A méhek közismerten hasznos és szorgalmas rovarok. Becslések szerint globálisan évi 235 és 577 milliárd dollár közötti azoknak a terményeknek, zöldségeknek és gyümölcsöknek az értéke, amelyeket a méhek nélkül nem lehetne megtermelni. A háziméh-családok 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő évente, a vadon élő méhfajok pedig évi 2 milliárd dollár hasznot hoznak az emberiségnek.

méh

A méheknek összetett érzelmeik is vannak – fotó: pixabay.com

Ki hinné, hogy a beporzók olyan egyedi tulajdonsággal rendelkeznek, amelyre a zoológusok sem gondoltak

Lars Chittka német etológus és viselkedésökológus már három évtizede tanulmányozza a méhek életét. Nemrég megjelent könyvében a legújabb kutatások eredményeit mutatta be.  A  tanulmánykötetben forradalmian új dolgokat állapít meg a rovarokról. Többek között azt állítja, hogy a kollektív kaptárintelligencia mellett olyan egyedi tulajdonságok is jellemzik a méheket, amelyekre korábban egy kutató sem gondolt.

A háziméh (Apis mellifera) egyedeivel végzett kísérletek során olyan eredmények születtek, amelyek arra utalnak, hogy a rovarok egyedenként eltérő mértékben, de képesek az absztrakcióra, a számolásra, az utánzáson alapuló tanulásra és az eszközhasználatra.

méh

Olyan egyedi tulajdonságok is jellemzik a méheket, amelyekre korábban egy kutató sem gondolt – fotó: pixabay.com

A méheknek érzelmeik is vannak

Chittka szerint a méheknek összetett érzelmeik is vannak, ugyanis sok esetben megfigyelt náluk érzelemszerű állapotokat. Például az egyik kísérletében a virágokról gyűjtő dolgozókat szimulált póktámadásnak tette ki. Megfigyelte, hogy az állatok viselkedése megváltozott: leszállás előtt hosszú ideig tétováztak és megvizsgáltak minden apró részletet.

A változás a méhekre még napokkal később is jellemző volt, a legkisebb gyanús jelet észlelve azonnal továbbálltak. Chittka szerint a méhek úgy viselkedtek, mint azok a magasabb rendűnek tartott emlősök, vagy az emberek, akik poszttraumás stresszt szenvedtek el.

A méhek jók az emberi arcok felismerésében is

A szakember azt is bebizonyította, hogy a méhek képesek arra, hogy tervezzenek és dolgokat elképzeljenek, miközben felismerik önmagukat, mint a többi méhtől eltérő „egyedi entitást". A professzor ezen következtetéseket a nőstény dolgozó méhekkel laboratóriumban végzett kísérleteiből vonta le.

Ha egy méhnek valami jól esik, akkor cukorjutalmat kap. Így tanítjuk meg őket például az emberi arcok felismerésére. Mindössze egy-két tucat gyakorlásra volt szükségük ahhoz, hogy  arcfelismerővé váljanak

– mondta Lars Chittka.

A szakember azt is felismerte, hogy néhány méh magabiztosabb és kíváncsibb a többinél. Olyan "zseniális" méhekről is beszélt, amik a kolónia többi tagjánál jobban teljesítettek. Ezek a rovarok egymástól is tanulnak: megfigyelik, hogy más méhek miként teljesítenek sikeresen egy feladatot, majd leutánozzák azt. Emiatt, ha egyszer egyetlen egyedet kiképeznek a kolóniában, gyorsan átterjed a készség az összes méhre.


Hogyan képes egy méh az arcfelismerésre?

A mézelő méhek számára létszükséglet, hogy különbséget tudjanak tenni a különböző virágok között. Ezt a bonyolult feladatot vizuális úton oldják meg, azaz a látvány alapján döntik el, hogy melyik virágra érdemes rászállniuk. Adrian Dyer, a cambridge-i egyetem kutatója már 2005-ben kíváncsi volt arra, hogy a méhek képesek-e megkülönböztetni egymástól az emberi arcokat is.

A kisérlet során egy táblára négy ember fényképét tűzték ki, és minden képhez eltérő koncentrációjú cukoroldatot rendeltek hozzá. A méhek mindig ahhoz az archoz repültek, ahol a legédesebb folyadékot találták. A kutatók a fényképek helyét változtatva azt tapasztalták, hogy a méhek képesek megjegyezni, mely archoz tartozott a legédesebb csalétek. Ezután elvették az archoz tartozó édes jutalmakat és azt figyelték meg, hogy a méhek ezt követően is mindig ahhoz az archoz repültek, amelyhez a magas koncentrációjú cukoroldat tartozott, sőt, még két nappal az első kísérletet követően is felismerték azt.

méhek

Egy méhcsaládban egy anya, 6-8 ezer here és a szezontól függően 10-60 ezer dolgozó méh van – fotó: pixabay.com

További érdekességek a méhek életéről

  • a házi méh euszociális faj, államalkotó rovar - olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem a család többi tagját támogatja a szaporodásban
  • egy méhcsaládban egy anya, 6-8 ezer here és a szezontól függően 10-60 ezer dolgozó méh van
  • a méhkolóniák nagyon magas társadalmi szervezettségben élnek, egyedülálló példái a tökéletes közösségnek, melyben felosztják egymás közt a szaporodás és kolónia ellátásának feladatait. A méhcsalád tagjai speciális feladatokat látnak el a kollektív túlélés, - tágabban értelmezve a faj fennmaradása érdekében
  • egy méh átlagosan 24 km/óra sebességgel képes repülni
  • a méhecskének másodpercenként akár 11.400-szor is rezdülhet a szárnya, ez okozza a jellegzetes zümmögő hangot
  • a méhek egy kirepülés alkalmával 50-1000 virágot keresnek fel a növények nektármennyiségétől függően. Egy begyűjtőút nagyjából 35 percig tart, aminek 70 milligramm nektár lesz az eredménye. Ebből következik, hogy egy kiló méz elkészítéséhez 2.000.000 virágra van szükség és körülbelül 144 000 km utat kell megtenniük

  • a méhanya az egyedüli kifejlett nőnemű egyed a kaptárban. 22 milliméteresre is megnövő, teste hosszúkás. Fő feladata az utódnemzés. Akár 4-5 évig is élhet - aktív idény alatt naponta 1000–1400 petét is képes lerakni: a megtermékenyítetlen petéiből herék kelnek ki, a megtermékenyítettekből dolgozók lesznek, - ennek arányáról az anya dönt. Tápláléka a méhpempő, ezt a dolgozó méhek állítanak elő.
  • a méhek színe fajtától függően az aranysárgától a sötétbarnáig (feketéig) változik, gyakran a potroh csíkozott.
  • a méhek tánccal is kommunikálnak: körtánccal jelzik, hogy az élelem a kaptár 100 méteres körzetében található, és rezgőtánccal, ha a táplálékforrás 100 méternél messzebb van.
  • a méhek valóságos matematikai zsenik. Ki tudják számolni a távolságokat és szögeket, figyelembe véve a nap állását és a föld görbületét
  • a támadó méh a felhalmozott készleteit védi
  • a méhek 5-6 km sugarú kört járnak be, ami több mint 7800 hektárnak felel meg
  • télen összehúzódva, fürtöt alkotva védekeznek a hideg ellen és azt a mézet fogyasszák, amit a nyár folyamán sikerült összegyűjteniük
  • 16000 méhfélét ismer a tudomány, de ezek közül mindössze 5 % él családban
  • A méhek államalkotó rovarok. Egy méhcsaládban egy anya, 6-8 ezer here és a szezontól függően 10-60 ezer dolgozó méh van
  • A herék (hím ivarú méhek) egyetlen feladata, hogy a méhanyát megtermékenyítsék. Ez a nagy pillanat csak kevesüknek sikerül és ők is az életüket áldozzák érte. A párzás után ugyanis a herék nemiszerve kiszakad és rövid időn belül életüket vesztik. A többi here sem jár sokkal jobban, mert amikor már nincs szükség rájuk a dolgozó méhek kiűzik a kaptárból és éhen halnak.
  • A méhek a családon belüli feladatokat elosszák egymás között. Ahogy telik az idő folyamatosan változik a feladatuk. A fiatal méhek tisztogatnak, majd dajkálják a fiasítást, építenek, mézet érlelnek, őrködnek. Később elhagyják a kaptárt és vizet hordanak, nektárt, virágport vagy propoliszt gyűjtenek. Külön érdekesség, hogy vannak felderítő méhek, amelyek az élelem forrás vagy a megfelelő új szálláshely felderítéséért felelősek. A felderítő út eredményéről egy jellegzetes tánc segítségével számolnak be a többieknek. A talált nektárból pedig kóstolót adnak a társaiknak.
  • Egy méh átlagosan 24 km/óra sebességgel képes repülni.
  • 0,3 deciliter mézre (6 teáskanál) lenne szüksége egy méhnek, hogy körberepülje egyszer a Földet.
  • Egy izgatott méhecskének másodpercenként akár 11.400-szor is rezdülhet a szárnya, amely miatt meghallhatjuk a jellegzetes zümmögő hangot.
  • A dolgozó méhek a gyűjtő szezonban átlagosan 30-45 napig élnek, és ez idő alatt kizárólag a munkára koncentrálnak. Télen, az áttelelő méhek hosszabb életűek: 4-6 hónap
  • A méhek egy kirepülés alkalmával általában 50-1000 virágot keresnek fel – ez a szám a növények nektármennyiségétől függ. Egy-egy begyűjtőút kb. 35 percig tart, amelynek 70 milligramm nektár az eredménye. Éppen ezért kb. 2.000.000 virágra van szükség egy kg méz elkészítéséhez.
  • A méhanya az egyedüli kifejlett nőnemű egyed a kaptárban. Tápláléka a méhpempő, amit a dolgozó méhek állítanak elő nagyon kis mennyiségben
  • A méhanya egész életében csak a peték lerakásával van elfoglalva. Szezonban elérheti a napi 2000 petét, egész szezon alatt ez a szám akár 200 ezer is lehet.
  • A méhanya pusztulását a méhek kb. egy óra múlva megérzik, és lazul az összetartó erő. Majd igyekeznek új anya nevelésével pótolni.
  • A méhcsaládok természetes szaporodása a rajzás. Abban a családban, ahol minden rendben van, egészségesek, van megfelelő mennyiségű élelem, a tavaszi robbanásszerű fejlődés során elérték a kellő mennyiségű létszámot, feltámad a szaporodási ösztön. Előszőr új anyákat nevelnek, majd a kikelés előtt néhány nappal a méhek egy része feltankolva mézzel a régi anyával felkerekedik és új lakóhelyet keres magának. A régi családban eközben kikel az új anya, majd bepárzik, és folyik az élet tovább.
  • Párzás során az anya akár 20 herével is párosodhat, amelyek ivarsejtjeit elraktározza és ebből gazdálkodik egész életén keresztül
  • A párzás a déli órákban, a levegőben történik. Ez az a néhány alkalom és a rajzás, amikor az anya elhagyja a kaptárt
  • A méhek vegetáriánusok
  • A kutatók megállapították, hogy a méhek valóságos matematikai zsenik. Képesek kiszámolni távolságokat és szögeket, a nap állásához viszonyítva és a föld görbületét is figyelembe véve. Igen a méhek tudják, hogy a föld gömbölyű! Valójában nem is csoda, hiszen néhány millió éve itt élnek.
  • A legidősebb méh, amelyet a tudósok borostyánba ágyazva megtaláltak kb. 100 millió éves
  • A támadó méh elsősorban a felhalmozott készleteit védi. Amint az első méh kiszúrta fullánkját, a levegőbe került feromonok, további méheket ingerelnek támadásra.
  • A herének nincs fullánkja, ezért nem tud szúrni. Az anyának van, de nem használja csak másik anyával való küzdelemben.
  • Csak a dolgozó méhek szúrnak, de ők is elsősorban a kaptár közelében, védve a javaikat. A kaptártól távol, gyűjtőmunka közben a méhek nem támadnak, csak kivételesen lehet egy szúrást beszerezni, ha összenyomjuk, rálépünk, esetleg a hajunkba akad, stb.
  • Egy egészséges ember halálához 1000 méhcsípés szükséges rövid időn belül. Más a helyzet az allergiásokkal.
  • A megtermékenyített petéből dolgozó méhek vagy anya lesz, ezek teljes kromoszóma szettel rendelkeznek (kromoszómapárok) A nem megtermékenyített petéből a herék születnek, amelyeknek minden kromoszómából csak egy van
  • A tökéletesen hatszögű viaszsejtek, a méhek bölcsője is és raktárként is használják őket
  • A méheknek két összetett és három pontszeme, három pár lábuk és két pár szárnyuk van
  • A méhek által bejárt röpkörzet egy 5-6 km sugarú kör, ami több mint 7800 hektárnak felel meg
  • Egy üveg méz előállításához a méheknek 2 millió virágot kell meglátogatniuk és kb. 144 000 km utat kell megtenniük, ami alatt háromszor megkerülhetnék a földet. Sajnos, ennyi ideig nem élnek, ezért ennyi méz összegyűjtéséhez több mint 500 méh szükséges.
  • Télen összehúzódva, fürtöt alkotva védekeznek a hideg ellen és azt a mézet fogyasszák, amit a nyár folyamán sikerült összegyűjteniük