Az Ukrajna ellen háborúzó Oroszországnak fel kell hagynia a megtámadott ország mezőgazdasági területeinek aknásításával – közölte kedden Annalena Baerbock, német külügyminiszter.
Ezek a fegyverek különösen gyakran sebesítenek meg civileket, "szó szerint szétszakítva családokat és társadalmakat" – fogalmazott Annalena Baerbock, hozzátéve, hogy hazája a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló Ottawai Egyezmény soros elnökeként a "gyalogsági aknák nélküli világért" küzd, és a humanitárius aknamentesítési programok világszerte második legnagyobb finanszírozója.
Aláhúzta: Németország ennek az elkötelezettségnek a szellemében felszólítja Oroszországot, hogy "hagyjon fel végre" az ukrajnai mezőgazdasági területek nagy felületet érintő "kíméletlen" aknásításával.
A termőföldek elaknásítása nemcsak sok civil áldozatot követel, hanem sok gazdát megakadályoz abban, hogy megművelje földjét és betakarítsa a termést, aminek révén Oroszország szűkíti a globális élelmiszerkínálatot és súlyosbítja az éhezést a világban – áll a német külügyminiszter közleményében.
Az ARD országos köztelevízió összeállítása szerint a taposóaknák betiltásáért küzdő nemzetközi szervezet (ICBL) megállapította, hogy Oroszország a nemzetközileg tiltott taposóaknák legkevesebb hét különböző típusát használja Ukrajnában.
Ukrajna nagyjából 30 százalékán – 180 ezer négyzetkilométernyi területen – fenyeget aknaveszély – Fotó: Pixabay
Az ICBL adatai szerint a kelet-európai ország már a 2022 februárjában elindított orosz támadás előtt is a leginkább elaknásított területű államok közé tartozott. A háború kezdete óta az aknásított terület nagysága megtízszereződött, így már Ukrajna nagyjából 30 százalékán – 180 ezer négyzetkilométernyi területen – fenyeget aknaveszély.
Az utóbbi hónapok adatai alapján az orosz támadás ellen védekező országban naponta átlagosan három civil veszíti életét vagy sebesül meg aknák miatt.
