Szabó Leventével készült interjúnkból kiderül, hogy
- a gyakorlatban hogyan lehet megfelelni a szabályoknak a 12 százaléknál meredekebb lejtésű szántóterületeken,
- mi kell ahhoz, hogy (újra) jövedelmező legyen a szántóföldi növénytermesztés,
- hogyan érhető el, hogy kevésbé legyen kiszolgáltatott a gazdálkodó,
- milyen újdonságok szerepelnek a KITE Zrt. portfóliójában.
Szabó Levente a KITE Zrt. vezérigazgatója – fotó: KITE Zrt.
2023-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját a KITE Zrt. Hogyan néz majd ki a KITE Zrt. és a magyar agrárium következő 50 éve, milyen fejlődési irányokat, hangsúlyokat lát?
– A KITE Zrt. az elmúlt 50 évben olyan újdonságokat, technológiai fejlesztéseket tett le az asztalra, melyek komoly színvonalat jelentettek és jelentenek napjainkban is. Ez a színvonal meghatározza az előttünk álló időszakot.
Fontos látni azt, hogy a környezetvédelmi irányelveknek, a szabályozásoknak való megfelelés az elkövetkező 10 évben valós kihívást fog jelenteni a mezőgazdaság számára. A 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitika meglehetősen sok zöld elvárást tartalmaz, ezek létrehoznak egyfajta megfelelési kényszert. Emellett a kényszerből fakadó technológiaváltás lehetőség is. Többek között a kapásnövények termesztése kapcsán a 12 százalék feletti lejtésű területeket tekintve több korlátozás lépett életbe és ez számos új ötlet kidolgozását eredményezte. A megfelelés ebben az esetben nemcsak a gazdák számára, hanem nekünk is kihívás, hiszen olyan gépes és szoftveres megoldásokat fejlesztettünk, amelyekkel a gazdálkodók meg tudnak felelni a lejtős területeken érvényben lévő elvárásoknak, sőt a hatékonyságot is tudják fokozni. A szintvonalak mentén meg lehet határozni, hogyan haladjon a traktor a vetőgéppel, ezt követően pedig az egész technológiai sort ehhez kell igazítani, legyen szó növényvédelemről vagy éppen differenciált tápanyag-kijuttatásról a tőszámmal összefüggésben. Mi kidolgoztuk a működőképes megoldást ehhez.
A gyakorlatban hogyan néz ki tehát a lejtős területek megművelése? Az erózióvédő sávok kialakítása miatt elhangzott már az a félelem, hogy a különböző irányban lejtős domboldalak úgy fognak kinézni, mint a sakktáblák.
– Tavaly októberben Herceghalmon szántóföldi bemutató keretén belül ismertettük meg a gazdákkal azokat a komplex technológiai megoldásokat, melyek felhasználhatók a mezőgazdaság korszerűsítésére és a hatékonyság növelésére. Az erózióval érintett területeken a technológiai beavatkozásokat alapos felmérés előzi meg, ilyenkor valóban sakktábla szerűen kell megtervezni és egyes esetekben e szerint elvégezni a vetést, betakarítást. Előfordul, hogy a tábla egyik és másik részén vetett sorok merőlegesek lesznek egymásra, ilyenkor nem túl egyszerű a technológiai beavatkozást eszközölni, viszont a georeferált adatok felhasználásával, a korábbi műveletek során használt nyomvonalak eltárolásával a gép végre tudja hajtani a beavatkozást, ami nagyban segíti a gépkezelő munkáját.
Mondhatjuk akkor azt, hogy ezeken a lejtős területeken már precíziós technológia nélkül nem lehet boldogulni?
– Valóban, ez nemcsak rávezeti a precíziós gazdálkodásra a termelőket, hanem rá is kényszeríti őket. Amennyiben a gazdálkodó meg akarja feleltetni a termelését a feltételességi előírásoknak, vagy nem akarja kihagyni a vetésforgóból a kukoricát vagy éppen a napraforgót, akkor muszáj áttérnie erre a technológiára.
Ez azért fontos számunkra, mert itt az alkalom, hogy bebizonyítsuk, a KITE Zrt. által fejlesztett PGR (Precíziós Gazdálkodási Rendszer) alkalmas arra, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a termelőknek. A számok azt mutatják, hogy jelentősen lehet növelni a költséghatékonyságot a PGR-rel és a hozzákapcsolódó szaktanácsadással, valamint a mostani terményárak, inputanyagárak mellett sem lehetetlen nyereségesen gazdálkodni.
Az összegyűjtött adatok (magassági pontok, NDVI térképek és az ezekből származtatott domborzati paraméterek, valamint a termőképesség) felhasználásával elő tudunk állítani egy multipoligon zónatérképet, ami jól reprezentálja a tábla sajátosságait, egyben meg is határozza a precíziós talajmintavételezés releváns pontjait, mindemellett pedig segítséget nyújt a változtatható művelés alapját jelentő előírástérkép készítéséhez is.
Szintén a megfelelési kényszer fogja részben elháríthatatlanná tenni az autonóm megoldások megjelenését is. Az állattenyésztésben ez már a valóság, nem kell külső beavatkozás ahhoz, hogy pontosan el tudjuk végezni a fejést, a takarmányozást és a kapcsolódó adatokat begyűjtsük, információvá alakítsuk.
A zárt termelőberendezésekben már több helyen teljesen automatikusan zajlik az öntözés és a tápoldatozás. Emellett, a szántóföldön is az lesz a cél, hogy elterjedjenek az autonóm megoldások, bár a munkavégzéshez valószínűleg mindig szükség lesz emberi erőre. Azonban, úgy vélem számos technológiai beavatkozás automatizálható lesz és autonóm traktorok fogják húzni a munkagépeket, az persze kérdés, hogy a szabályozást hogyan lehet majd ennek megfeleltetni.
Elsőként azt gondolom, hogy az ültetvényrobotok fognak nagyobb teret kapni, mert azokat szeparáltan, viszonylag kockázatmentesen, biztonságosan lehet üzemeltetni, főként, ha egy zárt termesztő-berendezésről van szó. Van is ültetvényes kísérletünk Derecskén, a meggyültetvény zöldmunkáját a betáplált program szerint el lehet végezni egy eszközhordozóval kiegészített autonóm traktorral, amely a metszést és a permetezést is maga tudja elvégezni. A szántóföld más kérdés, mert nem lehet valóban autonóm egy traktor addig, amíg ki kell, hogy menjen a közútra, illetve a munkagépet sem tudja maga lecserélni.
A számok azt mutatják, hogy jelentősen lehet növelni a költséghatékonyságot a PGR-rel és a hozzákapcsolódó szaktanácsadással – fotó: KITE Zrt.
A precíziós gazdálkodás néhány évvel ezelőtt még inkább a mezőgazdaságon belül egy külön terület volt, de ma már egyre inkább áthatja az egész gazdálkodást. Az új pályázati felhívásokban például a digitalizáció már értékelési szempontként meg fog jelenni, és nem csak a precíziós pályázatban. A gyakorlatban is ez látható, egyre inkább teret nyernek a digitális megoldások?
– Aki nyitott az újdonságra, az már felismerte az agráradatok felhasználásában rejlő lehetőségeket, és valamilyen formában elkezdte a precíziós gazdálkodást. A PGR-ben több mint 400 ezer hektáron végzünk szaktanácsadást.
A célzott támogatások is ebbe az irányba mutatnak, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a korszerű gépek beszerzése nem elég, a precíziós technológiák alkalmazásához szükséges tudást is át kell adni a gazdálkodóknak.
Úgy látjuk, hogy a jelenlegi gazdasági környezet hajlamosítja a termelőket arra, hogy egyre inkább foglalkozzanak ezzel, hiszen míg az előző években kimagaslóan magas terményárak voltak és kontrollálható volt a költségszint is, addig most egészen más folyamatok zajlanak. A terményárak visszakorrigáltak a 2021-es szintre, gazdaságilag válik indokolttá a korszerűbb technológiai megoldások használata.
Szerintem, ha akár egyetlen termelési ciklus során beigazolódik a gazdálkodó számára, hogy a technológia alkalmazása anyagilag is jó döntés volt, akkor fel fog gyorsulni a terjedése.
A termelőknek a digitalizáció mellett a diverzifikálással, az új művelésmódokkal is foglalkozniuk kell most, de a realitás az, hogy mindent nem tudnak egy csapásra megváltoztatni. Mi az, amiben viszont érdemes váltani? Hogyan lehet kevésbé kiszolgáltatott helyzetben a gazdálkodó?
– Olyan növényekben érdemes gondolkodni, amelyek nem igazán "divatosak", de van célpiacuk. A szántóterületeink 80 százalékán a klasszikus növényeket termesztjük, ezen érdemes volna változtatni.
Természetesen mindig szükség lesz búzára, repcére, kukoricára, napraforgóra, csemegekukoricára, sőt szójára is. Azért azt fel kell ismerni, hogy ilyen leegyszerűsített vetésszerkezet mellett az elmúlt 10 év átlagában jellemző jövedelemszint nem lesz feltétlenül tartható a továbbiakban. A konvencionális termékek ára visszakorrigált a 2021-es szintre, és ilyenkor törvényszerű, hogy olyan alternatívák felé fordul az agrárium, aminek van piaca, ilyen az őszi borsó, őszi bab, lóbab. Ezeket a növényeket is lehet takarmányozási céllal termeszteni, de nem biztos, hogy a célpiaca Magyarország.
A cirok is sokszor előkerül, mert jól tűri aszályt. Sokan azért idegenkednek tőle, mert azt gondolják, nincs piaca.
– Vannak olyan takarmánygyártással foglalkozó szereplők, akik igenis fontosnak tartják a cirok bevételét a receptúrába, de exportlehetőség is van például Olaszországba.
Valamilyen okból kifolyólag mindössze annyit gondol a többség a cirokról, hogy aszályos időben, kevésbé jó talajon is megtermelhető és némileg helyettesíti a kukoricát. Ez igaz, de sokkal fontosabb érv mellette, hogy van egy valós célpiaca. A konvencionális növények természetesen könnyebben pénzzé tehetőek, de a céltermeltetés is fontos. A cirok tipikusan céltermeltetésben értékesíthető jól.
A céltermeltetésre tudatosan kell készülnie a gazdálkodónak és keresnie kell azt a termeltetőt, akivel egy előre meghatározott volumen szerint és előre meghatározott áron együtt tud dolgozni. Kiszámíthatóvá tehető a gazdálkodás, bár tény, hogy a profit maximalizálására nem feltétlen van így lehetőség. Lehet arra várni, hogy majd felmennek az árak, de sajnos látjuk, hogy fordítva is elsülhet.
Szerintem inkább abba érdemes fektetni az energiát, hogy minél magasabb termelési színvonalat érjen el a gazdálkodó, és minél inkább költséghatékony és profibb legyen a gazdálkodás.
Milyen újdonságokat lehet kiemelni a KITE Zrt. portfóliójából?
– Megemlíteném a tavaly bemutatott John Deere See & SprayTM gyomfelismerés alapú permetezőt, ami Nemzetközi Termékfejlesztési Különdíjban részesült. A See & SprayTM egy technológiailag fejlett robot, amely a számítógépes látás és a gépi tanulás segítségével felismeri a növények és a gyomok közötti különbséget és a gyomirtó szereket célzottan a gyomokra juttatja ki, így csökkenthető a kijuttatott mennyiség.
A 2024-es év igazi újdonságaként emelném ki a német KRAMER rakodókat és az év második felétől megjelenő Monosem vetőgépeket, mellyel bővült a KITE Zrt. portfóliója.
Nagy előrelépésnek tekintem, hogy megvásároltuk a Furrier pótkocsik gyártásával foglalkozó magyar céget, így a gépkereskedelem mellett már a vertikális integrációban is tudtunk fejlődni azzal, hogy a gyártói tevékenységünk is nagyobb szerepet kap. Szeretnénk a külföldi piacokon is megjelenni a közeljövőben.
A forgatás nélküli művelésmód, a szántás elhagyása kapcsán tapasztalható trendváltás átalakítja-e a munkagépkínálatot a KITE Zrt.-nél?
– Természetesen érezhető ennek a hatása. Fontos változásról van szó, hiszen a forgatás csökkentése az AÖP-gyakorlatokban megjelenő elvárás, amivel egyébként redukáljuk a talajnedvesség-veszteséget és javíthatunk a talajszerkezeten.
Mi egyébként már jóval korábban a sávos művelés mellett tettük le a voksunkat, ami most kezd visszajönni a köztudatba. Ennek az a lényege, hogy a kijelölt sávot műveljük az alapművelés során, majd tavasszal ugyanabba az elművelt sávba tudjuk elvetni a kapásnövényeket és a sorközökben csak minimális beavatkozást, kezelést végzünk. Ez technológiai szempontból egy fontos fejlesztési irány a jövőre nézve. Több műveletet is el lehet végezni egy menetben, például a sorközökben a mechanikus gyomirtással egy menetben tudunk nitrogént kijuttatni, de ide sorolható a vetéssel egy időben végzett gyomirtó szeres kezelés is.
A sávos műveléssel kapcsolatban a Debreceni Egyetemmel közösen végzett a KITE Zrt. kísérleteket. Vannak egzakt adatok a tekintetben, hogy ugyanolyan feltételek mellett milyen terméseredmény és költség/bevétel arány várható sávos művelésben és konvencionálisban?
– Igen vannak adatok erre vonatkozóan. A legfontosabb az, hogy hozamcsökkenést nem tapasztaltunk, viszont a költségeket csökkentettük sávos művelésben a konvencionálishoz képest.
A repce jó példa erre: a dupla gabonasortáv (30 cm) elhagyásával 76 cm-re vetettük a repcét és ennek ellenére sem volt hozamcsökkenés. A ráfordítási oldalon pedig 5-10 százalékos megtakarítás érhető el az inputanyagok tekintetében, üzemanyag esetében pedig inkább 30 százalékról beszélhetünk.
Milyen évre számít gépforgalmazás szempontjából és mire készüljenek Ön szerint a termelők? Mi lesz a terményárakkal?
– A szántóföldi növénytermesztés nem hoz akkora jövedelmet, mint az előző 10 év átlagában. Ebből viszont nem az következik egyenesen, hogy csakis veszteséggel lehet termelni. Ha ugyanis valaki azt a technológiát alkalmazza, amit a KITE Zrt. mintegy 10 éve erősít a piacon, akkor annyi ökonómiai hatékonyság javulás garantáltan elérhető, hogy mégiscsak jövedelmezően lehessen tovább folytatni a konvencionális szántóföldi növénytermesztést. Arra ráérzett a piac és a termelők is, hogy a versenyképességen muszáj javítani.
A terményárak véleményem szerint enyhén emelkedni fognak és elérjük a 2021-ben jellemző árakat, tonnánként 70 ezer forintos gabonaárakra és 130-140 ezer forintos olajosmag árakra számítok hosszú távon. A bevételeket a kiegészítő támogatásokkal lehet kicsit emelni, mint amilyen például az AÖP, és jönnek az új pályázati lehetőségek is. Ezeket azért lesz érdemes meglovagolni, mert csak modernebb technológiákkal tudjuk elérni, hogy csökkentsük a ráfordításainkat.
A géppiac tekintetében szinte biztosra vehető, hogy az idei év nem lesz kiemelkedő. A támogatási ciklus után vagyunk, az új pályázati lehetőségek pedig csak lassan fogják feléleszteni a piacot 2024-ben.
Tudatosan érdemes készülni az új pályázatokra és fontos, hogy ne csak gépekben gondolkodjunk, hanem menjünk vissza a gyökerekhez: azért vegyünk gépet, hogy meg tudjunk felelni a fenntarthatósági trendeknek, a saját elvárásainknak és a hatóságok általi előírásoknak. Hosszú távon egy fenntartható jövedelmezőségi szintre kellene beállítani a mezőgazdaságot, olyan gépekkel kell felszerelni az ágazatot, amelyek kiszolgálnak minket és a céljainkat.
A precíziós pályázat megvalósítása zajlik jelenleg, én úgy látom, hogy a mi partnereink ki tudták használni a projektek szolgáltatásokra vonatkozó részét is, és a legtöbben látják, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak gazdaságossági szempontból vannak számszerűsíthetői előnyei.
A PGR valóban több jövedelemhez segíti hozzá a gazdákat azáltal, hogy a ráfordításokat kontroll alatt lehet vele tartani. Bízom abban, hogy támogatástúlsúlyos lesz a következő időszak és a célzott támogatások is nagyot lendítenek a jövedelmezőségen.
