Évente érkező rémség
A madárinfluenza évről évre menetrendszerűen megérkezik, és tetemes gazdasági károkat okoz, a fertőzés miatt komplett állományokat kell leölni, a közelben lévő állományok esetében pedig jön a korlátozás, a karantén, visszaesik a termelés, az egész jelenség egy borzalmas rémálom gazda, állat és a sajtóhíreken borzongó fogyasztó számára egyaránt. A kontraszt akkor a legnagyobb, amikor egy pusztán néhány 100 példányos állomány megfertőződése miatt a közeli, 10 ezres példányszámú tojótelep is karantén alá kerül, bár ott nyoma sincs a fertőzésnek. Az ilyen védőzónák határait az állategészségügyi előírások miatt húzzák meg.
A madárinfluenza évről évre menetrendszerűen megérkezik, és tetemes gazdasági károkat okoz, a fertőzés miatt komplett állományokat kell leölni, a közelben lévő állományok esetében pedig jön a korlátozás, a karantén, visszaesik a termelés, az egész jelenség egy borzalmas rémálom. Kép: Pexels
A Nébih is igazolta
Nógrád vármegyei lúdtelepen igazolta a madárinfluenza vírusának jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - tájékoztatta a hivatal az MTI-t csütörtökön.
Közleményük szerint az állomány leölése folyamatban van, az állategészségügyi hatóság kijelölte a védő- és megfigyelési körzeteket.
A Nébih tájékoztatása szerint a Cered községben lévő, 5176 tenyészludat tartó telepen az állattartó a megemelkedett elhullás és a lecsökkent tojástermelés miatt kezdett gyanakodni a betegségre, végül a hivatal laboratóriuma igazolta a vírus H5N1 altípusának jelenlétét. A gazdaság körül három kilométer sugarú védőkörzetet, valamint 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet jelöltek ki.
Nógrád vármegyei lúdtelepen igazolta a madárinfluenza vírusának jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - tájékoztatta a hivatal az MTI-t csütörtökön. Kép: Pexels
Határokon átnyúló, nemzetközi fertőzés
Hozzátették: tekintettel arra, hogy mindkét körzet átnyúlik az országhatáron és szlovákiai területeket is érint, az országos főállatorvos azonnal értesítette a szlovák állategészségügyi hatóságot.
A Nébih hangsúlyozta: ez az eset is alátámasztja, hogy a vírus az ország - madárinfluenza szempontjából - alacsonyabb kockázatú területein is megjelenhet, ezért a hazai állattartóknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megóvják állományaikat a betegségtől.
Reményteli EU-s rendelet?
Ahogy már mi is megírtuk a Nébih közlése szerint Magyarországon ma is elérhető a madárinfluenza bizonyos típusai elleni vakcina, de ennek használata csak indokolt esetben, az állategészségügyi hatóság egyedi engedélyével lehetséges, nem termelés céljából tartott, különlegesen nagy genetikai értékű madaraknál, például az állatkertekben. Nemrégiben ugyanakkor megjelent egy olyan Európai Unió által hozott rendelet, ami elvi szinten a gazdaságokban is lehetővé teszi a madárinfluenza elleni vakcinahasználatot, a gond csak az, hogy ezeket a szabályokat a tagállamoknak saját jogrendjükbe is át kell ültetniük. Ezt követően minden tagország a saját hatáskörben döntheti el, hogy engedélyezi-e a vakcinahasználatot a területén.
A vakcinahasználatról szóló döntés nem evidens, mivel a vakcinahasználatnak komoly szakmai és gazdasági kockázata is van.
Az egyik legveszedelmesebb hatás éppen az, hogy a beoltott állatok tünetmentesen üríthetik a vírust, így az ilyen állományokat a szokásosnál is szigorúbb ellenőrzés alá kell venni, mivel tünetmentesen is fertőzhetnek. Ráadásul ez még nem minden, gazdasági hátrányokkal is jár az oltási döntés. Vannak ugyanis olyan harmadik országok, melyek ilyen esetben letiltják a baromfik és baromfitermékek exportját az egész országból, ami könnyen beláthatóan jelentős anyagi veszteséggel járna a magyar tenyésztőknek és élelmiszer-előállítóknak.
(Forrás: MTI)
_fill_540x300_0.jpg)
