Egyre fontosabb a precíziós takarmányozás

Tavaly év végén a holland Wageningenben tartott szemináriumot a Lallemand Animal Nutrition vállalat amely a tejelő tehenek takarmányozását és az állatjólét szerepét állította az előadások középpontjába. A „Tejelő tehenek takarmányozása 2023-ban, a legújabb trendek: állatjólét és precíziós takarmányozás” című rendezvény mélyebb betekintést engedett a precíziós takarmányozás témakörébe, ami egyre nagyobb jelentőséggel bír a gazdálkodók növekvő takarmányköltségei miatt.

Trevor de Vries, a Guelph Egyetem professzora a tehenek etológiájáról, azon belül pedig a táplálkozási szokásaikról tartott előadást. A szakember ismertette a bendő hatékonyabb fermentációja érdekében beépíthető kedvező technológiai elemeket. Trevor de Vries azokra a teendőkre is felhívta az érdeklődők figyelmét, amelyek nélkülözhetetlenek a telepi menedzsmentben, illetve azokra is rávilágított, amelyeknek nincsen helye egy korszerű technológiában.

„Miért is kell foglalkoznunk a táplálkozási szokásokkal?” - tette fel a kérdést a professzor, majd meg is válaszolta azt: a takarmányfogyasztás közben tanúsított viselkedés közvetlenül kapcsolódik a bendő egészséges működéséhez. A főbb szempontok, melyeket fontos figyelembe venni a takarmánykezelés és a viselkedés tekintetében a professzor szavaival: „A tehenek táplálkozási szokásainak figyelembevétele ugyanolyan fontos, mint a takarmány összetétele. A nagy tejtermelésű tehenek lassabban esznek, mint a kisebb tejtermelésű társaik.

"Ha az állatoknak versengeniük kell a takarmányért, a tápanyagbevitel nem lesz optimális”.

A precíziós takarmányozás témaköre egyre nagyobb jelentőséggel bír a gazdálkodók növekvő takarmányköltségei miatt.

A precíziós takarmányozás témaköre egyre nagyobb jelentőséggel bír a gazdálkodók növekvő takarmányköltségei miatt. Kép: Pexels


A további kiemelt szempontok a következők voltak:

  • Kérődzési idő: a hosszabb kérődzési idő nagyobb tápanyag bevitelt jelent. A teheneknek időre és térre van szükségük ahhoz, hogy kérőddzenek és termelékenyek legyenek.
  • Megfelelő takarmánykezelés: gondoljunk a takarmány minőségére, mennyiségére, összetételére és szecskaméretére. Ha megakadályozzuk, hogy teheneink válogatóssá váljanak, ezzel kedvezően hathatunk az állatok termelékenységére. De pontosan mi is a probléma a válogatással?
  • A válogatós tehenek szélsőségesen nagy mennyiséget fogyaszthatnak egyes takarmány-összetevőkből, így felborul a receptúrában előírt összetevők aránya.
  • A szilázs szecskamérete szintén fontos tényező az emészthetőség szempontjából.
  • A takarmány és a víz szerepe: a takarmány gyakori átmozgatása és a tehenek elé rendezése lehetővé teszi, hogy a jószágok hatékonyan használják ki a táplálkozásra fordított időt, ami növeli a tejtermelést, ezenkívül minimalizálja a két etetés között eltöltött időt. Ez egyébként a bendő acidózisához és az NDF emészthetőségének csökkenéséhez vezethet. Az is fontos, hogy a jószágok elegendő időt töltsenek pihenéssel, mivel "azt szeretnénk elérni, hogy produktívak legyenek”. Az ad libitum takarmányozás minimálisra csökkenti az etetőállás zsúfoltságát, illetve a több hely jobb takarmányfelvételt biztosíthat.

A fenti szempontok kiemelése mentén De Vries kitért rá, hogy egyszerű megoldásokkal gyakran nagyobb problémák is leküzdhetők, és ezek megoldása pozitív hatással lehet az állományra.

"A takarmány összetételét úgy kell kialakítani, hogy az ösztönözze a kis mennyiségben történő, gyakori takarmányfogyasztást, amely során a tehén nem válik válogatóssá, és ami serkenti a kérődzést"

- mondta el, hozzátéve azt is, hogy: "Egyes takarmány-kiegészítők is jól használhatók a bendő állapotának stabilizálására."

A hosszabb kérődzési idő nagyobb tápanyag bevitelt jelent.

A hosszabb kérődzési idő nagyobb tápanyag bevitelt jelent. Kép: Pexels

Takarmányozás: időzítés és mennyiség

Bertjan Westerlaan a Vetvice tejelő tehenekre szakosodott állat-egészségügyi központjának állatorvos-előadója a precíziós takarmányozásról és arról a két tényezőről beszélt, melyek a legnagyobb hatással vannak a bendő egészségére és a tejtermelésre: a takarmány mennyiségéről és a telep-vezetői kompetenciákról”.

Előadásában kiemelte, hogy milyen fontos a tehenek ad libitum takarmányozása és azokról a jelekről is beszélt, amelyeket figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a takarmányozás és az állatjólét prioritást élvezzenek:

„A tehenek számára napi 12 egyenlő adag takarmány az ideális mennyiség.”

- mondta kiemelve azt is, hogy az istálló-berendezések állapotát rendszeresen ellenőrizni kell.

Bertjan Westerlaan hozzáfűzte, hogy egy 20 gazdaságban elvégzett felmérés szerint a takarmánykeverő kocsik 25 százaléka rossz műszaki állapotban volt – pedig ezeknek a gépeknek is fontos szerepük van a megfelelő takarmánykezelésben.

„A teheneknek napi 12 egyenlő adag takarmány szükséges az etetőnél.

„A teheneknek napi 12 egyenlő adag takarmány szükséges az etetőnél". Kép: Pexels

További fontos szempontok:

Ivóvíz: győződjünk meg arról, hogy a tehenek korlátlanul hozzáférnek a vízhez. Az itatóvályúkat (önitatókat) az istállón belül, megfelelő magasságba kell elhelyezni. Érdemes karámonként kettő könnyen hozzáférhető önitatóberendezést telepíteni.

  • Gondoskodjunk róla, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő hőmérsékletű ivóvíz álljon az állatok rendelkezésére a legmelegebb napokon is.
  • Trágya: figyeljünk a trágya egészséges mennyiségére és állagára, mert az eltérések az emésztés felborulását, vagy betegséget is jelezhetnek.
  • Életkörülmények: a száraz és tiszta környezet elengedhetetlen. Gondoljunk a hőmérsékletre, a páratartalomra, a jó életkörülményekre, például a hűtőberendezésekre.
  • Pihenő idő: a kényelmes pihenőtér elengedhetetlen a 12-14 órás nyugodt pihenéshez, ami fontos a tejtermelés szempontjából.
  • Takarmányozás: az egymással versengő tehenek kevesebbet esznek. A takarmánynak ízletesnek és megfelelő szecskaméretűnek kell lennie a jó emészthetőség érdekében. Győződjünk meg arról, hogy a takarmánykeverő-kiosztókocsi megfelelően működik. Meg kell vizsgálni azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a TMR megváltozásához, ilyenek lehetnek például a berendezések kopása, kiosztás módjának megváltoztatása, szecskaméret-változás, adalékanyagok, összetevők keverési aránya és sorrendje, stb.

„Ha a bendő rendben van, akkor a tehénnel sincs semmi baj

„Ha a bendő rendben van, akkor a tehénnel sincs semmi baj". Kép: Pexels

A gyakori etetés fontosságára a szeminárium összes előadója felhívta a figyelmet, a takarmány hiánya ugyanis a következő problémákhoz vezethet:

  • Az éhes állatok stresszesek lesznek
  • A mikrobiális veszteség az oltógyomorban/belekben
  • Nagyobb mennyiséget fogyaszthatnak el az állatok a következő takarmányfelvétel során – lassú evés
  • Több savtermelés
  • Lecsökkent emésztőképesség
  • Az emésztés hatékonyságának romlása
  • Erjedés végbélben, szivárgó bél szindróma kockázata

A szakember hozzátette, hogy a hosszabb pihenési időszakok azt is jelentik, hogy többet kérődzenek az állatok, valamint javul a paták egészsége - mindezek mellett a takarmányfelvétel is növekszik.

Westerlaan megjegyezte, hogy létfontosságú trágyaképződés megfigyelése, valamint a trágya mennyiségi és minőségi vizsgálatának értékelése. Ezek az adatok a tehenek egészségi állapotáról adhatnak fontos információkat. Továbbá rendszeresen ellenőrizni kell a paták egészségi állapotát, valamint a bendő működését. A bendő egészségével kapcsolatban egy régi nagy igazság is elhangzott:

„Ha a bendő rendben van, akkor a tehénnel sincs semmi baj”.

Durvuló klímaváltozás

A harmadik előadásban Nico Vreeburg a Lallemand Animal Nutritiontól a takarmánykezelésre összpontosított, és felhívta a figyelmet a megfelelő takarmánygazdálkodás fontosságára. A hőstressz témájával és a kutatási hivatkozásokkal kapcsolatban hozzátette, hogy a hőstresszben szenvedő tehenek utódai kevesebb tejet adnak. "Ne sajnáljunk befektetni a szellőztetésbe/ventilátorokba és a hűtési megoldásokba a forró napokon" – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy nem csak rövid távú, de hosszú távú negatív hatásai is vannak, ha ez nem történik meg. A trópusi nyarak előfordulásának növekedésével megoldást kell találnunk a hőstressz okozta problémákra, még a legegyszerűbb megoldások is segíthetnek a hűtésben, és így leküzdhetik az esetleges negatív következményeket – mondta Vreeburg. Ahogy arról már mi is írtunk, hazánk jellemző nyári időjárása nem éppen ideális a tehenek számára, és ez sajnos a klímaváltozás bedurvulásával egyre jellemzőbb.

A forró, légmozgás nélküli fülledt nyárinappalok mellett éjszaka sem csökken számottevően a hőmérséklet, a tehenek így nem tudnak normálisan pihenni, csökken az étvágyuk és vele együtt a tejtermelés is.

A csökkent tejtermelés egy már közepes méretű üzem esetében is akár több millió forintos árbevétel-csökkenést eredményezhet, és persze a hőstressz a tehenek szervezete mellett ugyanúgy megviseli a borjak és a növendékek szervezetét, illetve az emberi munkaerőt is. A problémát csak tovább fokozza a sok helyütt elavult tartási technológia, az alacsony belmagasságú és kis légterű, zárt épületekkel és a meleg mélyalommal. Az éghajlatváltozás miatt ez a klimatikus helyzet állandósulni látszik, sőt egyesek szerint a meleg nyári időszak hossza és az időszak hőmérséklete is emelkedni fog. Éppen emiatt ezeknek a beruházásoknak a megtérülési ideje folyamatosan csökken, így egyre inkább megéri az erre a területre történő befektetésekre is fókuszálni.

De mi is pontosan a hőstressz?

A hőstressz fogalmát viszonylag nehéz meghatározni, hiszen az egyedi különbségek (nem minden tehén reagál egyformán ugyanarra a klimatikus változásra) mellett helyi különbségek (ugyanazt a klimatikus változást eltérő technológia esetén különbözően reagálják le a tehenek) is előfordulnak.

Általánosságban véve akkor beszélhetünk hőstresszről, ha a környezeti hőmérséklet meghaladja azt az értéket, amelyet a tehén szervezete még kompenzálni képes.

A szarvasmarhák számára az ideális környezeti hőmérséklet a -5 Celsius és +10 Celsius közötti tartományban mozog, és mivel a szarvasmarháknak a hőszabályozási mechanizmusukat (a bendőfermentáció során keletkező hőt) használják fel a test fűtésére, ezért ebben a tartományban nem kell külön energiát fordítani a plusz hőtermelésre, ugyanakkor a többlet hőmennyiségtől könnyen meg tudnak szabadulni. A komfortzóna tartományán kívül eső hőmérséklet már rögvest a termelés csökkenését okozza: az alacsony külső hőmérséklet esetén a takarmányadag energiatartalmának nagyobb része fordítódik hőtermelésre, míg magas külső hőmérséklet esetén a felesleges hőmennyiség leadása okoz többlet energiafelhasználást, valamint a szervezet csökkenti a hőtermelés mértékét is.

(Forrás: Dairyglobal)