Összefogás a sikeres növénytermesztésért

Franka Pál Tibor, Kerepes polgármestere üdvözölte a meghívottakat. Köszöntőjében visszapillantott Kerepes mezőgazdasági múltjára, gyerekkora személyes gazdálkodói emlékeit is felelevenítve, és külön örömmel üdvözölte, hogy a Caussade Semences Hungary Kft. Kerepesen találta meg hazai telephelyét.

Franka Pál Tibor, Kerepes polgármestere üdvözölte a meghívottakat – fotó: Dr. Inczédy Péter

Ezt követte Kutas Attilának, a cég vezetőjének megnyitója. Röviden bemutatta a Caussade Semences Group francia termelőkből létrejött vállalkozást, amely 2010 óta van jelen a magyar mezőgazdasági piacon. Magyarország Romániával, Bulgáriával és Moldáviával együtt bukaresti székhellyel lett a kelet-európai régió tagja.

Kutas Attila, a Caussade Semences Hungary Kft. vezetője – fotó: Dr. Inczédy Péter

A cég kizárólag vetőmag-nemesítéssel és -előállítással foglalkozik. Több mint 50 év tapasztalatát hasznosítja, és világszerte 34 országban van jelen. Árbevétele 115 millió euró, amely több mint 50 növényfaj vetőmagjának és 350 forgalomban lévő hibrid-, illetve növényfajtának a tulajdonosa. Ez évi portfóliójában megtalálhatók CL és CL+ magas olajsavtartalmú napraforgók, búza, árpa és tritikálé, valamint hibridrepcék, de forgalmaznak szója-, lucerna- és silócirok-vetőmagokat is.

Fő profiljukat a 200–600 FAO jelzésű, tenyészidőbe tartozó kukoricahibridek jelentik. A cég fő tevékenysége a fejlesztés területén a fajták tesztelése, vetőmag-szaporítása és azok piaci értékesítése. Szortimentjükben megtalálhatók a 200–600 FAO tenyészidejű kukoricahibridek.

A cég tevékenységének szerves része a fejlesztés területén a fajták tesztelése, vetőmag-szaporítása. A cégcsoport fejlesztő munkáját jól érzékelteti, hogy a forgalom 14%-át kutatás-fejlesztésre fordítja. Az ilyen jellegű kísérleteket világszerte mintegy 350 helyszínen végzi a Caussade Semences cégcsoport.

A szakmai program első előadója, dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzor asszonya számos szemléletes fotóval illusztrálva áttekintette a térségi talajok állapotát és azokat a művelési hibákat, melyek az elmúlt időszak tapasztalataiból merítve tanulságul szolgálhatnak az idei év vetési szezonja előtt a gazdáknak.

Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzora – fotó: Dr. Inczédy Péter

Kitért a tél végi esők különböző talajtípusokon bekövetkezett eliszapolódás-, porlemosódás-, ülepedés- és kérgesedésproblémájára, amelyek nem nélkülözhetik a személyes jelenlétet, esetenként az ásópróbát is a területen.

Szemléletes képeket láthattunk a helytelen művelőeszköz megválasztása okozta magágykészítési gondokról, az úgynevezett „szalonnás” talajfelületről, tavasszal kialakított „galuskákról”, és jó tanácsokat kaphattak a gazdák a talajgyógyítás technikájáról, módszereiről.

Rámutatott arra is, hogy nem szabad elkenni „a magágyalapot”, mert az a gyökerezést korlátozhatja, és az idei, sok helyütt nedves táblákon erre külön érdemes figyelmet fordítani, ezért ajánlatos a talajállapot-vizsgálat, különösen a túl nedves talajon vetett őszi kalászosok földjein.

Láthattunk egy összefoglalót az előző évekről áthúzódó károk hatásáról a talajokon:

Előző évekről áthúzódó károk hatása a talajokon

2014: enyhe, száraz tél = vízhiány. Mély beázás: május-szeptember. −> Por, kolloidlemosódás, eliszapolódás, szerkezet-összeállás, ülepedés.

2014: tenyészidő: kérgesség, mohosodás. Károk a nyári, az ősz eleji betakarítás, az őszi talajművelés során.

2014/15: száraz tél, késő májusi esők, száraz nyár.

2015. nyár: művelési dilemmák az ülepedett, összeállt, száraz talajokon.

2015. szeptember-október: 3 (?) hét késés esőzések miatt. Károk betakarításkor, műveléskor (szántás!), vetéskor.

2015. december: enyhe, nedves – téli művelés nem lehetséges

2016. január: 16 nap hideg: hideghatás (por!)

2016. február-március: esők, eliszapolás, ülepítés.

Előadásában nagy hangsúlyt kapott a helyes talajművelő eszközök megválasztása, és rámutatott arra, hogy nem minden esetben alkalmas az eke, de még a tárcsa használata sem valamennyi talajtípuson. Újra kell gondolni a kultivátoros alapművelés bevezetését, amelynek azonban a szakszerű tarlógondozás az előfeltétele. Mindehhez nélkülözhetetlen a pontos talajállapot-ismeret, amelyhez mindig szükség van az ásóra is.

Napjaink szélsőséges időjárása mellett ezért minden gazdának folyamatos tanulásra van szüksége a helyes döntések meghozatalához. A hasznos tapasztalatok megszerzése alapozza meg a célszerű művelőeszközök kiválasztását, de még a kísérleti kedvre is szükség van a biztonságos területismerethez. A talaj akupunktúrás gyógyításáról is kaptunk egy összefoglalást, aminek kulcsa valójában a talajlazítás.

Talajakupunktúra

• A kár helyének pontos ismerete
• A károk ismerete (klíma, művelési hiba, az okulás érdekében)
• Eszköz és erőgép energetikai kapcsolata (elérhető a tervezett mélység?)
• A talaj lazításra alkalmassága (száraz, de nem kiszárított)
• Adott helyzetben a legjobb megoldás alkalmazása: pl. esős év utáni évben vagy esős tavaszt követő nyáron nem lehet a korábbi szokást követni
• Időzítés: tarlóhántás előtt vagy után?
• Felszínelmunkálás
• Felszínelmunkálás eszköze (csak javíthat, nem ronthat!)
• Nincs 4-5-6 év lazítási forduló! Ha a talaj visszatömörödött, el kell végezni (alkalmas nedvességnél)

Dr. Fejes Ágnes, az FM Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztályának referense „Stratégia a GMO-mentes Magyarországért” címmel tájékoztatta az érdeklődőket a hazai és nemzetközi GMO-mentes stratégia elért eredményeiről.

Dr. Fejes Ágnes, az FM Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztályának referense – fotó: Dr. Inczédy Péter

A hazai sikerek között említette a 2005-ben létrejött MON 810 kukorica hazai moratóriumát, majd 2010-ben egy Amflóra néven engedélyezett GMO-burgonya 2013-ban történő forgalmazási engedélyének visszavonását.

A GMO-stratégia várható legújabb törekvései a GMO-növények köztermesztése tagállami tiltásának lehetősége, a GM-élelmiszer és GM-takarmányfelhasználás saját területen történő tiltásának lehetősége, majd a GMO-mentes fehérje stratégia kidolgozása, szövetség a GMO-mentes Európáért program elindítása és a GMO-mentes jelölés bevezetése.

A magyar GMO-mentes fehérje stratégia célkitűzése, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatással, valamint zöldítési program kiterjesztésével a hazai takarmányfehérje-előállítás minél nagyobb hányada GMO-mentes legyen.

Első lépésként 2016-ban várható a GMO-mentes jelölés bevezetése, amelynek alapja a GMO-mentes termelés átláthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása és annak jogi alapja. A jelölés várhatóan önkéntes lesz, és kiterjed a hús, hal, tej, tojás, méz és méhészeti termékek, növényi alapanyagok, takarmány területére.

Rövid kávészünet után a rendezvényt támogató cégek mutatkoztak be, illetve ismerették termékeiket.

Elsőként Kállay Csongor, a Mertcontrol ügyvezetője a minőség-ellenőrzés fontosságáról beszélt a magyarországi takarmánynövények mikotoxin-tartalmára vonatkozóan. Áttekintette, milyen mikotoxinok fordulhatnak elő a különböző takarmányokban, és ezek milyen veszélyeket rejtenek az állattenyésztés számára.

Megismerhettük a mérhető mikotoxin-határértékeket a nemzetközi ajánlások tükrében, és azt is, hogy milyen feladatokat vállalt ebben a munkában a Mertcontrol cég, amely ugyancsak kerepesi telephelyen végzi munkáját.

Kutas Attila, Franka Pál Tibor, dr. Birkás Márta és dr. Fejes Ágnes is tartott előadást – fotó: Dr. Inczédy Péter

A mikotoxinokkal szemben nagy jelentősége van a megelőzésnek, amelyben a megfelelő fémzárolt vetőmag és az okszerű agrotechnika és növényvédelem kap kulcsszerepet. A fizikai eszközök tárházából a tisztítás, esetenként a hőkezelés vagy mikotoxinok megkötése kerülhet jó eséllyel számításba, és a lehetőségek sorát bővíti a kémiai megoldás is.

Szemléletes példán mutatta fel az aflatoxin-szennyezettség határértékének mértékét, amely például 25 mt étkezési búzában – ami kb. félmilliárd búzaszemet jelent – összesen 0,002 mg/kg mennyiségben jelöl meg. Az említett tételben ez összesen nem éri el a 100 búzaszem mennyiségét. Ebből is érzékelhető, mekkora jelentősége van a mintavételezés technikájának és pontosságának.

Galovics Attila a Galldorf Zrt. képviseletében ismertette a hernádi vállalkozásuk munkáját. Az egykori baromfitelepből mára korszerű takarmányfeldolgozó üzemet létesítettek, döntően szója feldolgozására.

Az elmúlt évek klímaváltozása következében gyakran előforduló vízhiány, illetve öntözési gondok enyhítésére kínált megoldást Vattay Péter, az ÁG. Árugarancia Kft. ügyvezető igazgatója a nemzetközi szabadalommal védett VízŐr termékének bemutatásával.

A forradalmian új talajkondicionáló több mint egy évtizedes kutatás eredménye, amelyben az ELTE TTK, a SZIE kutatói és számos pénzügyi és közgazdasági szakember vett részt az érdekelt gazdálkodók közreműködésével. A Water Retainer márkanéven jegyzett VízŐr mind szántóföldi gyümölcsösökben, mind kertészeti kultúrákban bármely talajtípusnál alkalmazható, de jó eredményeket értek el zöldségtermesztés és parkok dísznövényei kezelésével is.

A cégtulajdonos ismertette a felhasználási, kijuttatási javaslataikat, és beszámolt a termék alkalmazásával szerzett tapasztalatokról, bemutatva a referenciagazdaságokat is.

A programot Tyukász Ferenc, a Caussade területi képviselőjének „Vetőmagok mesterfokon” című előadása zárta, amelyben sorra vette a cég nemzetközi mércével is rangos helyen elismert vetőmagválasztékát.

Tyukász Ferenc, a Caussade területi képviselője – fotó: Dr. Inczédy Péter

A Caussade 2016. évi portfóliója

Egy összefoglaló táblázatból megismerhettük a kukoricahibridek választékát, de hasonló táblázatokat láthattunk a napraforgóhibridjeikről, valamint a kalászos és lucernafajtáikkal szerzett termesztési tapasztalataikról is.

Caussade Semences kukoricahibridek 2016.