A gazdák többsége szerint a több mint egy évtizede folyamatosan nyíló agrárolló miatt elvesznek a tartalékaik. Időnként csupán az uniós és az állami támogatásoknak köszönhetően tudják elkerülni a veszteséget – írja a baon.hu.

A termesztési költség és az árbevételek arányát jellemző agrárolló folyamatosan nyílik, különösen a szántóföldi termelésben. Az agrárstatisztikai adatokból jó látszik, hogy az alap- és segédanyagok, szolgáltatások árai jóval nagyobb ütemben emelkednek az értékesítési árakhoz képest.

kukorica

Alig tudnának hasznot realizálni a kukorica termelők támogatások nélkül – fotó: Pixabay

A kukoricatermesztők különösen aggódnak manapság, hiszen a kukorica felvásárlási ára hosszabb ideje 39–42 ezer forint körüli szinten stagnál, jelentős növekedésre pedig egyenlőre nem is számíthatnak. A száraz nyarak által sújtott Duna–Tisza közi gazdálkodókat különösen érzékenyen érinti a terménypiaci pangás.

Idén átlagosan csak 6–8 tonna kukoricát sikerült betakarítani. A várható árbevételt összevetve a művelés minimális költségével (240–250 ezer forint), jól látható a gyengébb földet művelők és a haszonbért fizetők jóformán ingyen dolgoztak. Az uniós és a nemzeti agrártámogatásoknak köszönhető, hogy mégis keletkezett valamennyi bevételük.

„A termesztésből közvetlenül származó nyereséghez csak azok a gazdák jutnak, akik termékeny szántókon, fegyelmezetten vezetett technológiával, az észszerű legkisebb költséggel művelik a kultúrákat. Azzal együtt az előző évek tapasztalataiból okulva úgy próbálják elkerülni a buktatókat, hogy gyakran változtatnak a vetésszerkezeten” – nyilatkozta Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke, a baon.hu-nak.

„Jelenleg úgy néz ki, hogy a természeti kockázatok, a nyomott árak ellenére is sokan tartanak ki a kukorica mellett. E terménynek ugyanis jelentős és biztosnak mondható felvevőpiaca van belföldön, például a Pannónia Bio vállalat vagy a tiszapüspöki kukoricafeldolgozó”

Akik váltanak, többnyire a repcét részesítik előnyben. Az olajos magvak felvásárlási ára jelenleg tonnánként 120–130 ezer forint között van. Termőterülete az utóbbi pár évben évi 3–5 ezer hektárral nőtt a megyében.

repce

Három tonna repce után képződik jövedelem egy hektáron – fotó: Pixabay

„A jobb földeket művelő Dél-Pest megyei gazdák is kedvelik a repcét”– erősítette meg a gazdaköri elnök.

„Stabil a magvak piaca, azonban a szárazodó Homokhátságon e növénnyel is bizonytalan a tervezés. Ahhoz, hogy nyereség legyen rajta, hektáronként legalább három tonna termésre van szükségünk. Ezt a hozamot helyes technológiával, többéves átlagban el is érjük, azonban új problémák is jelentkeznek"

„Ez idő tájt óriási káposztalégy-inváziót tapasztalunk a táblákon. A kártevők elleni védekezést újabban rendkívül megnehezíti a hatékony vegyszerek hiánya. Környezetvédelmi okokra hivatkozva az EU szakhatóságai évről évre vonnak ki kemikáliákat. Jelenleg ott tartunk, hogy növényegészségügyi kondíció­javító módszerekkel próbáljuk az állományt átmenteni a jövő esztendőre” – tette hozzá.