Május utolsó hetében folytatódott a kora nyári, túlnyomóan száraz időjárás. Néhol esett egy minimális csapadék, de ezt gyorsan felszárította az erős szél, ami szintén jellemző volt az elmúlt napokban. Június első napjaiban a mostani lehűlés után, fokozatosan melegedik majd a hőmérséklet. A viszont hétvégére újabb záporokat, zivatarokat jósolnak. Sajnos nem valószínű, hogy az érkező csapadék elég lesz a szomjazó növényeinknek.

Őszi kalászosok: a kalászfuzáriózis veszélye még nem múlt el

Az őszi kalászosaink többsége már a virágzás végén jár, sőt már a szemképződés is megkezdődött. Mivel az elhanyagolható mennyiségű csapadék, ami érkezett, gyorsan fel is száradt, nem volt kedvező körülmény a kórokozók számára. Jelentős változás így nem következett be növénykórtani szempontból a kalászosainkban.

A korábban megjelent betegségek, mint a lisztharmat (Erysiphe graminis) vagy a szeptória (Septoria tritici) nem terjedt tovább, sőt visszaszorult. Ugyanakkor a kalászfuzáriózis (Fusarium graminearum, F. culmorum) veszélye még nem múlt el!

őszülő árpamező

1. ábra: Őszülő árpamező – fotó: Lepres Luca

A legnagyobb gondot a csapadékhiány okozza

A vetésfehérítő bogár (Oulema spp.) lárváinak kelése elhúzódó, de május utolsó hetében a nagyja kikelt. Illetve a védekezések hatására a kártevő népessége átmenetileg visszaesett, de az új kelések miatt még emelkedhet a kártétel veszélye. Amire még figyelni kell, az a levéltetvek (Macrosiphum avenae, Shizaphis graminum) jelenléte. Sok helyen a levelek mellett már a kalászt is károsítják.

A legnagyobb problémát azonban a csapadékhiány okozza a kalászosokban, az alsóbb levelek már „felsültek", de egyelőre még meg van az a levélfelület, ami a szemek kineveléséhez szükséges. Habár az eddigiek alapján, nem számíthatunk idén kifejezetten jó termésre.

őszi búza

2. ábra: Az őszi búza alsóbb levelei száradnak az aszály miatt – fotó: Lepres Luca

A betegségek kevésbé jelentek meg a repcetáblákban

Az őszi káposztarepce jól kötődött, a becők fejlődése folyamatos. A kártevők imágói elhagyták a táblákat, mostanra a becőormányosok (Ceutorhynchus assimilis) lárvái, melyek rágják a becők tartalmát.

A betegségek kevésbé jelentek meg a repcetáblákban, hiszen a szárazság ezeknek sem adott jó feltételeket. A szárrák (Leptosphaeria maculans) tüneteinek gyakorisága mérsékelten emelkedik, a fehérpenészes szártő korhadás (Sclerotinia sclerotiorum) pedig csak észlelési szinten van jelen.


Megkezdődött a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke rajzása

A kukoricatáblák igen eltérő fejlettséget mutatnak, azonban a növények zöme már elhagyta a csírakori kártevők szempontjából veszélyes fenológiai állapotot. A gyomirtások eredménye is jól látható mostanra. Néhol találkozhatunk liluló növénykékkel, amely elváltozás tápanyag felvételi zavart jelez.

A kukorica szempontjából még fontos, hogy megkezdődött a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) rajzása, de egyik sem igényel gyors beavatkozást.

kukorica

3. ábra: Jól fejlett, egészséges kukorica állomány – fotó: Lepres Luca

A napraforgóban megjelent a peronoszpóra primer tünete

A 6-8 leveles napraforgót továbbra is a levéltetvek ostromolják, már több helyen védekeztek is ellenük. A fekete répa-levéltetű (Aphis fabae) és a sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi) a leggyakoribb fajok. Kórtani szempontból is van már mit figyelnünk a növényeinken, mert több helyről jelezték, hogy megjelent a peronoszpóra (Plasmopara halstedii) primer tünete.

peronoszpóra a napraforgón

4. ábra: A napraforgó peronoszpóra primer tünete – fotó: Lepres Luca