Magyar agrárkamara

BNC

2020. szeptember 29., szerda 08:30

képgaléria: AGROmashEXPO 2012 képgaléria Tegyetek fel Ti képeket ide a kiállításokról!

Lenz

2015. november 30., kedd 10:08

Válasz #994 hozzászólásra Én állatokat csak hobbi szinten tartok, de itt van néhány link, amik erről szólnak és hivatalosnak tekinthetők. Úgy vannak nálam a baromfik és a nyulak, ahogy ezelőtt 100 évvel is voltak egy tanyasi udvarban és a tanya körül. A nyulak nálam ketrecben, de 100 éve még voltak nyúldombok is. Régebben tartottam nyulakat az ól aljzatán is, de rágcsálók, ragadozók miatt nem lehet most már. http://ec.europa.eu/agriculture/organic/animal-welfare/husbandry_hu http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=181%3Aaz-oekologiai-allattartas-elirasai&catid=191%3Agyik&Itemid=96&lang=hu Moderátor által módosítva: 2015-11-30 10:08:00

jamo

2015. július 02., péntek 08:43

Válasz #20 hozzászólásra Itt van! Csak nem 80000ft ért. Moderátor által módosítva: 2015-07-02 08:43:27

epresba

2014. október 15., csütörtök 11:46

Válasz #871 hozzászólásra Itt a link.Itt megtudod nézni a zeller fajtákat. http://www.mezogazdasagibolt.hu

gazsi 1

2014. október 15., csütörtök 11:43

Alvóbomba robbanthat a mezőgazdaságban! 2009.10.09. Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara felvetéseit, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minősítette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ős- és kistermelőt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Erre hívja fel a figyelmet a köztestület közleményében. Kis túlzással, minden agrártermelőnek, legyen őstermelő, vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenő hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra – derült ki a Magyar Agrárkamara nyár eleje óta tartó egyeztetése során. Emiatt a köztestület számos ponton változtatásokat ajánlott a készülő új törvénybe, de ezek nem kerültek figyelembe vételre. A köztestület javaslata az adminisztrációs terhek csökkentésére és az agrártermelők jelentős körében, egyszerűsített eljárásban megfizethető, átalánytípusú díjfizetésre irányult. A módosító javaslatok nélkül október 6-án, kedden a parlament mezőgazdasági bizottsága nem találta általános vitára alkalmasnak az új szabályozást, míg a parlament környezetvédelmi bizottsága igen. De mi is a mai helyzet termékdíj ügyben? A mezőgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente kell jelenteni. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési időt is figyelembe véve - 5 évre visszamenőleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni. Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg műanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra. Miért is? A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja. Csomagolás valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó, vagy a fogyasztó áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve a saját használatot is. Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az „üres” csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezőgazdaságban a csomagolást végzőnél jelentkezik, aki/amely lehet természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről pedig, 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni. Vannak kivételek Csomagolás esetén a környezetvédelmi termékdíj alapja a csomagolás tömege. Összegét, a felhasznált csomagolóanyag mennyisége határozza meg. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ: vagyis évente műanyag, vagy fém esetén a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-nál nem többet. A mentesség ténye nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet. Az átvállalás viszont, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelő csomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető, vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető. Termékdíj kedvezményt is lehet kérni: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik. Mikor kell fizetni? A kötelezettség keletkezésének időpontja: - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja; - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján; - Az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik. Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, silótakarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hűtőházi, vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik. pl: bálaszalma Újrahasználat után is! A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert a bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki. Kemény szankciók A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg. Ugyanakkor szükséges, hogy azon mezőgazdasági termelők, akiknek elmúlt években a bonyolult szabályozás a figyelmét elkerülte, szankció mentesen végezhessék el az önellenőrzést