Az elmúlt hetek koronavírussal kapcsolatos intézkedései mind egy célt szolgáltak: csökkenteni a járvány terjedésének kockázatát. Ez olyasvalami, amit az állattenyésztők már nagyon régóta csinálnak – mondta Damian Mason, amerikai mezőgazdasági szakember a podcast adásában.

Az adáshoz csatlakozott Michelle Ganci, a Kaliforniai Állami Egyetem Állattudományi Karának professzora is. A beszélgetésük során arra a kérdésre keresték közösen a választ, hogy az amerikai társadalomnak mit érdemes tanulnia az állattenyésztőktől ezekben a nehéz időkben – és persze ezekből mi, magyarok is tanulhatunk.

Az állattartással és -feldolgozással foglalkozóknak köszönhető, hogy a koronavírus-válságot nem súlyosbítja hús-, tej- vagy tojáshiány – fotó: MTI/Pelsőczy Csaba

A koronavírus-járvány terjedése és az egyes államok korlátozó intézkedései hatására világszerte pánikhangulat alakult ki. Az emberek megrohanták a boltokat és tömeges vásárlásba kezdtek. Az állattenyésztők azonban nem eshettek kétségbe. Fegyelmezetten tették a dolgukat, ennek köszönhető, hogy a koronavírus-válságot nem súlyosbítja hús-, tej- vagy tojáshiány.

Minek köszönhető ez? Hogyan kezelték ilyen jól a helyzetet? Miért nem estek pánikba? A beszélgetés alapján összeszedtük mi az az öt dolog, amit érdemes mindenkinek ellesnie az állattartóktól.

1. Gyakorlatok

Az állattenyésztők már számos, állományt érintő járvánnyal néztek szembe. Ennek köszönhetően korábban bevezetett szigorú előírásokat és gyakorlatokat kell követniük, amelyek mára már szokásokká váltak, így nem volt kérdés számukra, mit kell tenniük a járvány terjedésekor. Damian Mason viccesen megjegyezte, hogy az állattenyésztőknek nem kellett a kormány figyelmeztetése, hogy mossanak kezet. Ők már pontosan tudták mi a protokoll ebben a helyzetben és aszerint cselekedtek.

baromfi

Az állattenyésztők már számos, állományt érintő járvánnyal néztek szembe.

2. Reakció

Gyakran kritizálják az állattenyésztőket az extrém intézkedések miatt, azonban az élelmiszerbiztonság szempontjából nem mindegy, milyen döntéseket hoznak. Ez a határozott és gyors reakció segíti őket a károk minimalizálásában és termelés folytatásában. Sokszor áldozatokat kell hozniuk, amelyek rövidtávon fájóak lehetnek, de a hosszútávú működés érdekében elengedhetetlenek.

Az állattartók is ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek a jelenlegi helyzetben, mint bárki más, mégis teszik a dolgukat  – fotó: Pixabay

3. Információmegosztás és 4. Együttműködés

Ez a két dolog kéz a kézben jár. Michelle Ganci kiemelte, hogy az állattartóknak és az ő munkájukat segítő szervezeteknek együtt kell működniük az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében. Emellett hangsúlyozta a kölcsönös információmegosztás fontosságát. Példaként hozta a korábbi állatállományt érintő járványok – mint például az afrikai sertéspestis vagy a madárinfluenza – idején történt határokon átívelő együtműködéseket.

5. Termelékenység a problémák ellenére

Ezekben a nehéz időkben különös felelősség nyomja a mezőgazdasági termelők, köztük az állattartók vállát is. A termelés nem állhat le, az embereket etetni kell. A megváltozott körülmények nem azt jelentik, hogy a munka ne folytatódna. Az állattenyésztők nyugodtak maradtak, összedugták a fejüket és kitalálták hogyan tovább, és a tőlük telhető lehető legjobban végzik a munkájukat.

A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videón:

Indexkép: MTI/Pelsőczy Csaba