszín tapasztalatait, hiszen négy különböző termőhelyi adottságokkal rendelkező gazdakört szólítottak meg az előadók, ráadásul még az időjárási anomáliák is eltérőekké tették a gyomirtási feladatokat.
– Így van és egészen biztos, hogy minden helyszínen megszólaltak az adott termesztési körből olyan gazdálkodók, növényvédelmi szakmérnökök, akik az adott környéken próbálták ki az új termékeket. Ezért figyelt oda különösen a hallgatóság, mert addig ameddig a Dél-Dunántúlon idén rendkívül csapadékos tavaszról beszélhettünk, addig pont itt a Hajdúságban pedig rendkívül száraz időjárás volt a meghatározó. Ezt több száz milliméter csapadékkülönbség jelezte ebben az évben, amihez még jelentős hőmérséklet-különbségek is járultak.
Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a gyomosodás is abszolút eltérő képeket mutat. Míg például Észak-Dunántúlon a vadköles elleni hatékonysággal rendelkező készítmény nélkül nem lehet sikeres a gyomirtás, addig Délkelet-Magyarországon a köles nem is jelenik meg. Ugyanakkor Dél-Dunántúlon vagy a Dunántúl közepén az évelő fenyércirok okoz problémát, itt a Hajdúságban ezzel a legtöbb termelő még soha nem is találkozott. Összefoglalva tehát mindenképp az adott termőhelyen, sőt, táblaszinten kell ismernünk a gyomokat. A Bayer kukorica gyomirtószer-portfóliója azért lehet ilyen sikeres Magyarországon, mert minden gyomosodási viszonyra megfelelő hatékonyságú terméket tudunk kínálni.
