A génszerkesztési kísérletet, melynek során steril, de donor őssejt beültetése után tökéletes megtermékenyítő képességgel rendelkező egyedeket hoztak létre, sertéseken és szarvasmarhákon is kipróbálták. Az eredmény: olyan „apaállatok”, melyek betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító utódokat hoznak létre. Az innováció eredménye hosszú távon a kiszámíthatóbb és biztonságosabb hústermelés lehet. 
Válogatott genetikai állományú apaállatokkal biztosítanák az egészséges utódok létrehozását - fotó: pixabay (A kép illusztráció)
Bár komoly kétséget vet fel szinte minden géntechnológiával kapcsolatos kérdés, a kutatók szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az eljárás során kizárólag olyan változásokat idéznek elő, melyek természetes körülmények között is előfordulhatnak.
Az eljárás lényege, hogy még embrionális állapotban a hím állatokban a termékenységért felelős gént kiiktatják, majd a vemhesség végén sterilen születnek. Ezután ezek az állatok egy speciális őssejtterápiás kezelés során -,amikor nagyon jó genetikai állományú donor állatok őssejtjeit ültetik az állatok heréjébe - válnak alkalmassá arra, hogy „bérapaként” részt vegyenek a megtermékenyítésben, kizárólag kiemelkedő termékenységet biztosító génállomány örökítésével, és szinte tökéletes egyedek létrehozásával.
A Washingtoni Állatorvostudományi Egyetem professzora, Jon Oatley szerint az eljárás alkalmazása nagy lépés volna világszinten az élelmiszerbiztonság megteremtésében. Kevesebb gyógyszer és takarmány alkalmazásával lehetne elérni, hogy termékenyebb, ellenállóbb haszonállatok legyenek az állattenyésztő telepeken.
A tudósok szerint a technológia igazi áttörést hozhat a veszélyeztetett fajok megőrzésében is.
A génszerkesztett állatok még nem kerültek az élelmiszer-termelésbe, az állatjóléti, erkölcsi, élelmiszer-biztonsági szempontok egyeztetése jó ideig elhúzódhat.
A génszerkesztési technológiai kockázatait még vizsgálják - fotó: pixabay
Milyen kockázatokkal jár a technológia?
A CRISPR technika lényege, hogy az embrió genomjának átvizsgálása után egy „molekuláris ollóval” eltávolítják a nem kívánatos részeket. Sajnos a technológia nem tökéletes, az is előfordulhat ugyanis, hogy az olló több részletet iktat ki az embrió genomjából, amely ezután nem a tervezett változásokkal fog tovább fejlődni, hanem viszonylag kiszámíthatatlan eltérésekkel.
Az illetékes etikai tanácsadók (Nuffield Council on Bioethics) szerint a kutatások folytatása, az eredmények további tesztelésének szükségessége attól függ, hogy a társdalom és a gazdaság valóban igényt tart-e erre a technológiára. Jelen helyzetben erre nincs egyértelmű válasz annak ellenére sem, hogy az innováció sok modern kori problémára -, mint amilyen az élelmiszerhiány is, - megoldást jelenthet. (Forrás: BBC)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
