sps

Az SPS rendszerben az uniós támogatásra jogosultság önálló, vagyoni értékű jog. Az SPS támogatásnak két modellje van: a „regionális” (pl. Magyarország), s a kiegészítő, „történelmi”. A történelmi modell szerint az üzem által igénybevett 2000-2002 évek átlagos (közvetlen) támogatását kell felosztani ugyanezen időszak átlagos jogosult mezőgazdasági területére. A regionális modell keretében - az SPS boríték összegét a teljes szántó- és gyepterületre kell vetíteni. Az így kapott támogatási jogosultságok fő jellemzője tehát az értékük és a számuk. Az előbbi a történelmi modellben a referencia időszak hektárszámával, a regionális modellben pedig a rendszer első évében az üzem által bejelentett hektárszámmal egyezik meg.

Kapcsolódó címkék: gyümölcstermesztés, növénytermesztés, szántóföld, támogatás, termőföld,

Géppiac

  • Zootechnika Portionierer mit Zapfpistole f. Milch

    Zootechnika Portionierer mit Zapfpistole f. Milch

    2016-06-20Élelmiszeripari gépekPest megye

    Dosiermaschine mit Zapfpistole für Trinkmilch, Molke (auch Molken, Käsemilch, Schotte, Sirte, Waddike, Wedicke oder Zieger) mit 1- 4 Dosierköpfen. Bechern,...

  • Zootechnika Kistenabfüller

    Zootechnika Kistenabfüller

    2016-03-11Élelmiszeripari gépekPest megye

    Uniflux-Simultan Kistenabfüller, Viererdosierer mit edelstahl Förderbahn. Viererdosierer durchflussgesteuert, als Brückenaufbau komplett mit Vorlaufgefäß und...

  • STELA szakaszos

    STELA szakaszos
    1 HUF

    2015-01-20GabonafeldolgozásKomárom-Esztergom megye

    STELA mobil szakaszos üzemű szárítók alkalmasak különféle szemes termények repce, búza, árpa, napraforgó, szója, kukorica, borsó stb. kíméletes szárítására....

    1 HUF

Hozzászólások

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kiskertész

    Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. II. félévére vonatkozó cselekvési terve Sorszám Feladat Tartalma 1. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosítása (VIII.1) Az alkalmi munkavállalás megkönnyítése. 2. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVII. törvény (VII.5.) A természeti katasztrófák által okozott károk mérséklését célzó és a károsultak megsegítésére irányuló törvénymódosítás. 3. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása. (09.01) A föld- és birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalapnak a szaktárcához történő visszahelyezése az MNV Zrt-től. Az országleltár keretein belül az állami termőföldvagyon, a haszonbérleti szerződések és a NATURA-2000 program átvilágítása. A népesedési (demográfiai) földprogram feltételeinek megteremtése, amely tartós és örökölhető földbérleti jog keretében földet juttat a fiatal, gazdálkodni szándékozó pároknak, olyan kikötéssel, hogy a fiatal család letelepszik, gazdálkodik, valamint 2-3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja. 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása (08.01.) gazdaságátadás illetékkötelességének eltörlése, ezzel a generációváltás és a családi gazdaságok állam által támogatott generációnkénti megújulásának elősegítése. 5. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás és -értékesítés feltételeinek könnyítése 6. másodlagos élelmiszerellenőrzés rendelet (07.20) Megakadályozzuk a rossz minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra 7. közbeszerzési törvény (08.01) zöldség-gyümölcs kikerül a közbeszerzés hatálya alól, a kistermelők értékesíthetik a helyi közétkeztetésnek 8. jövedéki törvény ( 08.01) a házi pálinkafőzés illetékmentes lesz 50 literig 9. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 22/2010. (III. 16.) számú és a történelmi bázis jogosultságról szóló a 106/2007. (IX. 24.) számú FVM rendelet módosítása Az alkotmánybíróság az SPS rendszer bevezetésével kapcsolatos törvény történelmi bázisra vonatkozó rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítette. A 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet ugyanezt a 2006. évi történelmi bázist alkalmazza, tehát ezt a rendeletet is a jogegységi elvek szerint módosítjuk. 10. Az Európai Mezőgazdasági Vidék­fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybe vételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előrehaladásával egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy a támogatási határozatban megítélt, de ténylegesen igénybe nem vett kötelezettségvállalási összeg visszakerüljön az irányító hatósághoz. Ellenkező esetben csökken annak az esélye, hogy lehívásra kerüljön 2007-2013 programozási időszak teljes pénzügyi kerete. A rendelet módosítása megteremti annak jogszabályi feltételeit, hogy a források mielőbb visszaáramoljanak azon ügyfelek esetében, akik nem tudják vagy már nem akarják megvalósítani a támogatott beruházást. 11. VM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról A növényvédőszer rendelet hozzáigazítása a megszületése óta eltelt változásokhoz. 12. A Csatlakozási Szerződés X. mellékelte 3. pont (2) alpontjában leírt joggal élve a külföldiek földvásárlási moratóriuma meghosszabbítására vonatkozó kérelem megerősítő dokumentumának elkészítése A földvásárlási moratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a 2/2010 (II.18) OGY határozatnak megfelelően a kormány 2010. április 8-án az Európai Bizottsághoz benyújtotta. A Bizottság a kérelem befogadását visszajelezte, s egyúttal kérte az új Magyar Kormányt, hogy legkésőbb 2010. augusztus 31-éig erősítse meg ezt a kérelmet. Célszerű a megerősítéssel együtt az új kormányprogramból kiindulva további érveket felsorakoztatni az előző kormány által benyújtott dokumentumhoz. Ennek összeállítására mielőbb sort kell keríteni, s a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően mielőbb célszerű Brüsszelbe benyújtani. 13. A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosítása Gondot okoz, hogy míg az EU eltörölte a melléktermék (törköly, borseprő) kötelező centralizált megsemmisítését, addig Magyarország fenntartotta azt. A lepárló üzembe kötelező a törkölyt beszállítani, ám a beszállító gazdának csak a rakodás és szállítás költségét fizeti a lepárló, az áru ellenértékeként egy fillért sem kap. Pedig ennek meghatározott alkoholtartalmúnak is kell lennie, amihez így a lepárló gyakorlatilag ingyen hozzájut. Ez méltánytalan a szőlőtermelő gazdákra nézve, ezért a rendeletet módosítani szükséges. 14. A nemzeti értékekről és hungariku­mokról szóló törvény megalkotása A hungarikumokról szóló 2008. évi OGY határozat által kijelölt keretek között kívánjuk a hungarikum törvényt megalkotni. A törvény célja e nemzeti értékleltárunk, a hungarikumok körének meghatározása, lajstromozásuk feltételeinek megállapítása annak érdekében, hogy ezek képezhessék nemzeti fejlesztési stratégiánk alapját. A törvény megalkotása több tárca együttműködését igényli. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek saját profiljába tartozó szeletét gondozza. 15. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. évi (VII.30) FVM rendelet módosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása Belvízhelyzet vis-majornak nyilvánításához kötődő adminisztrációs és anyagi terhek csökkentése a MGSZH felé történő bejelentési kötelezettség tekintetében (2.200,- Ft általános illeték csökkentése a cél). Ingatlanvásárlás (lakóingatlan) esetén az ugyanazon eljárás során fizetendő kétszeri illeték eltörlése. 17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfej­lesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. 18. Az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. évi (V.14) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 19. Az őshonos állatfajtákról szóló 38/2010. sz. FVM rendelet módosítása Az ősi és őshonos haszonállat fajták tenyésztését tartását szabályozó rendelet módosításával el kívánjuk hárítani az adminisztratív akadályokat az őshonos állatok megőrzése valamint a tenyésztői és a termelői kör bővítése útjából. 20. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása A régi gyümölcsfajták és helyi tájfajták fajtagazdagságának felélesztése, szaporítóanyagaik felhasználásának engedélyezése. 21. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 22. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 72/2010 (V.13) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 23. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása A törvény módosításával tovább kívánjuk szigorítani a genetikailag módosított szervezetek (az ún. GMO-k), növényfajták termesztésének feltételeit, az együtt termesztés szabályait. Ezzel arra az eshetőségre is fel akarunk készülni, ha Magyarország kénytelen lenne a 2005 óta fenntartott vetőmag-forgalmazási és termesztési tilalmat (moratóriumot) feloldani. Ezeket a biztonsági intézkedéseket mindenképpen meg kell tennünk, még akkor is, ha alapvető stratégiánk a moratórium hosszú távú fenntartására épül. A módosítási javaslatokat az Európai Bizottsággal egyeztettük, azok notifikációja megtörtént, így egyetértés esetén nincs akadálya a törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztésének. 24. A génbankhálózat kialakítási koncepciójának kidolgozása A génkészleteink, hagyományos növényfajtáink és őshonos állatfajtáink megőrzésének, génbanki tételeik fenntartásának és gazdasági célú felszaporításának, továbbá nemesítési célú felhasználásának intézményi hátterére, szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása és a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 25. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása Hulladékkezelési engedélyezési rendszer átalakítása, a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, egyszerűsített tanúsítási rendszer bevezetése. Egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtásának eltörlése, a felesleges papírmunka kiiktatása. Kiemelt figyelem a bontási hulladék újrahasznosítására. 26. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása Árvíz idejére tározó terek, aszály idejére pedig öntözővíz biztosítása nem csak a nagy folyóink mentén, a kialakult árvízi helyzet miatt Szlovákiától, Romániától és Ukrajnától való kiszolgáltatottságunk csökkentése érdekében tározók építése. A terepviszonyokat és helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodás (fok-gazdálkodás) bevezetése. A biztonságos és költséghatékony víziközmű szolgáltatás biztosítása. Vízitársulások vízügyi igazgatóságok alá történő rendelése. 27. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak az előző Orbán kormány alatt kialakított komplexitásához való visszatérés jegyében a tervtörvény agrár-környezetgazdálkodási, földhasználat-váltási, vidékfejlesztési, területfejlesztési, munkahely teremtési, szociálpolitikai elemeinek erősítése. 28. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása. Jelenleg mesterségesen magas szinten tartott termékdíjak csökkentése. A koordináló szervezetek számának csökkentése, állami befolyás erősítése. 29. VM rendelet keretében új, komplex kockázatkezelési, agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása A természeti katasztrófák és vis major helyzetek komplex kezelése valamint a gazdálkodás biztonságának növelése érdekében a közös kockázatviselésen alapuló új agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása. 30. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása (felelőse az NGM, de VM is közreműködik) Az eredet, összetétel, GMO-tartalom, CO2-kibocsátási egyenérték, stb. terméken történő jelölésének szabályozása, hogy a fogyasztó a döntését ezek ismeretében hozhassa meg. A gazdálkodók termékei kereskedelmi láncokba való bejutásának megkönnyítése a hazai élelmiszerek arányának növelése. 31. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása Az állattenyésztési tevékenység újraszabályozása, a megváltozott körülményekhez igazítása. 32. A kutatóintézeti hálózat újraszervezése és a K+F+I finanszírozási koncepciójának kidolgozása A kutatási rendszer és intézményhálózat szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása, a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 33. Agrobiodiverzitás-védelmi Nemzeti Stratégia kidolgozása Az európai viszonylatban is kiemelkedően gazdag magyarországi agro­bio­diverzitás megőrzése nemcsak élelmiszer-, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ennek érdekében a korábbi években leépített, költségvetési források hiányában tönkrement génbankok újjáélesztése kiemelt stratégiai cél. A hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégiát ki kell dolgozni. 34. A hosszú távú nemzeti agrár-, vidék és környezetstratégia megalkotása Az Európa 2020 Stratégiai Tervhez illeszkedő Magyarország 2020 Stratégia részeként a vidékfejlesztési tárca illetékességi körébe tartozó 10 éves fejlesztési stratégia összeállítása, elfogadása és kihirdetése

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pintér Zoltán

    Hektáronkénti alaptámogatás járna az új KAP-ban - A "bázisév" 2014 lenne 2011-es alapon, de 70 százalékos átcsoportosítás jöhet Hektárra vetített alaptámogatást kapnának a mezőgazdasági termelők 2014-2020 között a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének közvetlen kifizetési rendszerében – derül ki az Európai Bizottság (EB) közelmúltban közzétett rendelettervezetéből. A gazdálkodók 2014. május 15-ig jelentkezhetnének be az új szisztémába, amely az eddigi összevont támogatási rendszert (SPS) és az egységes területalapú támogatásokat (SAPS) váltaná fel. Így az „új bázis” 2014 lenne, de továbbra is jogosulttá válna minden olyan termelő, aki 2011-ben SPS- vagy SAPS-támogatásokat kapott. Bár az EB megállapításai szerint a nemzetenkénti összforrások névértéke 2013-hez képest nem csökkenne, Magyarországnak – a „politikai alkuk nyomán”- mégis évi 15-20 millióval kevesebb, 1,294-1,298 milliárd euró jutna. A termelői alaptámogatási keretet jelentősen, akár 65-70 százalékkal zsugorítaná, hogy a bizottság átcsoportosításokat írna elő, illetve tenne lehetővé. Így a tagállamoknak – az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöldítés” érdekében – 30 százalékot kötelezően el kellene különíteniük az egyes pilléren belül annak kompenzálására, hogy háromhektáros terület felett legalább három növényt kellene termelni, az állandó gyepeket nem lehetne felszámolni és az alaptámogatásra jogosult földek minimum 7 százalékát ökológiai célra kellene hasznosítani. A tagországok – saját döntésüktől függően – a vidékfejlesztési (kettes) pillérre további legfeljebb 10 százalékot, míg az egyes pilléren belül a fiatal gazdákra maximum 2 százalékot, nemzeti tartalékra 3 százalékot, a hátrányos térségekre 5 százalékot, a termeléstől függő, önálló támogatásokra 5-10 százalékot, a kistermelőkre pedig 10 százalékot helyezhetnének át. A bizottsági rendelettervezetet Jogi esetek című rovatunkban teljes terjedelmében közöljük. A bizottság a KAP-ot továbbra is két, egymást kiegészítő pillér köré szervezné – áll a bizottsági rendelettervezetben. Az első tartalmazná a közvetlen kifizetéseket, amelyek az éves termelői alapvető jövedelemtámogatásokat biztosítanák. Emellett idei tartoznának a piaci intézkedésekések és a konkrét piaci zavarokra nyújtható támogatások is. A második pillér pedig a vidékfejlesztést foglalná magába, amelynél a tagállamok közös keretrendszer alapján, többéves programokat dolgozhatnának ki és „társfinanszírozhatnának”. A KAP első pillérében összesen 317,2 milliárd, a másodikban 101,2 milliárd eurós forrást lehetne felhasználni 2014-2020 között. E pénzeket további 17,1 milliárd euró egészítené ki, így a teljes keret 435,6 milliárd eurót tenne ki. A 17,1 milliárdos pluszforrásból 5,1 milliárdot kutatásra és innovációra, 2,5 milliárdot élelmiszer-biztonságra, 3,9 milliárdot a mezőgazdasági válságokra, illetve 2,8-2,8 milliárdot a leginkább rászorulók élelmiszer-támogatására és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban lehetne elkölteni. A javaslat a költségvetési források névértékét mindkét pillérnél a 2013-as szinten tartaná. A legtöbb közvetlen kifizetést – 5-7 milliárd eurós nagyságrendű éves összeggel – továbbra is Franciaország és Németország kapná, míg Magyarország évi 1,294-1,298 milliárd eurós összeget vehetne igénybe. E keret azonban – ellentétben a bizottsági megállapítással – évi 15-20 millió euróval mégis csökkenne, mert Magyarország 2013-ban 1,318 milliárd eurót használhat fel. Szakértők szerint az EB a „politikai alkukkal” magyarázza a negatív változtatást, amely egyébként a tagállamok többségénél is bekövetkezik. A közvetlen kifizetéseknél 2014-től egységes alaptámogatási rendszer lépne életbe, amely a jelenlegi összevont támogatási rendszert (SPS) és a Magyarországon is alkalmazott egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) váltaná fel. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az addig szerzett támogatási jogosítványok 2013. december 31-én lejárnának. A tagállamok 2013. augusztus 1-ig dönthetnének arról is, hogy az új egységes alaptámogatási rendszert nem általános országos, hanem regionális szinten alkalmazzák, de ez esetben – több szempontot figyelembe véve – régiókat kellene meghatározniuk. A gazdálkodók az alaptámogatási rendszerben akkor kaphatnának támogatási jogosultságot, ha ez iránt 2014. május 15-ig kérelmet nyújtanak be. Ez a gyakorlatban azzal járna, hogy magukat és az általuk használt földterületeket be kellene jelenteniük. Eszerint a támogatási bázis az új rendszerben a 2014-es év lenne, de támogatás járna minden olyan gazdálkodónak, aki az SPS-ben vagy a SAPS-ban 2011-ben forrásokhoz jutott, illetve kizárólag zöldséget, gyümölcsöt vagy szőlőt termesztett. Az új jogosultságok értékét úgy állapítanák meg, hogy a nemzeti támogatási maximumot elosztanák a kiosztott hektáralapú támogatási jogosultságok számával. Így olyan vagyonértékű jog keletkezne, amelyet hektárra vetítenének, és a gazdálkodók hektáralapon vehetnék igénybe a támogatásokat is. Bár az új jogosultságok és összegek megállapításakor a gazdaságok támogatottsági különbségeit még figyelembe lehetne venni, az alaptámogatást tagállami, illetve régiós szinten legkésőbb 2019. január 1-ig azonos szintre kellene hozni. Így ez a gazdaságok eltérő történelmi bázisaiból (termelési szerkezetéből) fakadó különbségek tagállamon, illetve régión belüli felszámolásának határideje lenne. Továbbra is az alaptámogatás kritériumaként szerepelne, hogy a termelők az úgynevezett kereszt-megfeleltetés (cross compliance) rendelkezéseit betartsák. A feltételeket azonban egyszerűsítenék, így a gazdálkodási követelmények száma öttel (13-ra), míg a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMK) előírásainak száma héttel (8-ra) csökkenne. Ugyanakkor a víz-keretirányelv és a növényvédő szerek fenntartható használatának irányelve megjelenne a kereszt-megfeleltetés rendelkezései között. Emellett szigorodnának a követelmények olyan értelemben is, hogy a termelőknek az alaptámogatásokért cserébe be kellene tartaniuk az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöld KAP-komponens” előírásait is. Ez azt jelentené, hogy háromhektáros terület felett legalább három növényt kellene termeszteniük, az állandó gyepterületeket nem lehetne felszámolniuk és az alaptámogatásra jogosult földek minimum 7 százalékát ökológiai célokra kellene hasznosítaniuk. A tagországok alapesetben nem folyósíthatnának közvetlen kifizetéseket, ha az igénylőnkénti éves összeg nem éri el a 100 eurót, vagy a megművelt terület az egy hektárt, de itt kiigazításokat is alkalmazhatnának. A javaslat több sávban csökkentené, illetve maximálná a termelőnkénti támogatásokat: 150-200 ezer euró közötti éves sávban 20 százalékkal, 200-250 ezer eurósnál 40 százalékkal, 250-300 ezer eurósnál 70 százalékkal, 300 ezer euró felett pedig száz százalékkal faragná le a pénzeket. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a legnagyobb gazdálkodónkénti éves összeg legfeljebb 300 ezer euró lehetne, de foglalkoztatási szempontok miatt levonhatóvá tennék az alkalmazottak után fizetett béreket, illetve adó- és járulékterheket. A bizottsági javaslat ugyanakkor számos lehetőséget teremt arra, hogy a tagállamok a nemzeti támogatási keretet az alaptámogatások helyett más célokra fordítsák. Így például évente 10 százalékot csoportosíthatnának át az első pillértől az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMFA ) finanszírozott, második pilléres vidékfejlesztési tevékenységek kiegészítésére, és ezzel megerősíthetnék vidékfejlesztési politikájukat. Ugyanakkor a javaslat a fordított lehetőséget is megteremtené: a vidékfejlesztési pillérből – legfeljebb 5 százalékos mértékben - azok a tagállamok helyezhetnének át forrásokat az első pillérbe, amelyeknél a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Az EB a közvetlen kifizetéseken belül is több átcsoportosítást irányoz elő, amelyek a termelői alaptámogatásokat tovább zsugorítanák. Az elképzelések szerint például minden tagállamnak kötelező nemzeti tartalékot kellene létrehoznia. Ez úgy jönne létre, hogy a tagországi felső támogatási határérték legfeljebb 3 százalékkal csökkenne. A tagállamoknak a nemzeti tartalékból először a kezdő fiatal mezőgazdasági termelők számára kellene támogatási jogosultságokat biztosítaniuk, de a „pénzmagot” több más célra is felhasználhatnák. A bizottság emellett kötelező jelleggel előírná, hogy a tagországok az éves nemzeti felső határ 30 százalékát a már említett „zöldítési programra” - az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra – fordítsák. Ide tartozna tehát a növénytermelés diverzifikálása, vagy a gyepterületek és az ökológiai területek támogatása. A tagországok – saját döntéseikkel - további maximum 5 százalékot különíthetnének el az elmaradott térségekre, 2 százalékot a fiatal gazdálkodókra, 5-10 százalékot pedig az úgynevezett termeléstől függő, önkéntes támogatásokra. Ez utóbbiak között a bizottsági javaslat a tejtermelést, a kecske-, juh- és a hízómarhatartást, illetve a durumbúza-, a rizs-, a fehérjenövény-, a zöldség- és a gyümölcstermelést említi. Az EB meghatározná az „aktív termelő” fogalmát is, amelynek részeként általánosságban előírná, hogy a tagállamok nem folyósíthatnának közvetlen kifizetéseket azoknak, akiknél az évenkénti kiutalások nem érik el az éves teljes árbevétel 5 százalékát, illetve mezőgazdasági területeiken nem végezték el a megkövetelt minimumtevékenységeket. Az árbevételi korlát nem vonatkozna azokra, akik 5 ezer eurónál kevesebb évi közvetlen kifizetést kapnak. Külön támogatási rendszer vonatkozna a kistermelőkre, akiknek e szisztémába 2014. október 15-ig kellene bejelentkezniük. A tagországok az ő támogatásukat többféleképpen határozhatnák meg, de az éves gazdánkénti összeg 500-1000 euró között mozoghatna, amely összességében az első pilléres támogatások legfeljebb10 százalékát tehetné ki. Így végeredményben – figyelembe véve a fenti kötelező vagy megengedett átcsoportosításokat – a hektáronkénti alaptámogatások a maximumhoz képest 65-70 százalékkal is csökkenhetnének. Az EB megállapításai szerint a reformjavaslatok a fenntartható élelmiszer-termelést és természetierőforrás-gazdálkodást, illetve az éghajlatváltozás elleni fellépést és a kiegyensúlyozott területi fejlődést célozzák. A KAP továbbra is stratégiai terület marad, miközben a mezőgazdaságban jobban érvényesülne a piacorientáltság és a környezetvédelem, a vidékfejlesztésnek pedig hangsúlyosabb szerep jutna. Ugyanakkor – szögezi le a bizottság – a termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz lesz, mivel több kockázattal, illetve a termelékenység csökkenésével és a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük. Adminisztratív terheik viszont csökkennének, miközben a szabályozást meghatározó támogatási rendszer ésszerűsödne – derül ki az EB elképzeléseiből. Módosítás dátuma: 2011. november 27. vasárnap, 13:02

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Czanik Sanyi

    Válasz #17158 hozzászólásra Kölcsönös Megfeleltetés Változások 2012. január 1-től ť HMKÁ ť JFGK4 A közös agrárpolitika (KAP) 2003-as reformja előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatások termeléshez kötötten jutottak el a gazdálkodókhoz, a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek előállítása volt. A termelőket döntésükben nem a piac, hanem a támogatás lehívása motiválta, s ez egyben azt is meghatározta számukra, hogy mit milyen mennyiségben célszerű előállítaniuk. 2003-ban azonban gyökeresen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A régi tagállamokban alkalmazott ún. standard rendszert az összevont gazdaságtámogatás (Single Payment Scheme, SPS) váltotta fel, míg az új tagállamok számára az egyszerűsített területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme, SAPS) jelenti a közvetlen kifizetések elosztási rendszerét. Mindkét rendszer olyan jövedelemtámogatást jelent, ami nem befolyásolja túlzottan a termelési döntéseket, hanem a jövedelembiztonság garantálása mellett egy, a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz. A 2003-as reform másik fontos eleme, hogy – mintegy a támogatásért cserébe – a gazdálkodónak úgy kell egészséges termékeket előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja, fenntartható gazdálkodást folytat. A támogatás feltétele több (évek óta hatályos jogszabályban lefektetett, ezért újdonságot nem jelentő) környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. Ezért tekinthető a kölcsönös megfeleltetési rendszer (cross-compliance, CC) egy új támogatási filozófia hírnökének, hiszen a társadalom egésze számára bizonyítható előnyöket vonultat fel a mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjei jóvoltából. Az ellenőrzéseken talált jogsértések ugyan maguk után vonnak egyfajta pénzügyi szankciót (támogatáscsökkentés), de összességében fokozottabb jogkövetésre sarkalló rendszerről beszélhetünk, amelynek az uniós gyakorlat szerint is a körültekintőbb gazdálkodás az eredménye, nem pedig a mértéktelen büntetés. Fontos leszögezni, hogy a kölcsönös megfeleltetés bevezetése nincs összefüggésben az SPS rendszerének bevezetésével. Minden új tagállamban – így Magyarországon is – legkésőbb 2009-ben meg kellett kezdeni, a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot ellenőrzése mellett, az ún. jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) ellenőrzését is. Az internetes portál szerkesztőinek (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Magyar Agrárkamara) a célja, hogy a gazdálkodók az kötelezettségekről és a gyakorlati teendőikről értesüljenek, a kérdéseiket szakemberek, döntéshozók felé közvetlenül eljuttathassák, így biztosítva egyes támogatások teljes körű, pénzügyi szankciótól mentes igénybevételét. A Kölcsönös Megfeleltetés aktualitásai 2012-ben 2012-04-10 12:01 A Kölcsönös Megfeleltetés aktualitásai 2012-benHMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és környezeti Állapot) új előírás: A HMKÁ keretrendszere 2012. január 01-től egy újabb kötelező előírással bővül. Az új követelmény szerint nem juttatható ki műtrágya a felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban, illetve nem juttatható ki szerves trágya az állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, a völgyzárógátas halastavak és egyéb felszíni vízfolyások esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban. A védőtávolságok azonban nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. A szóban forgó felszíni vizek a MePAR -ban (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) megjelenítésre kerülnek, mely a gazdálkodók számára az Egységes Kérelem igénylésekor is látható. tájképi elemek: A HMKÁ keretében védendő kunhalmok és gémeskutak listája megtalálható az MVH honlapján a fizikai blokkazonosító, a középponti koordinátapár, valamint kunhalmok esetében a sugár feltüntetésével. Ugyanezen tájképi elemek idén is megjelenítésre kerülnek az egységes kérelem beadó felületén. Ha az ügyfél által berajzolt táblában gémeskút található, vagy a rajz kunhalmot részben vagy egészben tartalmaz, akkor a kérelem beadásakor figyelmeztető üzenet is megjelenik, miszerint a táblán megőrzendő tájelem található. A kunhalom a mezőgazdasági tábla részét képezi, így annak területe is támogatható. Ezen kívül az elektronikus kérelmen van egy tájelemenkénti összesítő adatblokk, mely arra vonatkozóan ad információt, hogy mely táblákon található gémeskút (hány darab) vagy kunhalom (mekkora terület fed át a táblarajzzal). Trágyatárolók megléte A nitrátérzékeny területeken betartandó helyes mezőgazdasági gyakorlat egyik követelménye, hogy az állattartó telepeken a vonatkozó jogszabálynak (59/2008 FVM rendelet 8.§) megfelelő trágyatárolót kell építeni. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet végző telepek esetében a trágyatároló megépítésének határidejét az engedély tartalmazza. Azonban az engedélyhez nem kötött tevékenységet végző telepekre a trágyatárolók megépítésének vonatkozásában egységesen meghatározott határidő van érvényben – 2011 december 31. Az idei évben tehát a trágyatárolásra vonatkozó követelményeknek minden nitrátérzékeny területen üzemelő állattartó telepnek meg kell felelnie. Mivel ez a követelmény a kölcsönös megfeleltetés rendszerében a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem (JFGK4) része is, ezért betartását 2012-től a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzések keretében is vizsgálhatják. A pontos igénylés érdekében az MVH idén is biztosítja a 2011. évben megkezdett minőségi monitoring szolgáltatást. A hivatal megszemélyesített kérelmekkel segíti, hogy a kérelembeadás minél egyszerűbben történjen. A siker az ütemes munkavégzésen múlik, aminek egyik előfeltétele, hogy a kérelmek benyújtása időben folyamatos legyen. Ezért az MVH kéri ügyfeleit, hogy kérelmüket alapos felülvizsgálat után nyújtsák be és azzal ne várjanak a határidő lejártáig.

  • Aratás » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | szanberg

    Mi is letoltuk a búzáinkat néhány napja. Átlag 40-45mázsa per hektár. Minőséget még nemtudom nem mérettük be,most még pihen a magtáramban. Belekezdtünk a repcébe is, 70hektár körül van,felét tegnap letoltuk, ma reggel egy-egy tartály és jött az eső,pedig a legszebbet arattuk volna. A többi 20mázsás átlagot hozott. Ez itt felénk igenjó,nekünk 15-től jobb még nem is nagyon volt,egykét maszeknak megesett 20-25 5évben egyszer. Szóval még egy nap repce, még egy nap árpa,még egy félnap rozs. csak most esett 15mm esőcske. A kukoricáinkon 3cső van alapból, de sok növényen 4 cső is. Jól jártunk mert meglett injektálva ammóniával az egyik fele,a többi szórva, és rögtön utánna jöttek a fínom eső így igen szépek! Elég nagy tőszámmal lettek vetve, de szerintem ha a mai nem esik akkoris a múltkori egyhét alatti 100miliméter esőből kinevelte volna szépen magát. Most még 15 jött rá,ez egy kis gratis,éppen szépen csövezik a téma, hagy dagadjon a szem :-) Node aratásra visszatérve, azt egyhangúan kijelentem,hogy a Powerflow-s asztallal szerelt Ferguson kombájnok repcében bajnokok! Egyébként is nagy teljesítményűek kivállóan dolgoznak,de repcében hát... most arattam először vele repcét,meg is lepődtem. Egyszerűen annál jobb minél sűrűbb és nagyobb a repceállomány,és minél jobban tolom neki. Motollát nem is használom a Powerflow teszi a dolgát és "eteti" a ferdefelhordót egyenletesen. Végig mintha egy hatalmas dunyhát rámolna befelé a gép közben semmi dob zúgolódás,pedig margaréta is akad még túl sok is. Ja és ha nem tolom neki akkor szór a gép egy kicsit, ha megvan adva neki a terhelés akkor áll be az üzemi állapot. Ez is igazolja,hogy nagy kombájn kis asztal= kombájnal vetni is lehet sztori. Nekem 620-as asztalam van, a repce igaz magmennyiségre 20mázsa,mondjuk fent sok ki is pattogott belőle, de szártömegre hatalmas és még deszíkálva sem volt, a szárak zöldek, a Newholland zúgolódik is vele, pedig új az összes dobszíjj rajta meg minden ilyesmi. Mondom a Ferguson kombájn 12éves létére az új nagygépekkel meccsel sőt!simán lelehet körözni más gépeket. Van itt nem messze JD axiáldobos SPS vagy mi a fene,400xlóerőkkel, és azt megértem,hogy a 10méteres asztallal csak nyög a repcében, de a 670-es asztallal szerelt ugyanilyen gépei is csak zakatolnak a gazdának,tépte is a haját. Éppen a minap beszéltem az egyik emberével Ő mondta,hogy nem bírnak haladni nincsen hektár hiába 5ilyen nagy új kombájnja van. Én kb 7-el megyek a 620-as asztallal a repcében,zöld a szára mert nemlett fújva,sok a margaréta is. Gyorsabban is viszi,de akkor már nem bírok figyelni. Búzában meg csak 6körül megyek,ott lentebb van az asztal,még jobban kell nézegetni a magasságot,nem szeretek kapkodni. Egyébként egyszer elszakadt a kaszarángató gömbfejem, kiment egy szíjfeszítőben egy csapágy, plussz volt egy fain defektem,balelső. A Newhollandon a könyöktengelyeknél mentek ki a talpasok mindkettő oldalon, a hidromotor ellendarabjában,ami egyben a meghajtószíjj feszítője is, ebben is a csapágy. A ferga 97-es a TC96-os. Ja meg a Fergán néha kissé ingadozik a töltés, alapból 14,2-3 voltot mutat a monitor, néha ugrál 13-14között kicsit. Éreked,hogy reggel mikor lemosom a motortérből a port, utánna néhány órát nem csinálja aztán újra. Ma is elkezdte, aztán jött az eső és megint alapra állt 14,3-ra. Vízben érzi jól magát:-) Nem nagyon izgat, letoljuk a maradékot, aztán napraforgóig lesz idő kicserélem a keféket benne vagy éppen amit kikell.

  • SAPS támogatás » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | Bárány

    Válasz #72 hozzászólásra Állítólag a Gráf azt nyilatkozta, hogy mivel az SPS az Unió követelményei szerint lett/lesz kialakítva, ezért tojik az Alkotmánybíróságra, csak az a kérdés, mikor lesz bevezetve az új rendszer. Kamarások szerint simán bevezethetik év közben is, nem fognak újabb évfordulóig várni. Persze ez mind pletyka, messze vagyunk mi a tűztől.

Hírek

További híreink

  • Megkaphatják a 124 milliárdos SAPS előleget

    Megkaphatják a 124 milliárdos SAPS előleget (x)

    Elfogadták Brüsszelben Magyarország SAPS előlegfizetési kérelmét, így a gazdák már október 16-tól megkaphatják a 2010. évi egységes terület alapú támogatások (SAPS) 50 %-át, ami körülbelül 124 milliárd forintot jelent.

  • Elkészült a vidékfejlesztési tárca őszi pályázati akcióterve

    Elkészült a vidékfejlesztési tárca őszi pályázati akcióterve (x)

    A második félévi cselekvési terv kiemelt figyelmet fordít a támogatási rendszerekre, a jelenlegi SPS top-up törvényt a minisztérium módosítja, mert egyik passzusát az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.

  • Aratás, vagy betakarítás?

    Aratás, vagy betakarítás? (x)

    Az eredeti tervek szerint Rózsás Attilát nem mint a Budapesti Agrárkamara elnökét kérdeztük volna, hanem mint gazdálkodó, több száz hektáron gazdálkodó vállalkozót. A terv részben sikerült is, hiszen jó néhány magvas gondolatot osztott meg velünk az idei év aratásáról vagy betakarításáról, ám nem kerülhettünk – kissé elszakadva alapvető témánktól – olyan kérdéseket sem, mint az SPS alkotmányellenessé nyilvánítása, vagy a Magyar Agrárkamara jelenlegi helyzete.

  • Tízéves agrárkoncepciót készít a Vidékfejlesztési Minisztérium

    Tízéves agrárkoncepciót készít a Vidékfejlesztési Minisztérium (x)

    Tízéves agrárkoncepciót készít a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) - jelentette be Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési miniszter Budapesten tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön.

  • A kormány meghosszabbítaná a földvásárlási moratóriumot

    A kormány meghosszabbítaná a földvásárlási moratóriumot

    A kormány három évvel meg kívánja hosszabbítani a külföldiek - 2011-ben lejáró - földvásárlási moratóriumát, amennyiben azt az Európai Unió is támogatja - közölte Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán, a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón Budapesten.

  • Vélemény a magyar SPS modellről 3.

    Vélemény a magyar SPS modellről 3.

    Korábban megismerhettük a Budapesti Agrárkamara elnökének, Dr. Rózsás Attilának a véleményét az SPS modellről, a bevezetés indokairól, az előnyökről, és a hátrányokról. Legutóbb ott szakítottuk meg a beszélgetést, hogy a Magyar Agrárkamara érdekvédő szervezetekkel együtt tüntetni készült az Alkotmány Bíróság ellen, az SPS bevezetése érdekében.

  • Talajművelési gépek a Gregoire Besson-tól

    Talajművelési gépek a Gregoire Besson-tól

    A Gregoire Besson számos újdonságot mutatott be az Agritechnica kiállításon.

  • Vélemény a magyar SPS modellről 2.

    Vélemény a magyar SPS modellről 2.

    Az Agroinform szaklap legutóbbi számában megismerhettük a Budapesti Agrárkamara elnökének, Dr. Rózsás Attilának a véleményét az SPS modellről, a bevezetés indokairól, az előnyökről, és a hátrányokról.

[bezárás x]