Címke: Auditker Kft

Hozzászólások

  • Napraforgó aratás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ozon

    Sziasztok! Tegnap volt a napraforgó betakaritás a fajta LG 56.58. A föld 20 aranykoronás kissé egyenetelen terület. Vetéssel egymenetben kapott 2,5 mázsa YARA 8 24 24 műtrágyát , gombaölőzve volt. Sajnos ez egy középérésű fajta. ami a vízleadásán meglátszott , sajnos magas volt a vize 10 körűl ezért igen sokat levontak belőle . Össességében azonban ez egy igen jó fajta napraforgó , mert hozta a 3 ,8 t/h.termésátlagot . Én ezt a fajtát mindenkinek csak ajánlani tudom , persze normál években és normál árak mellett. Chemical -Seed átvételi ár Kaba 82000ft + konp tegnapi ár volt. Kukorica 38000+ konp. Üdv : Ózon.

  • Káposzta termesztés » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Pintér Zoltán

    Az Ócsa-Alsónémedi környéki intenzív káposztatermesztő vidék megelőzte korát a növény-egészségügyi gondokat tekintve. Ott már harminc éve olyan problémákkal kellett szembenézniük a gazdálkodóknak, amik az ország más részeire csak jóval később érkeztek meg. Mára nagyjából kiegyenlítődtek a viszonyok, a káposztatermesztő minden országrészben ugyanazokkal a kártevőkkel találkozik, ráadásul egyre többel. Dr. Pénzes Béla ezekkel a gondolatokkal vezette be előadását Ócsán, a Syngenta Seeds káposztás szakmai napján. A Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének vezetője a káposztafélék kártevőiről, és az ellenük való védekezésről beszélt. Nem árt megismételni a korábban elhangzottakat, a klímaváltozás miatt pedig új kártevőkkel is számolni kell. Az engedélyezett növényvédő szerek köre alaposan megváltozott, és ezzel a termesztők többsége még nincs tisztában. Pénzes Béla olyan sorrendben mutatta be a kártevőket, ahogy azok a tenyészidőben megjelennek. Jövevények 1983-ban, a káposztafélékkel már akkor is sűrűn beültetett Ócsa határában dohánytripszet találtunk a káposztán is – mondta Pénzes Béla. Az akkor ritkaságszámba menő szakmai újdonság ma már hétköznapi kártevő. A hollandok is felfigyeltek a tripszek által okozott, Magyarországon észlelt kártételre, és egy-két héten belül már Magyarországon tájékozódtak, hogy megtegyék az első lépéseket a kártevő elleni rezisztencia- nemesítésben. Később Franciaországban és Olaszországban is megjelent a dohánytripsz, azóta pedig már az első tripszellenálló fajták is megszülettek a nemesítőműhelyekben. Ma már több tucat ilyen fajtát forgalmaznak a cégek.Másik kérdés az éghajlatváltozás: 1995. és 2005. között több mint tíz olyan, a hazai faunára új rovarfajt írtak le a Rovartani Tanszéken, ami a mediterrán területekről szivárgott fel. Először nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, most viszont már belátják, hogy az éghajlatváltozás hatása a kártevőegyüttesek változásában is megmutatkozik – mondta a Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének vezetője. Keresztesvirágúak földibolhái A helyre vetett káposztánál a kelést követően azonnal megjelennek a keresztesvirágúak földibolhái, hámozgatva a néhány leveles növény leveleit. A palántázott növényeknél nem kell vele számolni. A bőrszöveten keletkezett lyukak klorofillveszteségénél sokkal nagyobb baj, hogy a lyukakon át elpárolog a víz a szövetekből, és az apró növények kiszáradnak. Ha az állomány 10%-a kiszárad, az éppen „elviszi“ a hasznot. Csapdákkal figyelhető, és mivel kora tavasszal károsít, csak olyan szerek jöhetnek számításba, amik alacsony hőmérsékleten is kifejtik a hatásukat, azaz a piretroidok. A nyár végén megjelenő keresztesvirágúak földibolhái már csak arra figyelmeztetnek, hogy a következő tavasszal is föl kell készülni a jelenlétükre.Káposztalégy Ez az állat okozza a legnagyobb gondot a káposzta kártevői közül. Ha a 3-4 leveles káposztát nem védjük meg tőle, akkor akár 30-40%-os kiesésre is számíthatunk. Március elején, közepén kezdődik a rajzása; a gyökérnyakra rakja a tojásait, és a talajban élő lárvái károsítanak. A kiterjedt repcetermesztés miatt a talajok szokatlanul nagy számban tartalmaznak káposztalégy-bábokat. Akkor okoz nagy gondot, ha nincs lehetőség vetésforgóra – például Ócsa környékén. Már a palántanevelőben védekezni kell ellene. Csak az imágók ellen lehet, például piretroidokkal. A palántanevelőben kijuttatott Actara a káposztalégy ellen is hatásos. Először a hímek, majd 5-6 napra rá a nőstények jelennek meg. Tojáscsapdával figyelhetjük; a káposzta gyökérnyaka köré tekert filccsíkba rakja a tojását. A káposztalégy a termesztés első hónapjában okoz gondot, ha ekkor meg tudjuk akadályozni a nyüvek kártételét, akkor nyert ügyünk van – mondta Pénzes Béla.Ormányos, levéltetű, moly A repceszár-ormányos a káposztaléggyel azonos időben jelenik meg. A káposztalégy elleni érintő hatású rovarölő szer a repceszár-ormányos ellen is hatásos. Sárga színre repül, így az előrejelzésére vízzel telt sárga vödröt használhatunk. Ha késik a káposzta-levéltetű elleni védekezés, akkor hetekre leáll a káposzta növekedése. Csak felszívódó rovarölő szerek jöhetnek számításba. A káposztamoly a káposztatermesztés egyik legelterjedtebb kártevője a világon, Magyarországon azonban egyelőre nem számottevő. Olykor tömegesen jelenik meg, eddig azonban nem okozott nagy kárt. Elképzelhető, hogy az éghajlatváltozással ez is megváltozik. Káposzta-bagolylepke Feromoncsapdával figyelve megoldható a védekezés ellene – hallottuk. Két nemzedékéből az első május-júniusban, a második pedig augusztusban rajzik. A fiatal lárva elleni védekezéshez figyeljük a rajzását, így nem kell állandóan permetezni. A nappal a talajon tartózkodó hernyó szerencsére érzékeny a növényvédő szerekre, a második-harmadik lárvaállapottól viszont fénykerülő lesz, behúzódik a káposztafejbe. Káposztalepke Pénzes Béla tanácsa szerint a káposztalepke ne okozzon különösebb pánikot, mert nem húzódik be a káposzta fejébe. A kártevő Cotesia glomerata nevű természetes ellensége pedig a szabadban is előfordul és gondoskodik a természetes egyensúly fenntartásáról. Tripszek A tripszek ellen nem kémiai védekezéssel kell fellépni, mondta. Több tucat olyan káposztafajta kapható a különböző cégektől, amelyek mérhető tripsz-ellenállósággal rendelkeznek. A tripszek behatolnak a káposztafejbe és a bőrszövetet felszakítva tápanyagot vesznek föl a levelekből. A káposztafej párával telített belsejében kiváló a hegszövet-képződés, ezért egyetlen kicsi szúrás helyén is óriási heg keletkezik. Fonálféreg A káposzta-fonálféregről (Heterodera cruciferae) megtörtént esetet hallottunk: az egyik káposztatermesztő levélben panaszkodott a Rovartani Tanszéknél, hogy általa még sosem tapasztalt mértékben viszszamaradtak a növények a fejlődésben, sőt száradni kezdtek. A fotókból kiderült, hogy a tisztán tartott, gondozott káposztaföldön a növények annak ellenére maradtak komolyan vissza a fejlődésben, hogy a föld feletti növényrészeken látható károsítók közül egyik sem lehetett képes a látható és leírt mértékű kárt okozni. – Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a föld alatt lehet a baj forrása – mondta Pénzes Béla. És valóban, meg is találták a káposztafonálférget. Nagy kárt okoz, hiszen éppen a hajszálgyökereket fogja vissza a legjobban, amelyekre a kertész a legjobban számít. Ahol ez a kártevő elszaporodik, ott 6-8 évig nem érdemes káposztaféléket termeszteni. Szabadföldön a kémiai védekezésre semmi esély nincs, mondta. A repce közvetít A termesztéstechnológia olyan, mint a futballkapu hálója: ha az egyik szálát megmozdítjuk, akkor mozog vele az egész háló. Ha valamelyik technológiai elem – például a tápanyagutánpótlás vagy a termesztés időzítése – megváltozik, az kihat a kártevők populációira is. Sokat változott mostanában a termesztés, és a termesztett növények aránya is – hívta fel a figyelmet Pénzes Béla. Kétszázezer hektáron termesztenek ma repcét Magyarországon – mondta –, ez súlyos növény-egészségügyi következmény a káposztatermelőknek is. A repce és a káposzta kártevői szinte teljes egészében megegyeznek. Nem csoda, ha a repcének köszönhetően a káposzta-kártevők országszerte elterjednek. http://gazdakor.szie.hu/novenyvedelem/kaposzta-kartevokKáposzta

  • Vetőgépek » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Jaja0

    Válasz #3990 hozzászólásra Mit minden talaj művelőnél itt is érvényes,hogy milyen talajon használja majd nagyobb részt az ember. Na meg az időjárás(esős,szárat) tényezőről nem is beszélve. Két gyártót ismerek amely ötvözi a tárcsás ill a a kapás előnyeit. 1 Cross Slot 2 Clean Seed

  • Altalajlazítás - altalajművelés » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Vadmalac

    Válasz #378 hozzászólásra Csak az a baj, hogy a minimum till, és a no till technológiákat sehol a világban nem csinálják beton földön. Csak olyanon, ami nagyon laza, és szinte nem is tud összetömörödni. Már sokat nézegettem a youtube-on ilyen videókat, de mindegyiken azt láttam, hogy a homoktól alig keményebb talajokon húzgálták az air seeder-eket. Mert 60-as AK-n vagy fölötte előbb utóbb betonná válik a föld alul. És azt leszámítva, hogy a gyökérzetre nincs jótékony hatással, még azzal is számolni kell, hogy hogyan nyeli, illetve tartalékolja a nedvességet a talaj. De én is azt mondom, hogy ne csináljunk olyan műveletet, amit utána 2 másikkal tudunk helyrehozni. Pl. most itt aki bármivel megmozdította a talaját 20-25 cm-re, az a repcevetést már elfelejtheti, hacsak nem lesz egyben legalább 40mm eső.

  • Väderstad vetőgépek » 2014. október 15., csütörtök 11:38 | .Feco.

    Satyesz, néhány észrevétel a dilemmádhoz... Előre elárulom, hogy nekem 3 m-es rapid-om van, most 5 éves. Jelenleg több, mint 2000 ha van benne, aminek túlnyomó többsége gabona. mi rendszerint csökkentett művelésben használtuk, előbb carrier, később thorit, tavaly óta topdown után. Az első 4 évben egy 6920-as húzta, tavaly már 7430-as. a fedélzeti számítógépe szerint 11,2 km/h átlag-sebességgel. Az biztos hogy kímélve nem volt, többnyire megcsinálta amit kellett. Akkor, ha megfelelően elkészíted neki a talajt (nem kell magágy, de kellően sima, jó alaposan tömörített felszín, apróra szecskázott, egyenletesen terített szármaradványok), akkor jók utána az eredmények, bár még jelentősebb, hogy rendkívül látványos a munkája, ami szolgáltatásként jól eladható. Amit tudnod kell róla, hogy nem direktvető gép, arra ne számolj. Fontos: oros kukorica adapter, szárzúzó nélküli napraforgó tarló, hagyományos V vagy X tárcsa után felejtsd el, használhatatlan. Aztán: KOPIK, de nagyon. mára minden csapágyat, az összes csoroszlyát, mind álló, mind mozgó alkatrészt, rengeteg perselyt kellett már cserélni rajta, sok helyen hegesztettük, vagy erősítettük. A miénk már az OFFSET kerékelrendezésű, de a korábbiak még nem, azt sáros úton nem tudod húzni. Nehéz, sáros körülmények között nem szabad megtankolni, mert a földről sem tudod lehúzni. felszedi a sarat, betömíti a vetőelemeket, és órákig tart kitakarítani. Én, ha cserélem (hamarosan) már nem veszem vissza. Megnézem majd a SeedHawk-ot, de ha nem tetszik, akkor nekem 750 A lesz a következő. megj,: a 740 A-t is felejtsd el, az ugyan olyan mint az IH. Ha most olyanod van, és nem akarod módosítani a technológiát, akkor jó. Egyszerű, könnyű, és termelékeny, de ennyi. Ahhoz magágy kell, meg könnyebb talajok. Az is van a környéken, aki így használja, hoz olyan eredményeket, mint a Vader.

Hírek

További híreink

Videók

  • Auditker Kft.: Kertészeti gépek bemutatója, felkészülés a gép pályázatra!

    Auditker Kft.: Kertészeti gépek bemutatója, felkészülés a gép pályázatra!

    A bemutató időzítése a várható kertészeti géptámogatás szempontjából is hasznos volt, hiszen sok gazdálkodó számára, sajnos még mindig nem egyértelmű, hogyan is tudják igénybe venni a támogatást és mire kell majd a legjobban odafigyelni ahhoz, hogy sikeres gépbeszerzés valósulhasson meg.

  • Agritechnica 2013: Lamborghini traktorok és a Sfoggia elektromos vetőgép

    Agritechnica 2013: Lamborghini traktorok és a Sfoggia elektromos vetőgép

    Lamborghini traktor-csodák és egy igazi kuriózum: a Sfoggia elektromos szemenként vetőgép is bemutatkozott Hannoverben. Az év elején bemutatott Lamborghini NITRO megnyerte 2014-re a rangos „év traktora" díjat -design kategóriában. A NITRO nem csupán formájában új, hanem műszaki paramétereit tekintve is korszakalkotó gép. A gépújdonságokról az Auditker Kft. számol be.