Európai viszonylatban – akár fizikai szerkezetében, akár kémiai szennyezettsége alapján – a magyar talaj minősége jónak tekinthető. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok. A problémák a helytelen talajművelésre, az iparszerű mezőgazdaságra, a túlzott és nem okszerű kémiai szerek használatára vezethetők vissza. Ezeket a folyamatokat meg kell fordítani – írja a novenyvedoszer.hu a Kwizda Agro Hungary Kft. rendezvényén elhangzottak alapján.
A termőréteg fele már most is hiányzik – fotó: pixabay.com
Az emberiség jólétét meghatározó globális probléma
Félő, hogy amennyiben a talajaink elveszítik a termékenységüket, akkor ellehetetlenül az egész tápláléklánc és maga a földi élet is. Dr. Czinege Erik növénytáplálási innovációs menedzser véleménye szerint olyan megoldásokat kell találnunk és alkalmaznunk, amelyek kedvező hatással vannak a talaj szerkezetére, illetve növelik és szervesanyag-tartalmát. Ez egy olyan globális probléma, amely meghatározza az emberiség jólétét, egészséges talajon, tiszta élelmiszert tudunk előállítani, aminek köszönhetően egészséges marad az emberiség is.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy milyen módszerekkel lehet és érdemes beavatkozni: kémiai, vagy természetes megoldásokkal.
A szakértő szerint az egyik ilyen lehetséges módszert a forgatás nélküli talajművelés jelentené, ami bár nem újdonság, mégis kevés termelő alkalmazza. Pedig ezen megoldás által lenne egészséges a talajszerkezet, amelynek hosszabb távon is érvényesülne a pozitív hatása, viszont, – ahogy a szakember megjegyezte – lehetnek rövid távú káros következményei is a talajból feltörő különböző gombák és rovarok elszaporodásával.
Minél mélyebb szerkezetű talajt kellene kialakítani azért, hogy ne legyen többé úgynevezett eketalp réteg – fotó: pixabay.com
A gazdálkodók csak a talajréteg felső, harminc-negyven centiméterében gondolkodnak
"Segítségül kell hívni a talajban lévő hasznos baktériumokat, amelyeknek óriási szerepük van akár a talaj szerkezetében, akár a szervesanyag-tartalom növelésében. Ezért azok a gazdálkodók lehetnek sikeresek, akik a termesztésüket egy egész egységként kezelik. Vannak már olyan hibrid növények, amelyek kevesebb vizet párologtatnak el ahhoz, hogy 1 kg szárazanyagot előállítsanak. Érdemes ezért olyan kukorica hibridet választani, amelynek ez az értéke kedvező. A másik fontos szempont a talajművelés, amikor minél mélyebb szerkezetű talajt kellene kialakítani azért, hogy ne legyen többé úgynevezett eketalp réteg. Ez ott alakul ki, ahol éveken keresztül 20-30 cm mélyen történik csak a szántás, amellyel azt érjük el, hogy oda koncentrálódik a növényzet gyökere, mert nem tudja áttörni azt a kemény réteget, s a víz sem tud átszivárogni " – mondta Czinege Erik.
Egy uniós felmérés aggasztó eredménnyel zárult: kiderült, hogy a termőtalajaink hetven százaléka leromlott állapotú. A gazdálkodók ugyanis csak a talajréteg felső, harminc-negyven centiméterében gondolkodnak, viszont ehhez képest a talaj legalább másfél-két méter vastagságú.
A termőréteg fele már most is hiányzik, ezért minél jobban leépül a talaj biológiai aktivitása, a növények annál kevésbé tudják majd felvenni a tápanyagot és a vizet. Hosszabb távon ennek az lesz a következménye, hogy még a megfelelő műtrágya kijuttatása ellenére sem tudunk olyan terméseredményeket elérni, mint korábban.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
