A magyarországi tejszektor helyzetét vizsgáló kutatás eredményei azt mutatják, hogy az ellátási láncban tapasztalható, a tejtermelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti egyenlőtlenségek, valamint a munkaerőhiány és az energiaválság jelentős problémákat okoz az ágazatban működő vállalkozások számára. Az elmúlt pár évben mind a termelői, mind a feldolgozói szegmensben növekedés volt megfigyelhető az értékesítés területén, túltermelés alig fordult elő.

Bár mindez azt sugallja, hogy a tejágazati ellátási lánc különböző szintjei (termelők, feldolgozók, kereskedők) alapvetően összehangoltan működnek, ezt jelentős mértékben árnyalják az interjús kutatás eredményei. Összességében megállapítható, hogy a termelők ki vannak szolgáltatva a feldolgozóknak, a feldolgozók pedig a kereskedőknek. Emiatt a termelők és a feldolgozók piaci pozíciója gyengül. Ez pedig megnehezíti a tervezett fejlesztések megvalósítását.

Hiányzik a humánerőforrás, nincs utánpótlás

A szektor hatékony működését azonban nem csak az ágazati szereplők közötti „érdekkülönbségek" nehezítik; a megfelelő humánerőforrás hiánya jelenti az egyik legnagyobb akadályt a tejszektor normál működésében. A szakképzett munkaerő hiánya miatt a vállalatok nehezen találnak olyan alkalmazottakat, akikre rábízhatják az egyes munkafolyamatok koordinálását. S egyre erősödik az utánpótlás hiánya is, mivel a szükséges képzések megszűntek.

Komoly probléma a tejszektor számára az energiaválság és a magas infláció is. Az interjúalanyok elmondása alapján a gáz- és áramszámlák jelentős emelkedése sok vállalkozás működését ellehetetleníti.

Azért terveznek fejlesztéseket is

Kedvezően árnyalja ugyanakkor eme sötét helyzetet, hogy a vizsgált vállalkozások – legyen szó a termelői vagy éppen a feldolgozói szektorról – közel kétharmada tervezi, hogy fejlesztéseket hajt majd végre a következő 2–3 évben. A felhasználni kívánt pénzügyi források között az állami és európai uniós pályázatok, támogatások, a saját források és a hitelfelvétel egyaránt szerepelnek.

A hazai tejágazat termelői szegmensében tevékenykedő vállalatok döntéshozói mindenekelőtt a tömegtakarmány-termelés minőségi színvonalának emelését látják szükségesnek, de kiemelten üdvözölnék a tartás- és fejéstechnológiák fejlesztését, a takarmányozással kapcsolatos technológiai fejlesztéseket, valamint az állategészségügyi szempontok előtérbe helyezését is.