A sikeres növénytermesztés elképzelhetetlen sikeres gyomirtás nélkül

A versenyképes gabonatermesztés alapja a sikeres gyomirtás. Az őszi búza gyomnövényzetéről legátfogóbb képet az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés adja, mely szerint az őszi búza legfontosabb tíz gyomnövénye között az első helyen az ebszékfű (Matricaria inodora), a másodikon a parlagfű (Ambrosia atremisiifolia), az ötödiken a ragadós galaj (Galium aparine) szerepelt a rangsorban. Az évelők közül az első tíz gyomnövény között volt a mezei acat (Cirsium arvense) és az aprószulák (Convulvulus arvensis) is.

Évelő gyomnövény: a mezei acat — fotó: KITE Zrt.

Az azóta eltelt több mint tíz év alatt a gyomfajok borítottsági értéke és a sorrendje is változott, de a magról kelő és évelő kétszikű gyomok továbbra is meghatározóak maradtak az őszi búzában. Az utóbbi években megfigyelhető kétszikű gyomok, fajok közül a tyúkhúr (Stellaria media), a repcében is problémás sebforrasztó zsombor (Descurainia sophia) és a mezei árvácska (Viola arvensis) előretörése. Mindemellett az ebszékfű, a mezei acat és a ragadós galaj továbbra is meghatározó gyomnövénye maradt a búzának. A parlagfű továbbra is az élmezőnyben van, igaz, jellemzően a tarlón mutatja meg magát. A vetésterület jelentős részén ma már herbicidtoleráns napraforgó kerül elvetésre, melynek az árvakelése is hordozza ezt a tulajdonságot, ezért az ellene való védekezés odafigyelést igényel.

A KITE Zrt. által forgalmazott Corte SE az egyik legszélesebb hatásspektrumú kétszikű gyomirtó szer, ami az aminopiralid + 2,4-D észter + floraszulam hármas hatóanyagkombinációnak köszönhető. A floraszulam a szulfonil-anilidek csoportjába tartozó ALS gátló, mely a növények antociánosodását és lassú pusztulását okozza. Az aminopiralid a piridinkarboxilsav a 2,4-D a fenoxi-alkán-karbonsavak hatóanyagcsoportjába tartozik és a hormonrendszerre van hatással, a növények csavarodását és gyors pusztulását okozza. Mindhárom hatóanyag szisztemikus, de eltérő helyen fejti ki hatását, ami a hatékonyságot nagyban javítja, illetve ezáltal a rezisztencia kialakulásának a kockázata csekély.

Corte SE hatása a mezei acatra — fotó: KITE Zrt.

A Corte SE-t tavasszal a kultúrnövény két nóduszos fejlettségéig lehet kijuttatni. A magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 leveles, a ragadós galaj 3-4 levélörvös (az 5-6 örvös galajt is elpusztítja), a mezei acat a tőlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb a készítményre. Őszi kalászosokban magról kelő gyomok ellen elegendő a 0,8 l/ha, az évelő fajok esetében viszont már indokolt az 1,0 l/ha dózis használata a megfelelő hatás elérése érdekében.

A késő ősszel, illetve kora tavasszal kelő gyomok közül érzékeny a készítményre a tyúkhúr, az ebszékfű, a parlagi és a szöszös pipitér, a sebforrasztó zsombor, illetve a klasszikus gabonagyomok, a pipacs és a mezei szarkaláb. A tavasszal kelő nyárutói gyomok közül a parlagfű és az árvakelésű napraforgó (az IMI és a SU is) ellen is kiváló hatást biztosít. Az évelő fajok közül meg kell említeni a mezei acat elleni kiemelkedő hatékonyságát.

Corte SE hatása az ebszikfűre — fotó: KITE Zrt.

Az utónövényeket illetően a kezelés évében a betakarítást követően dózistól függetlenül ősszel káposztarepce és kalászos gabona, míg a következő év tavaszán napraforgó, kukorica, cukorrépa, tavaszi kalászos, rizs, mustár, olajretek, kender, len, mák, hagymaféle, facélia vethető, káposztaféle palántázható.

A KITE Zrt. kukorica-gyomirtó szer ajánlatából

A kukorica növényvédelmének a gerincét alkotja a gyomirtás, annak hatékonysága nagyban meghatározza a termesztés eredményességét. A kukorica gyomflórájában számos veszélyes magról kelő és évelő kétszikű gyomnövény található. A kukoricában a kétszikű fajok közül az ötödik gyomfelvételezés idején a legnagyobb borítottsággal rendelkező leggyakoribb tíz gyomfaj közül meg kell említeni az élen szereplő parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia), a fehér libatopot (Chenopodium album), a szőrös disznóparéjt (Amaranthus retroflexus), a csattanó maszlagot (Datura stramonium) és a karcsú disznóparéjt (Amaranthus chlorostachys), az évelő fajok közül a mezei acatot (Cirsium arvense) és az apró szulákot (Convolvulus arvensis).

A 2018/2019 évben végzett hatodik országos gyomfelvételezés végleges eredményei ugyan még nem jelentek meg, de az utóbbi években egyértelműen megfigyelhető a parlagfű, csattanómaszlag, árvakelésű napraforgó, a varjúmák és a szárazabb évjáratokban a mezei acat előretörése.

Magellán hatása a mezei acatra — fotó: KITE Zrt.

A Magellán fluroxipir + floraszulam + klopiralid hármas hatóanyag-kombinációt tartalmazó, széles hatásspektrumú kétszikű gyomirtó szer. A floraszulam ALS gátló hatására kezdetben antociánosodás, majd sárgulás, nekrózis tapasztalható, illetve a hajtás- és a gyökércsúcs növekedése leáll. A gyomnövény teljes pusztulása 2-4 hét alatt következik be. A klopiralid és fluroxipir hormonszerű tüneteket okoz, hatásukra az érzékeny gyomok csavarodnak, torzulnak és fokozatosan sárgulnak, majd 1-2 héten belül (a hőmérséklet és az időjárás függvényében) elpusztulnak.

A Magellán 1,25 l/ha-os dózisa kiváló hatást biztosít az árvakelésű napraforgó (IMI és az SU ellen is), illetve a parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok ellen, azok 2-4 leveles állapotában. Az évelő kétszikű fajok közül a mezei acat tőlevélrózsás, az aprószulák és sövényszulák 10-15 cm fejlettségi állapotában a legérzékenyebb a készítményre, ez esetben a 1,5 l/ha dózisban történő használata javasolt. A készítmény önmagában kijuttatva a kukorica 4 leveles fejlettségtől egészen 6 leveles fejlettségig használható. A kezelés időpontját elsősorban a gyomok fejlettségéhez kell igazítani.

Magellán hatása az aprószulákra — fotó: KITE Zrt.

Az utóvetemény-kérdést illetően, a főnövény kipusztulását követően kukorica vethető, a rendeltetésszerű használat tekintetében nincs vetésváltásra vonatkozó korlátozás.

Bővebb információkért látogassa meg a KITE Zrt. honlapját vagy keresse bizalommal a KITE agronómiai szaktanácsadóit.

Nagy László
fejlesztőmérnök