Többnyire a hagyományos élelmiszerektől elkülönítve kihelyezett és a bio feliratú ellátott termékek széles választékban állnak az erre igényes és megfelelő anyagiakkal ellátott fogyasztók rendelkezésére. A legkülönbözőbb élelmiszerek, pl. zöldségfélék, malomipari termékek, étolajak, kisbabatáplálékok, de akár bor is felkerül a bioélelmiszerek polcaira.
A biopiac bővülését erősíti a szintetikus növényvédő szerek piacával szemben versenyképesen fellépő biotermékek reklámozása. A tévé főműsorában rendkívül ritka – ha egyáltalán ilyen előfordul – a kémiai növényvédő szerek hirdetése, ezzel szemben gyakori és vonzó a vegyszermentesen termelt élelmiszerek reklámja, akár esti főműsoridőben.
Az EU bioélelmiszer-előállítása és a biopiac helyzete
Angliában a bioélelmiszer-piac utolérte a korábbi recesszió előtti forgalmat, és 2016-ban már meg is haladta azt. A növekedést a kisebb beruházást igénylő, kis és közepes méretű gazdaságokban folyó, a hagyományos növényvédő szerek alkalmazásának költségeivel versenyképes termesztés indokolja, a növényvédő szerekkel szemben táplált fogyasztói ellenérzéseket alaposan kihasználva. A különféle zöldszervezetek jól megtámogatott marketingtevékenysége pedig a fizetőképes célvásárló közönség figyelmét kelti fel, és költési hajlandóságát növeli.
A csökkenő infláció és a magas hirdetési költségek közepette 2015-ben a biotermények forgalma 4,9 százalékkal növekedett. Ezzel egyidejűleg a nem bio eredetű élelmiszerek forgalma 0,9 százalékkal csökkent.
A bioélelmiszer-fogyasztást támogatja a növényvédő szerek használatának egyes kultúrákban történt visszaesésével az élelmiszer-termelésben megjelenő, növekvő számú biotermék, amelyeket nem a nagy, hatalmas termelési költséggel működő kémiai cégek, hanem közepes vagy éppen ezekkel alig összehasonlítható méretű, kis és közepes méretű gyártó vállalatok állítanak elő.
A biotermékeket általában kis és közepes méretű gyártó vállalatok állítják elő – fotó: Shutterstock
A gyártói oldalon a vezető kémiai gyárak felvásárlási listáján mind gyakrabban szerepelnek a biológiai módszerekkel előállított növényvédelmi anyagokat kifejlesztő és előállító kis vagy közepes méretű cégek. Ez a folyamat egyértelműen mutatja, hogy
a szintetikus kémiai nagyipar is egyre inkább odafigyel a biológiai növényvédő szerek előállításának lehetőségére és az alakulóban levő igényre.
A piac jellege
A kisebb városokban a vásárlók szívesen szerzik be élelmiszereiket a helyi igényekhez jobban alkalmazkodó helyi boltokban, amelyek jelentős választékot kínálnak. A kedvező áron és kisebb boltokban szívesen vásárolnak a helyiek. Ezt bizonyítja a Brit Növényvédelmi Társaság felmérése, amely szerint egy évtizeddel ezelőtt a szupermarketek a bioélelmiszerek 80 százalékát forgalmazták, mostanra ez az arány 70 százalékra csökkent.
A legtöbb európai országban az élelmiszerláncoktól független élelmiszer-kereskedelem, kihasználva a megváltozott fogyasztói érdeklődést, szívós munkával növekvő részt vesz el a nagy élelmiszerláncoktól a bioélelmiszerek forgalmazásában.
A legkelendőbbek a bioélelmiszer-forgalom 60 százalékát kitevő, bio eredetű alapanyagokból készült csecsemőkészételek, ezt követi 14 százalékkal a biosárgarépa és 8,3 százalékkal a joghurt és a különféle tejtermékek. A növekedés mértéke a legnagyobb a konzerv és előrecsomagolt, valamint a mélyhűtött termékek területén, mint pl. a lekvárok és ételízesítő-keverékek (+ 28,5 százalék), halak (+ 25 százalék), étolajok és ecetféleségek (+ 17 százalék), baromfi (+ 13 százalék) és a tea (+ 12,5 százalék).
Angliában a biogazdálkodás területe nem emelkedett az elmúlt időszakban, sőt csekély mértékben csökkent. Ez ellentétben áll a legtöbb európai országgal, amelyekben a biotermesztés területe az elmúlt években átlag 2,3 százalékkal növekedett, és az EU-ban 2015-ben elérte 11,6 millió hektárt. A jelenség okát az elemzők abban látják, hogy
a termelői generációváltás folyamata során a belépő új, fiatalabb gazdák fokozottabb vállalkozói megközelítéssel végzik gazdálkodásukat.
A nemzetközi, akár tengerentúli beszerzést folytató szupermarketek által ellátott felvevő piac ezzel egyidejűleg nyomott árak ellenében a biotermelők közelebbi kapcsolatot képesek létesíteni a fogyasztókkal, képviseleti szervezeteik támogatásával. E tevékenységben az interneten folyatott marketingtevékenységük jelentős.
Tipikus biotermék-vásárlók a kisgyermekes családok – fotó: Shutterstock
Kik vásárolnak bioterméket?
A felmérések szerint a tipikus biotermék-vásárló kora 25 és 44 év közötti, jelentős részük középosztálybeli. A kevésbé tehetős rétegeknél első számú biotermék-vásárlók a kisgyermekes családok. Életkorukat tekintve az 1980-as és a korai 2000-es évek között született vásárlók képezik a biológiai élelmiszerek vásárlóinak döntő részét. Ezek között a 18-29 életév közötti csoport 53 százaléka fogyaszt rendszeresen bioélelmiszert, ami háromszorosa szüleik bioélelmiszer-fogyasztásának.
Egyáltalán nem meglepő, hogy a biológiaiélelmiszer-vásárlók tudatosan nagy jelentőséget tulajdonítanak az egészségük megőrzésének, a környezetük tudatos védelmének.
Táplálóbb-e a bioélelmiszer, mint a „hagyományos” módon előállított?
A Brit Élelmiszer Journal felmérése szerint a biotermesztés növelheti az élelmiszerek tápértékét a megvizsgált biotermékekben. A biotermesztéssel előállított sárgarépa, brokkoli, alma és ribizli lényegesen magasabb mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat és más, az egészségre hasznos anyagokat, mint a hagyományos módon termesztett élelmiszerek.
Jellemző pl., hogy a bioélelmiszerek antocianid- és flavontartalma közel 50 százalékkal magasabb a hagyományosan termesztettekhez képest. Ezeknek az anyagoknak a fogyasztása jelentős mértékben kedvező hatású az emberi szervezetre, egyebek között gyulladásgátló hatásukon keresztül. A gyümölcsökben és zöldségfélékben található flavonvegyületek sejtvédő és betegségmegelőző hatását az orvosi vizsgálatok egyértelműen megerősítik.
Európa legnagyobb biotermék-fogyasztói a németek, a fogyasztás értéke 6,4 milliárd euró, ez a szám évente növekszik. Az angol piaccal szemben Németországban a szupermarketek szerepe csekélyebb a biotermék-értékesítésben, a független kiskereskedelmi hálózatok, illetve boltjaik szerepe jelentősebb, mint Angliában.
Németországban a szupermarketek szerepe csekélyebb a biotermék-értékesítésben – fotó: Shutterstock
Az európai bioélelmiszer-termelésben vezet Dánia, a kisebb népesség száma indokolja a termelés jelentős részének külföldre szállítását.
A biológiai és hagyományos termesztés közötti különbség egyik fontos eleme a növények nitrogéntáplálása.
A hagyományos termesztéssel szemben a biotermesztés jelentős mértékben a vetésforgó adta nitrogénellátáson alapul, ami a túlzott és környezetkárosító N-ellátással szemben kiegyensúlyozott nitrogén-utánpótlást tesz lehetővé.
A bionövények lassabban növekednek, mint az intenzív termesztésűek, de a lassú növekedés során olyan másodlagos növényi anyagcseretermékeket állítanak elő, amelyek az emberi táplálkozásban pozitív hatásúak.
Paradicsomon végzett vizsgálatban a biogazdálkodás eredményeként az intenzív hajtatással szemben a flavonoidok, mint pl. a quercetin (egészségjavító hatású pigmentanyag több zöldségben, gyümölcsben, szőlőben) mennyisége megnövekszik.
Mivel a biológiai termesztésben nem vagy csökkentett mértékben használnak növényvédő szereket, ennek eredményeként a vegyületek szermaradékai alacsonyabb maradékmennyiséggel vannak jelen, mint a kémiai növényvédelemben részesített kultúráknál.
A bioélelmiszerek értékesítése 2014-ben 8 százalékkal emelkedett, hasonló volt a növekedés mértéke 2016-ban.
A magyarországi helyzet
Magyarország a középmezőnyben található az előállítás és értékesítés tekintetében. A mezőgazdasági szakanyagokban található közlemények növekvő száma a biotermékek iránti növekedő érdeklődést tükrözik. Ugyanakkor Magyarország az EU-28 növényvédőszer-értékesítési rangsorában (Angliát is beleértve) a nyolcadik helyen áll, ami az ország területéhez képest jelentős kémiainövényvédőszer-felhasználást jelent.
A kémiai és a biológiai növényvédő szerek kiegészíthetik egymást – fotó: Shutterstock
A növényvédelem keretén belül a kémiai és biológiai eredetű növényvédő szerek kiegészíthetik egymást.
A kívánatos és sokat emlegetett fenntarthatóság lényeges eleme a biológiai termesztési módszerek alkalmazása, ezen belül a biológiai eredetű növényvédő szerek használata. Ez utóbbiak elterjedését jelentősen befolyásolja a termesztett kultúrák területi aránya, az alkalmazott inputanyagok árai és egyáltalán nem utolsósorban a felhasználói vásárlóerő jelentős eltérései a lakosságon belül.
Dr. Kádár András
