Fórum

Almamoly 

Létrehozta: , 2010-10-16 12:47:35

Új hozzászólás Frissítés
  • Válasz » #7 Tarcza Tamás | 2014-06-10 22:22:11

    Válasz #1. hozzászólásra
    Legtertelitett kertben ma szamoltunk almamoly kartetel a tiroli modszer szerint. (Ujfeherton, Veres Balazs kertjeben.) Eredmeny: nulla darab molykartetel !!! 1alkalommal hasznalt a gazda Madexet es meg most sem kell vedekezni vegyszeresen, mert a diszpenzer 6 honapig kepes megvedeni a kertet!

  • Válasz » #6 kukaccsosz | 2014-05-04 07:50:33

    A Biofix számitásos módszer szerint Szabolcsban ennek a hétnek a második felében el kellett kezdeni a védekezést ha valaki hosszú hatástartamú, tojásölő hatással is rendelkező szert használ. A DuPont előrejelzése szerint most kell nyomni a Coragent.

  • Válasz » #5 Linn | 2014-05-04 07:26:17

    Üdvözlet mindenkinek.
    Az a kérdésem, hogy mi a helyzet az almamoly rajzással ebben a változó időjárási szakaszban Békéscsaba térségében? Mikor lenne a legalkamasabb a permetezés Madex-al ?
    Köszönöm előre is a tanácsokat.smile helpsmilie

  • Válasz » #4 Dominator106 | 2011-05-03 19:44:22

    Válasz #3. hozzászólásra

    Ha az idő engedi én a hétvégén permetezek.smile aikido

  • Válasz » #3 kukaccsosz | 2011-05-03 19:39:53

    Kinél, hogy ál az almamoly?
    Szabolcsban húsvétkor már fogtak a csapdák.
    A Biofix számítás 28-29 körül jár. 55-60-nál védekezni kell.
    A jövő héten aktuálissá válik. Lehet nyomni a Coragent.

  • Válasz » #2 kukaccsosz | 2010-10-16 21:39:48

    Válasz #1. hozzászólásra

    Almamoly ellen a No1: Coragen
    ezzel szemben még biztosan nincs rezisztencia
    nagyon hosszú hatástartam

    Itt a link Coragen

  • Válasz » #1 Gulyás Nándor | 2010-10-16 12:47:35

    Rezisztens almamolyok Szerbiában

    A gyümölcstermesztés a mezőgazdaság, azon belül is a kertészet egyik legfontosabb ága. Világszerte egyre több, és egyre jobb minőségű gyümölcsöt igényelnek a fogyasztók.
    A XX. sz. második felében végbement társadalmi és gazdasági változások, élelmezési tendenciák igazolják, hogy a mezőgazdasági termelésen belül a gyümölcstermesztés - kiemelkedően az almatermesztés - minden földrészen, minden országban így Szerbiában kiemelt termeléspolitikai tényezővé vált.
    A Kárpát-medencében a legtöbb gyümölcsfaj termesztéséhez kedvezőek a feltételek. Különösen áll ez az alma esetében, mely jelentős mértékben tartalmaz életfontosságú vitaminokat, és más fontos anyagokat, jelentős népélelmezési cikk.
    Nagyon sok családban az alma jelenti az egyetlen gyümölcsöt.
    Főként friss fogyasztásra termeljük, de egyre nagyobb mennyiséget dolgoz fel a konzervipar is.
    Nemcsak arra kell törekednünk, hogy elegendő mennyiséget termeljünk, hanem arra is, hogy minél jobb legyen a minőség. Ez befolyásolja a kórokozókkal és kártevőkkel való fertőzöttség.
    Az almamoly (Cydia pomonella) egyike azoknak a kártevőknek, amelyek állandó csapást jelentenek, ellenük rendszeres védekezés nélkül jövedelmező almatermesztés nem képzelhető el. A termő almaültetvények egyik legjelentősebb kártevője.
    Egy egészen sajátos, nagy ökológiai rugalmassággal ellátott faj. Kellő minőségű biológiai ismeretek birtokában azonban eredményesen védekezhetünk ellene.
    Amikor a faj számára néha kedvezőtlenül alakulnak az ökológiai körülmények, olyankor visszahúzódik, annyira, hogy „ugrásra készen” várja a kedvezőbb adottságokat.
    Napjainkban sokkal könnyebb a faj életútját követni, hiszen a feromoncsapdák jóvoltából erre jóval megbízhatóbbak a lehetőségek, mint az elmúlt évszázadokban bármikor. Az almamoly a termő almaültetvények egyik legjelentősebb kártevője.
    Az alábbiakban összefoglaltam az almamoly életmódjára jellemzőket:

    A hímek kelése néhány nappal megelőzi a nőstényekét.

    A repüléshez és a tojásrakáshoz min. 14-16 C fok szükséges .

    A nőstények már egy nappal a kelés után képesek párosodni –teszik ezt alkonyatkor.

    Irodalmi adatok szerint 30m-től 5km-ig repülnek.

    A megtermékenyített nőstények a megtermékenyítéstől számított 10-16 nap helyezik le tojásaikat általában 100-160 darabot

    5-8 nap a leggyakoribb kelési idő

    A lárvák többsége az alma közelében születik de amelyik nem az komoly távolságot képes megtenni berágási helyért.

    Különböző viselkedési típusok fordulnak elő-például berágás után visszafordul.

    -A kifejlet lárva az utolsó napjaiba még egy almába belerág.

    Egy almába mindig egy lárva található.

    A lárva fejlődési ideje 20-34nap utánna éjszaka vonul bábozódni.

    Fán vagya földön.2-3 hetet tölt bábállapotban




    Egyike azoknak a kártevőknek, amelyek állandó csapást jelentenek, ellenük rendszeres védekezés nélkül jövedelmező almatermesztés nem képzelhető el.
    Az almamolynak a lárva alakja károsít. A gyümölcsbe fúrja magát, ott járatokat rág, a magot a csíra felőli oldalról megrágja-kiüregesíti ezáltal megszűnik az auxin termelés ezután a károsított gyümölcs megfonnyad, leesik vagy kényszerérett lesz, értéktelenné válik. Időnként, kedvező feltételek között több gyümölcsöt is fölkeres.
    Kártétele nyomán gyakran másodlagos kórokozók is fellépnek.






    2008 évben 5 ha egybefüggő almaültetvényem az eredményes védekezés érdekében Csalomon rovarcsapda segítségével figyeltem meg az almamoly rajzását, fejlődését.
    • A feromoncsapdát a koronában levő vázágakra, lombos ágra helyeztem ki.
    • A szexferomon csapdák a nőstény lepkék csalogató-anyagát tartalmazzák, ezzel vonzzák az almamoly hím egyedeit.
    • A hajdújáráson beállított szexferomon csapdák április 28-tól szeptember 10-ig folyamatosan felvilágosítást adtak a területen élő almamoly populációk változásairól.
    Az imágók számbeli és időbeli változásáról kaptam eredményt, ami meghatározta az optimális védekezési időt, és a várható fertőzöttséget.
    Minden második napon feljegyeztem, hány lepkét fogott a csapda.
    Ezek az adatok nemcsak kísérleteim céljait, de védekezések időpontjának megállapításait is szolgálták.
    A több kihelyezett ferromoncsapda alapján látható, hogy az almamoly rajzása 2008-ban a kisparcellás, elhanyagolt, keveset permetezett vagy teljesen műveletlen területeken az almamoly kétszer akkora darabszámban fordulnak elő, mint az általam redszeresen művelt ültetvényben, melynek közelében nincs alma, almás terület.
    Évről évre azt tapasztaljuk, hogy növekszik az almamoly populációk száma.
    Időközben bebizonyosodott, hogy Franciaországban más rovarölőszerekkel szemben is kialakult a rezisztencia: ezek a piretroidok és a foszforsav-észterek, de a rovarok növekedésszabályzó anyagával szemben is, mint a fenoxycarb (Insegar) és a tebufenozid (Nomolt).


    Elgondolkodtató az almamoly elleni védekezés lehetőségei, miután valószínűvé vált, hogy az almamoly hazánkban is ellenállóvá vált a kémiai szerekkel szemben
    2007. év nemcsak a tavaszi fagy miatt lett különleges az almatermesztők számára, hanem az almamoly különösen nagymértékű kártétele miatt is.
    Nem csak az én almáskertemben, de több környékbeli kertben is elérte az 50%-ot a károsított gyümölcsök aránya. A jobb helyeken is 15% körüli károsodás volt.
    Az időjárás kedvezett a molyoknak, de az 50%-os kár arra utal, hogy ott talán rezisztens törzsek fejlődtek ki
    . Egy 10 éve permetezetlen, magára hagyott almáskertben csak 45%-os károsodást találtam.

    Több évtizede, hogy az almamolyokban ellenálló-képesség kezdett kialakulni a foszforsavészterekkel szemben Amerikában, Dél-Afrikában és Óceániában valamint Európában- az ellenálló-képesség elsősorban a diflurobenzuron (Dimilin) ellen alakult ki

    Svájcban a rezisztenciát 1996 májusában észlelték, azóta csak súlyosbodott a helyzet

    A védekezések nagyobb gyakorisága és a dózisok emelése nem oldotta meg a kérdést, inkább meggyorsult az ellenálló egyedek kiválasztódása.

    Az almamoly 2008-ban is elhúzódóan rajzott, ezért a károsított őszi almákért ez a faj is felelős.
    Az almamoly kártétele még ősszel is jelentős volt.
    A szakemberek többsége ekkor már kettő és fél generációról beszélt a korábbi kettő helyett.
    2009 novemberében a vizsgálati eredmények birtokában kijelenthetjük ,hogy Észak-Bácskában az almamolynak a tankönyvekben leírtak ellenére is három generációja volt jelen. Ebből adódóan a jövő évi növényvédelmet már így kell tervezni.

    A virágzásban alkalmazott rovarölő szerek használata javítja az esélyeket az almamoly elleni védekezésben, a problémát az jelenti, hogy kevés az a szer ami a méhkimélő technológiába belefér ami viszont alkalmazható lenne az árban nem versenyképes illetve nincs arányban az alma árával.

    Úgy gondolom, ideje új védekezési módszereket bevezetni a kialakuló vegyszer-ellenállóság, és a környezetkímélés miatt is. Egyre valószínűbb, hogy a légtértelítéses, vagy összezavarásos módszer versenyképes lesz, nagy költségei ellenére is


    A kémiai védekezés látszik a legolcsóbbnak, de félő, hogy ismét szinte hatástalan lesz és akkor az a legdrágább módszer

    Gulyás-Oldal Nándor
    kertészmérnök



[bezárás x]