Egy szokatlanul száraz tél után a csapadékhiányos időszak márciusban is folytatódott, ami miatt a legnagyobb probléma, hogy növényeink szenvednek a tartós vízhiánytól, melynek következtében a fejlődésben is visszamaradottak. Azonban az időjárás-előrejelzés szerint a hét második felére megérkezik hozzánk a várva várt eső.
Március 13-án így porzott a föld az őszi búza hengerezése közben – fotó: Lepres Luca
Milyen állapotban vannak az őszi kalászosok?
Az őszi kalászosok igen vegyes képet mutatnak, sok helyen még csak a bokrosodás elején járnak a növények. Azonban vannak egészen megnyugtató összképet mutató állományok is, ahol a kedvezőtlen időjárás következménye kevésbé kivehető.
Az őszi búza fejlődése vontatott a szárazság miatt, a sorok jól kivehetőek... – fotó: Lepres Luca
Ez az állomány a kedvezőtlen körülményekhez képest igen jól bokrosodott – fotó: Lepres Luca
Jó hír azonban, hogy a szárazság a kórokozóknak és a gyomnövényeknek sem kedvezett. Az őszi kalászosokban így a csapadékos időjárás bekövetkeztéig nem kell a levélbetegségek terjedésére számítanunk. Illetve a gyomnövények kelése és borítása is jelentős mértékben elmarad az ilyenkor megszokottól.
Az időjárás javulásával hamarosan megkezdődik vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) betelepedése a táblákba. Az imágók ellen nem védekezünk, de érdemes nyomon követnünk azok számát, mert segíthet a várható lárvakártétel nagyságának becslésében és a kezelések időzítésében.
Milyen repcetermés várható?
Az őszi káposztarepce is sínylődik ebben a vízhiányos időszakban, és a hiányos kelések sem vetítenek előre jó termést. Ha rövid időn belül nem érkezik számottevő csapadék a repcetáblákra, nagy veszélyben lesznek a növényeink, mert a hőmérséklet-emelkedés hatására betelepülő és felszaporodó kártevők súlyosan károsíthatják az amúgy is rossz állapotban lévő növényeinket. Emiatt nagyon résen kell lennünk az ellenük való védekezés tekintetében.
Ha a kihelyezett csapdák (sárga tálak, sárga ragacslapok) szárormányosokból – nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi), repceszárormányos (Ceutorhynchus quadridens) – napi 10-15 egyedet, -fénybogárból (Meligethes aeneus) napi 10 egyedet fognak, indokolttá válik a védekezés megkezdése. Azaz itt az ideje a rovarölő szeres permetezésnek, amennyiben még nem tettük meg!
Bőven fogott szárormányost és repcefénybogarat is a sárga lap – fotó: Lepres Luca
A fómás betegség (Leptosphaeria maculans) tünetei jelen vannak az idős leveleken, de egyelőre csak gyenge fertőzöttségi szinten. Terjedésére nem kell számítanunk, amíg csapadékosabbra nem fordul időjárásunk, de a hamarosan sorra kerülő regulátoros kezelések akkor is gátolni fogják a kórokozót.
Sínylődik a repce a vízhiánytól – fotó: Lepres Luca
Ez a repcetábla biztatóbb képet mutat – fotó: Lepres Luca
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
