Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. vezetőjével készült interjúnkban arra keressük a választ, hogy miért nem tud jelentősen nőni Magyarországon a szója vetésterülete, holott a 2022-es történelmi aszály idején is bizonyított, ráadásul nagy rá a kereslet. Cikkünkben szeretnék rávilágítani arra, hogy miért érdemes belevágni a szójatermesztésbe.

Hol tartunk most? A szója vetésterülete 2022-ben 67 ezer hektár körül alakult, a hektáronkénti termésátlag pedig 1,8-1,9 tonna volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 20 éves távlatban közel háromszorosára nőtt a vetésterület, viszont nagyságrendileg jóval nagyobb teret is kaphatna a növény, ha figyelembe vesszük azt, hogy a jelenlegi, gazdákat érintő problémák többségére megnyugtató választ tud adni a szója.

5 érv a szója mellett:

  • akár nitrogénműtrágya nélkül is termeszthető,
  • olcsóbban finanszírozható a termelés,
  • kevés csapadék mellett is stabilabban terem, jobban bírja a hőstresszt, mint például a kukorica,
  • szárítás nélkül is termeszthető (korai tenyészidővel),
  • nagy rá a piaci kereslet.

Sosem felejtjük el 2022-t: a gázárak az egekbe emelkedtek, ami miatt a műtrágya is megdrágult. A finanszírozási költségek ugyancsak megemelkedtek, kétszer is meg kell gondolni, hogy mit és milyen futamidőre finanszíroztatunk, és túl vagyunk egy katasztrofális mértékű aszályt hozó szezonon.

"2023-tól az alkalmazkodás kell, hogy legyen a kulcskérdés. Annyit tudunk tenni, hogy elgondolkodunk, milyen kultúrát választunk, és itt jön a képbe a szója"

– mondta Bene Zoltán.

szója

A szója nitrogénműtrágya nélkül is termeszthető – Fotó: Shutterstock

A szója egy takarékos növény, nitrogénműtrágya nélkül is termeszthető

A szója lényegében függetleníteni tudja magát a gáz és így a nitrogénműtrágya árától. Amennyiben a technológiai fegyelem be van tartva, és minőségi vetőmagot választ a gazda, abban az esetben kellő mennyiségű és minőségű gyökérgümő tud kialakulni, és így teljesen önellátóvá válhat a növény, várhatóan nincs szükség nitrogén-utánpótlásra. A szója nitrogénigényéről saját maga képes gondoskodni, így kijelenthetjük, hogy ez egy takarékos növény.

A szokás az, hogy a kezdő dózisként 50-100 kg nitrogénműtrágyát juttatnak ki a gazdák hektáronként, ami a 60-70 ezer hektár tekintetében kb. egy milliárd forintos összeg. Ez az egymilliárd forintos költség márpedig javarészt elkerülhető tétel lenne. Bene Zoltán ezt a német és az osztrák gazdák gyakorlatára alapozza, akik  jellemzően nem szórnak ki nitrogénműtrágyát a szója alá.

Ausztriában egyharmad akkora szántóterületen, mint a magyar szántók összterülete, 92 ezer hektáron vetettek szóját. Ha csak Vas megyét (3336 m2) és a szomszédos Burgenlandot (3962 m2) hasonlítjuk össze a hasonló klimatikus adottságok miatt, akkor azt látjuk, hogy a 19 százalékkal nagyobb burgenlandi területhez képest dupla akkora a szója vetésterülete, mint Vas megyében, az ország második legnagyobb szójatermő területtel rendelkező megyéjében. Valamit biztosan tudnak az osztrák gazdák, és nekünk is érdemes számba venni a szója termesztése melletti érveket.

Drága a pénz, meg kell gondolni, hogy milyen futamidővel finanszíroztatjuk a termelést

A kukoricához képest a termelési ciklus alatt kevesebb inputanyagra van szükség szója termesztése esetén, a finanszírozási költségek növekedését figyelembe véve ez is egy fontos szempont, hiszen nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy "olyan drága legyen a pénz, mint most. Akár havi 2 százalékos kamatokról beszélünk".

Milyen választ adunk az évszázad aszályára?

A szója termesztése sem képzelhető el csapadék nélkül, de a szélsőségekkel –, amelyek a kutatók szerint egyre gyakrabban fognak érkezni – meglehetősen jól megbirkózik.

A szója 2022-es termésátlaga az előző 5 év átlagához viszonyítva 24 százalékos csökkenést mutat. (A kukorica terméskiesése 50 százalék körüli.)


A szója bekerülési költsége körülbelül egy tonnás hektáronkénti termés körül van, a termeléshez kötött támogatást is beleszámítva. Ez a támogatás nagyon egyszerű feltételek mellett vehető igénye: gazdálkodási naplót kell vezetni, fémzárolt vetőmagot kell használni, és legalább egy tonna termést szükséges igazolni. Mindezért körülbelül 70 ezer forintos termeléshez kötött támogatást lehet igénybe venni, a termelési költségek körülbelül egy negyedét meg lehet kapni ebből a keretből.

A most induló támogatási ciklusban pedig magasabb, 15,96 millió euró lesz a keretösszeg, ami 22%-os emelkedést jelent az előző ciklushoz képest. "De ne a támogatásért vessük, hanem érdemes ezt a pénzt olyan segítségnek tekinteni, amely átlendítheti a kezdő szójatermesztőt a nehézségeken, segít az első év kezdeti hibái okozta kár mértékének a csökkentésében" – hívta fel a figyelmet Bene Zoltán.

Az 1,9  tonnás átlagtermés tehát azt jelenti, hogy az aszály ellenére is az 1 tonna feletti termés már profitot hozott a szójatermelőknek, az AKI adatai szerint a szójabab termelői ára 2022 októberében 260 ezer forint volt tonnánként, jelenleg pedig 200 ezer forint körül mozog az árszint. (Az árcsökkenés összhangban van minden más termény árának alakulásával.)

szója termesztése

A szója jobban ellenáll a hőstressznek mint például a kukorica – Fotó: Shutterstock

A profitba pedig nem számoltuk bele azt, hogy milyen kedvező hatása van a szójának az utóveteményre nézve: az ökölszabály szerint a szója után vetett kalászos 0,5-1 tonnával többet hoz hektáronként.

Azaz röviden: az aszályra adott válaszok közül az egyik valós alternatíva lehet a szója termesztése.

Nézzük, mit bír ki a szója!

Egy, a michigan-i egyetemről származó tanulmány szerint például a kukorica esetében a hőstressz-küszöbérték 35 fok, a szójánál viszont 40 fok körül alakul. Azaz 5 fokkal nagyobb a mozgástér, jobb esélyekben bízhatunk a nyári forróságban, tovább bírja a szója káros következmények nélkül. Az átlaghőmérséklet emelkedése pedig nem fog megállni, a klímaváltozás zajlik, Magyarországon ráadásul az átlagnál is nagyobb mértékben emelkedik az átlaghőmérséklet. "Figyelemreméltó, hogy van egy olyan növényünk, amely nagyobb szélsőséget is kibír. Márpedig ez a tűrőképesség nélkülözhetetlen lesz, a nyári hőhullámok hossza és erőssége feltételezhetően még tovább fog emelkedni" – fejtette ki Bene Zoltán.

Az EU a saját szójaigényének csak kevesebb mint 5 százalékát állítja elő

Az importfüggőség komoly probléma, azonban ez egy lehetőség is. Magyarországon valamivel jobb az arány, mint az unióban, de hazánk is szójaimportra kényszerül, több mint 80 százalékban vagyunk rászorulva a tengeren túlról érkező szójababra és feldolgozott változataira. Az aminosav-összetételének köszönhetően a szója egy nehezen helyettesíthető növény, speciális piaccal és feldolgozói háttérrel.

Lejárt a megszokásból eredő döntések korszaka

A profitmaximalizálás és a rutinszerű döntések helyett inkább a stabilabb jövedelemre és a nagyobb biztonságra érdemes fektetni a hangsúlyt. "A szója letette a névjegyét a 2022-es történelmi aszály során, jó alternatíva lehet azoknak a gazdáknak, akik nyitottak az eddigiektől kicsit eltérő megoldásokra. A nagy területen vetett kapás kultúrákban eddig mindig meg lehetett találni a számítást, de most például nem tudjuk, hogy a földgáz szűkössége jelentkezni fog-e újra, ami egyébként majd megjelenik a gáz árában, nem tudjuk, hogy ősszel nyugodtan, olcsó gázzal száríthatjuk-e a terményt. A szója vetésével a N-pótlás költségét megtakaríthatjuk, egy korai érésű szójával pedig a szárítás is nagy valószínűséggel elkerülhető, és bár csapadék nélkül a szója sem terem, de nyugodtabban várhatja a gazda a hőség és az aszály végét a nyári időszakban" – összegzett Bene Zoltán.